| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Spandakārikā-k (Spanda Karikak) - Kashmir Non-duális Shaivizmusa
Összefüggő kommentár a Śivasūtra-khoz - Tiszta Fordítás
|
|
Bevezetés
Üdv, itt Gabriel Pradīpaka --rosszul írva Pradipaka-- újra. A Vasugupta által felfedezett Śivasūtra-k--rosszul írva Shiva Sutra-k-- indították el a Trika rendszert (más néven "Kashmir Non-duális Shaivizmusa"), legalábbis annak formális aspektusában. Ez az egész filozófiai rendszer a Śivasūtra-kon alapszik (a Trika szövegeinek áttekintése). Miután Vasugupta felfedezte és elterjesztette a Śivasūtra-kat, úgy érezte, valamiképpen írnia kellene róluk egyfajta összefüggő kommentárt. Ezt meg is tette, és a kommentárja úgy lett ismert, mint Spandakārikā-k --rosszul írva Spanda Karika-k (tömör állítások gyűjteménye versben-- kārikā-k-- az Elsődleges Vibrációról vagy Lüktetésről --Spanda-ról--). A Spanda Śakti --rosszul írva Shakti vagy Sakti-- (az Én-tudatosság) szinonimája. A Spanda Śiva --rosszul írva Shiva vagy Siva-- Ereje, amely által tudatos Önmagáról. Emellett, Spanda teszi lehetővé Számára az egész univerzum megnyilvánítását, fenntartását és visszavonását. A Spanda egy Isteni Lüktetés, de egyáltalán nem fizikai értelemben! Ez egyfajta mozgás a Tudatosság terében. Śiva mozgás nélkül való, de valahogyan valami mozog Benne, és ez a Spanda. Nos, ezt nehéz korlátolt kifejezéseket használva elmagyarázni, mivel ez egy Isteni Valóság, amely túl van minden szón. Négy kommentár létezik a Spandakārikā-khoz:
Vṛtti (Kallaṭa-tól --Vasugupta egyik tanítványa--)
Spandapradīpikā (Bhaṭṭotpala-tól)
Vivṛti (Rāmakaṇṭha-tól)
Spandanirṇaya --rosszul írva Spanda Nirnaya-- (Kṣemarāja-tól --rosszul írva Kshemaraja vagy Ksemaraja--)*
*Meg kell jegyezni, hogy Kṣemarāja-nak létezik egy másik kommentárja is, amit "Spandasandoha"-nak neveznek, de ez csak a Spandakārikā-k első aforizmáját kommentálja.
A Spandanirṇaya Kṣemarāja által prózában íródott, és ezt tekintik a leghitelesebbnek a négy közül. Kétségtelenül egy nagyon hosszú kommentár, tele skolasztikus kifejezésekkel és másfél lábnyi hosszúságú szóösszetételekkel (hosszú és bonyolult szóösszetételek), amiknek Kṣemarāja látszólag függője. Ezzel szemben Kallaṭa Vṛtti-je egyszerű magyarázatokat ad a kārikā-król. Másrészről, Bhaṭṭotpala írt egy kommentárt, ami elsőroban más könyvekből kiemelt idézetek gyűjteménye. Ugyanakkor Rāmakaṇṭha kommentárja (azaz a "Vivṛti") szorosan követi Kallaṭa Vṛtti-jét. Ahogy láthatod, csupán Kallaṭa és Kṣemarāja írt eredeti kommentárt.
Itt most csak a Spandakārikā-k fordítását adom közre. Ha részletes magyarázatokat szeretnél a kārikā-k vagy aforizmák jelentéséről, menj a "Szövegek (tanulmány)/Spandanirṇaya" részhez a Trika szekcióban.
Ez egy "tiszta fordítás" dokumentum, azaz nem lesz eredeti Szanszkrit, néha viszont lesz egy minimális mennyiségű transzliterált Szanszkrit magában a szöveg fordításában. Természetesen nem lesz semmilyen szóról szóra fordítás. Mindenesetre a magyarázó megjegyzésekben lesz transzliterált Szanszkrit. Ha egy vak személy vagy, aki képernyőolvasót használ, és nem szeretnéd elolvasni a megjegyzéseket, vagy szimplán ha nem vagy vak, de szeretnéd kihagyni a megjegyzéseket, akkor klikkelj az adott "Megjegyzések átugrása" gombra, hogy tovább olvasd a szöveget.
Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
Első Fejezet: Svarūpaspanda
(Spanda mint az egyén saját természete)
Dicsőítjük azt a Śaṇkara-t --Śiva egyik megnevezése--, aki a ragyogó erők csoportjának forrása vagy oka, (és) akinek szemei kinyílásától (és) becsukódásától az univerzum feloldódása és megjelenése (következik be)||1||
Fedetlen természete --rūpa-- miatt nem létezik az Ő számára akadály sehol, akiben ez az egész univerzum 1 nyugszik, és akiből az kiáradt||2||
1 Szó szerint "okozat", vagyis az univerzum az okozat, míg Spanda az ok.
Még (az állapotok) változatosságában (is, mint) ébrenlét stb., mely --azaz "az állapotok változatossága"-- nem elkülönült attól (a Spanda-tól, a Spanda princípium) továbbra is áramlik. (A Spanda soha) nem távolodik el Saját esszenciális természetétől mint a Tapasztaló vagy Szemlélő --upalabdhṛ--||3||
"Én boldog (vagyok), én szomorú (vagyok), én ragaszkodom" stb. Ezek a tapasztalások egyértelműen megmaradnak egy másikban, akiben a boldogság, stb. állapotai össze vannak fűzve (mint gyöngyszemek egy nyakláncon)||4||
Ahol (nincs) sem fájdalom, sem öröm, sem objektum, sem szubjektum, (ahol) az élettelenség állapota még csak nem is létezik… az létezik a legmagasabb értelemben (mint a Spanda princípium)||5||
Az a (Spanda) princípium figyelemmel (és) tisztelettel vizsgálandó, amely által eme érzékszervek vagy eszközök csoportja --intellektus, egó, elme, az érzékszervi tapasztalás erői és a cselekvés erői--1, (habár) élettelen, (úgy működik), mintha önmagától élő (lenne, és) a belső csoporttal (a Karaṇeśvarī-kkal avagy az érzékszervek istennőivel) együtt belép a "Pravṛtti" --azaz külső dolgok felé fordulás--, "Sthiti" --azaz eme külső dolgok fenntartása egy ideig-- (és) "Saṁhṛti" --azaz ezen külső dolgok feloldása az egyén saját Énjében-- állapotaiba, mivel ez a természetes Szabadsága mindenhol (jelen van)||6-7||
1 Más szavakkal az 5 Jñānendriya (az érzékszervi tapasztalás Erői), az 5 Karmendriya (a cselekvés Erői), elme, egó és intellektus.
Ez (a korlátolt individuum) nem irányítja vagy vezeti a vágyak ösztökéjét. De mégis, az Én Erejével való érintkezés által, (ez) a személy egyenlővé válik Azzal||8||
Amikor annak (a korlátolt individuumnak), aki tehetetlen saját tisztátalansága --aśuddhi-- által, (és) aki tettek megtételére --azaz cselekvésre-- vágyik --abhilāṣī--, az izgatottsága teljesen feloldódik, akkor a Legmagasabb Állapot megjelenik||9||
Ekkor (megjelenik) az ő tudás (és) cselekvés által jellemzett veleszületett természete, mely által (e személy) immáron tud és tesz mindent, ami vágyott (általa)||10||
Hogyan (lehetne) ez a hitvány újjászülető út az övé, aki úgymond lenyűgözve áll, miközben látja azt az esszenciális természetet (vagy Spanda-t az egész univerzum) felett uralkodni?||11||
A nemlétezés nem válhat kontempláció (tárgyává), és nincs jelen a kábultság hiánya (sem) abban (az állapotbban), mert az "abhiyoga"-val való kapcsolatoba kerülés miatt --azaz hallva egy olyan ember kijelentését, aki épp visszatért ebből az állapotból--1 igaz, hogy az --vagyis a kábultság állapota-- (tényleg) létezett||12||
1Habár az "abhiyoga" szó szerint azt jelenti "alkalmazás", itt úgy kell fordítani, mint "a kijelentés egy olyan személy által, aki épp visszatért a Samādhi-ból vagy tökéletes koncentrációból". Ez nem az én találmányom, mivel a bölcs Kṣemarāja teszi világossá ezt a pontot az ő Spandanirṇaya-jában (a Spandakārikā-k leghitelesebb kommentárja).
Emiatt, az a mesterséges tudható1 mindig olyan, mint a mélyalvás állapota. Azonban az a (Spanda) princípium nem így van érzékelve vagy realizálva, (vagyis nem) az emlékezés állapotaként||13||
1 Röviden, "nemlétezés", amire az előző stanza utal.
Ki van mondva, hogy két állapot (létezik) ebben (a Spanda princípiumban, vagyis) a tett állapota (és) a tevő állapota. Ezek közül a tett állapota mulandó, de a tevő állapota múlhatatlan||14||
Egyedül az az erőfeszítés tűnik el ebben (a Samādhi állapotában)1, ami a tettre irányul. Amikor ez (az erőfeszítés) eltűnik, (csak) egy bolond gondolja --vagyis gondolná--, hogy "Én eltűntem"||15||
1 A szerző az üresség Samādhi-ja utal.
Sohasem létezik ama belső állapot vagy természet megszűnése, ami a mindentudás attribútumának lakhelye, egy másiknak a nem-tapasztalása miatt1||16||
1Kizárólag Śiva a szubjektum vagy tapasztaló, és senki más. Ha lenne egy másik szubjektum, aki látja az Ő megszűnését, akkor ez a személy szintén Śiva lenne, így Ő egyáltalán nem szűnne meg. Ha pedig nincs senki más, aki tapasztalná az Ő megszűnését, akkor hogyan lehetne ezt a megszűnést bebizonyítani? Śiva örökké az egyetlen szubjektum, és soha nem létezhet az Ő megszűnése vagy eltűnése.
A tökéletesen felébredett számára mindig (és) folyamatosan jelen van Annak --vagyis az Én-nek-- a tapasztalása, (és az Én-nek ez a tapasztalása végig) megmarad (a tudatosság) három állapota (közben). Azonban, a másiknak --azaz annak, aki nem teljesen felébredett-- az --vagyis az Én tapasztalása-- (csak az egyes állapotok) kezdetén (és) végén (van jelen)||17||
A mindent-átható (Én) ragyog (az ébrenlét és álom) két állapotában, az (Ő) Legfelsőbb --parama-- Ereje --śakti-- által kísérve, melynek természete a tudás (és) tudható. Mindazonáltal, az attól (a kettőtől) eltérőben1, (Ő csupán) Tudatosságként (jelenik meg) ||18||
1 Vagyis a mélyalvásban.
A Spanda kiáradásai, melyek a "Prakṛti" minőségeivel kezdődnek, (és) amelyek saját létüket az általános Spanda-hoz folyamodván nyerik, sohasem állnak az útjában annak, aki (az Én) tudását birtokolja||19||
Mindazonáltal, ezek (a bizonyos megnyilvánulásai a Spanda-nak), szorgalmasan és szüntelenül (azon) munkálkodva, hogy elfedjék azok --vagyis a nem-felébredett intellektusú emberek-- (valódi) állapotát vagy természetét, a nem-felébredett intellektusú emberek zuhanását okozzák a Transzmigráció rettenetes útjára, ahonnan nehéz kijönni||20||
Ezért az, aki szüntelen készen áll megkülönböztetni a Spanda princípiumot, hamar eléri saját (esszenciális) természetét, (még) az ébrenlét (állapotában is)||21||
A Spanda szilárdan áll abban az állapotban, amibe (egy személy) belép, (amikor) rendkívül mérges, mérhetetlenül elégedett vagy örömteli, (arra) reflektál "mit csináljak?", vagy az (életéért) fut||22||
Megragadván (a Spanda) ama (legfőbb) állapotát, (a nagy Yogī) szilárd marad, elhatározván: "Bármit fog mondani nekem ez (az Én), azt bizonyosan meg fogom tenni"||23||
Menedéket véve abban --azaz a Spanda legfőbb állapotában--, a hold --vagyis az apāna--1 (és) a nap --vagyis a prāṇa--2 mindketten (találkoznak) a Suṣumnā folyamán vagy útján (és felemelkedvén) a felfelé tartó úton, (valamint még) Brahmā tojásának3 szféráját (is) elhagyván, (végül) mindkettő feloldódik --véget ér--||24||
1Az "apāna" az a specifikus életenergia, ami a belégzés által lép a testbe.
2A "prāṇa" ebben az esetben az a specifikus életenergia, ami a kilégzés által lép ki a testből.
3A Brahmāṇḍa vagy "Brahmā tojása" általában szimplán a "makrokozmosz" szimbóluma, de ebben a bizonyos kontextusban úgy értendő, mint a "test és a Brahmarandhra". A Brahmarandhra "Brahmā lyuka", és a Sahasrāracakra-ban található a fej koronájának tetején.
Majd, a hold --vagyis az apāna-- (és) a nap --vagyis a prāṇa-- elnyelődik abban a Nagy Éterben. (A részlegesen felébredett számára ez az állapot olyan,) mint a mélyalvás állapota, (és így) kábult marad. (Azonban a Yogī, aki) nincs befedve (a tudatlanság sötétsége által), megmarad felébredetten és megvilágosodottan (ebben a bizonyos állapotban)||25||
II. Fejezet: Sahajavidyodaya
(A természetes tudás feltárulása)
Megragadván azt az Erőt, a Mantra-k, tele a mindentudó erővel, továbbra is elfoglalják magukat saját funkcióikkal (a testet öltött létezők felé), csak úgy, mint az érzékszervi tapasztalás és cselekvés erői (eme bizonyos) testet öltött létezőknek (továbbra is elfoglalják magukat saját funkcióikkal, szintén annak az Erőnek a megragadása által)||1||
(A Mantra-k), kiknek (bizonyos istenségekként való) kijelölése megszűnt, (és) akik mentesek a szolgálat minden korlátozásától, elnyelődnek abban (az Erőben vagy Spanda-ban) az imádójuk elméjével együtt. Ennélfogva, ezek (a Mantra-k) Śiva természetével bírnak||2||
Mivel az individuális lélek azonos mindennel, hiszen minden entitás (belőle) árad ki, (és) mivel az azonosság érzésével vagy érzékelésével rendelkezik (minden entitás kapcsán) a róluk való tudás miatt1, ezért nincs állapot, amely ne (lenne) Śiva, (akár) szóban, objektumban (vagy) gondolatban --cintā--. A tapasztaló maga, mindig (és) mindenhol, megmarad a tapasztalt formájában||3-4||
1Más szavakkal, "mivel az individuális lélek ismeri mindannyiukat".
Vagy ő, akinek megvan (ez) a tudás vagy realizáció (és) folyamatosan egyesülve van (a Legfelsőbb Énnel), (isteni) játékként látja az egész világot. Életében felszabadult, nincs kétség (efelől)||5||
Kizárólag ez a felemelkedése annak a meditáció tárgyának a meditáló elméjében. (Röviden), egy sādhaka vagy spirituális törekvő számára, a szilárd akarat révén, jelen van a realizációja az (ő) azonosságának (azzal a dhyeya-val, vagyis a meditáció tárgyával)||6||
Kizárólag ez a Halhatatlansághoz vezető Nektár elérése, kizárólag ez az Én megragadása. És ez a Nirvāṇa-hoz vagy Végső Felszabaduláshoz vezető beavatás, (ami) Śiva valódi állapotát adományozza||7||
III. Fejezet: Vibhūtispanda
(A Spanda-ból származó természetfeletti erők)
Miképp (e világ) Fenntartója, amikor vággyal kérve van, létrehozza a dolgokat, amelyek az éber testet öltött szívében lakoznak, miután előidézte a hold (és) a nap felemelkedését, úgy az álomban szintén, megmaradva a középső csatornában, bizonyosan mindig (és) a legtisztábban feltárja a vágyott dolgait annak, aki nem hanyagolja el kérlelését||1-2||
Máskülönben, a megnyilvánító Erő mindig szabad annak sajátosságai szerint (cselekedni), mint a hétköznapi emberek esetében, az ébrenlét (és) álom két állapota során||3||
Kétségtelenül, miképp egy (először) nem tisztán kivehetően érzékelt dolog, habár egy (rendkívül) figyelmes elme (vesz részt az érzékelés folyamatában), később tisztábban kivehetően jelenik meg, amikor az az egyén saját erejének élénk erőfeszítése által van nézve1, úgy, megragadván a (Kozmikus) Erőt, bármilyen dolog, ami ténylegesen létezik bármilyen formában, bármilyen helyen, bármilyen állapotban, az (a bizonyos dolog) azonnal megnyilvánul azon a módon||4-5||
1 Ez a Cakṣurindriya-ra avagy a látás erejére vonatkozik. Ez az erő teszi alkalmassá a szemet a látásra, de ez nem egy szerv, hanem egy energia.
Még egy gyenge ember is, megragadván azt (a Spanda-t vagy Kozmikus Erőt), elkötelezett (annak megtételében), amit meg kell tenni, (és következésképpen sikerrel jár) ama bizonyos Princípiumon keresztül. Hasonlóképpen, aki rendkívül éhes, elfedi 1 vágyát az evésre||6||
1 Abban az értelemben, hogy "legyőzi".
Miképp (jelen van) a mindentudás stb. a testre vonatkozólag, amikor az irányítva vagy uralva van ezáltal (a Spanda princípium által), úgy (szintén), az egyén saját Énjében való megszilárdulás révén, jelen lesz így mindenhol||7||
A depresszió (olyan, mint) egy fosztogató a testben. A tudatlanságból surran1. Ha el van pusztítva ama Unmeṣa által --lásd a következő aforizmát--, hogyan létezhetne (a depresszió annak) oka nélkül?||8||
1 Szó szerint "annak surranása", vagyis a glāni vagy depresszió surranása.
Az bizonyosan úgy ismerendő mint Unmeṣa, ahonnan megtörténik egy másik (éberség --Kṣemarāja szerint-- vagy gondolat --mások szerint--) felemelkedése valakiben, aki (már eleve) el van foglalva egy gondolattal. Figyelje meg azt (az Unmeṣa-t) saját maga||9||
Ebből (az Unmeṣa-ból), Vindu --isteni fény--1, Nāda --isteni hang--, Rūpa --isteni forma-- (és) Rasa --isteni íz-- jelenik meg hamar a testet öltött számára mint zavaró tényező||10||
1 Ez úgy is leírható, mint "Bindu".
Amikor (egy Yogī) úgymond látni vágyik minden dolgot megmaradva (mindazt) áthatván, akkor mi (értelme van) sokat beszélni (erről)? Meg fogja tapasztalni (azt) saját maga!||11||
Tudás által látván mindazt, ami az egyén saját tapasztalásának körén belül van, ébernek kell maradnia, (és) mindent egy helyre kell tennie --a Spanda-ba--. Következésképpen, nincs gyötörve vagy kínozva egy másik által||12||
Az, akinek dicsősége meg van fosztva Kalā által, használva vagy élvezve van --azaz áldozatául esik-- a szavak sokaságából származó erők csoportjának. (Ezért), ő úgy ismert, mint paśu vagy korlátolt létező||13||
Az ideák felmerülése, amely ebben (a paśu-ban vagy korlátolt létezőben történik meg, jelzi) a Halhatatlanság Legfobb Nektárja ízének eltűnését. Ezáltal, (az effajta kondicionált létező) függővé válik. Azon (ideák felmerülésének) hatóköre a Tanmātra-kban --minden dolog szubtilis jellemzőjében-- (van)||14||
Az erők 1szüntelen készek elfedni vagy eltakarni ennek (a korlátolt létezőnek) az esszenciális természetét, mert nem létezhet az ideák felmerülése a szavak belső keveredése nélkül||15||
1 Brāhmī, Yogīśvarī, Māheśvarī stb. (azaz a varga-k vagy betűcsoportok felett uralkodó erők --pl. Brāhmī a Kavarga vagy Ka csoport felett uralkodik, melyek a "ka, kha, ga, gha és ṅa" betűkből állnak; lásd a Szanszkrit ABC-t--).
Śiva-nak ez a bizonyos Ereje vagy Śakti-ja, minek természete az aktivitás, a paśu-ban vagy kondicionált létezőben áll, (és) megköti (őt). (Azonban, amikor Śakti úgy) ismert vagy realizált, mint ami útként áll (az említett paśu-ban) a saját Énje felé, (akkor) sikert eredményez||16||
Teljesen megállítva és ostrom alá véve a Puryaṣṭaka által1, ami az (öt) Tanmātra-ból --vagyis a finom elemekből-- keletkezik, (és) az elmében, egóban (és) intellektusban lakozik, az alárendelt (korlátolt létező vagy paśu) az abból --a Puryaṣṭaka-ból-- származó ideák felmerülését tapasztalja, (az ezekből a bizonyos ideákból származó öröm és fájdalom) élvezetével (együtt). Ő vándorol annak (a Puryaṣṭaka-nak) folytonossága miatt. Ezért, (tovább) magyarázzuk a transzmigráció eme feloldódásának okát||17-18||
1Szó szerint a "nyolc városa", a Puryaṣṭaka a finom test (sūkṣmaśarīra vagy liṅgaśarīra) egyik megnevezése, mivel a "buddhi-ból (intellektus), ahaṅkāra-ból (egó), manas-ból (elme) és az öt Tanmātra-ból vagy finom elemből áll. Ez tisztázásra kerül a szerző rákövetkező kifejtéséből.
Amikor viszont szilárdan gyökeret ver egyetlen helyen --azaz a Spanda princípiumban--, akkor, annak (a Puryaṣṭaka-nak) az eltűnését és megjelenését irányítva, (az ex-korlátolt létező valódi) élvezővé válik, (és) következésképpen a (śakti-k vagy erők) csoportjának Urává (is) lesz||19||
IV. Fejezet: Epilógus
(Két stanza, mely konklúzióként szolgál)
Hódolatom a Guru ama csodálatos beszédének, amely (telve van) változatos szavakkal --pada-- (és az azoknak megfelelő) jelentésekkel, (és amely) lehetővé teszi a biztonságos átkelést a kétségek kifürkészhetetlen óceánján||1||
Emellett, a nehezen elérhető tudás eme kincse megszerzésének (aktusa, annak) a szív barlangjában való végső megőrzésének (aktusával együtt), kétségtelenül mindig az egész világ javára válik, ahogy Vasugupta (javára is vált)||2||
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.