| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Śivasūtra-k (Shiva Sutras) - Kashmir Non-duális Shaivizmusa
Az elsődleges Trika szöveg, amelyet Maga Śiva tárt fel
Bevezetés a Śivasūtra-khoz
Üdv, itt Gabriel Pradīpaka --rosszul írva Pradipaka-- újra. Ez az első dokumentuma egy remélem hosszú sorozatnak, amit a Szanszkrit nyelvű szent szövegeknek szánok. A Kiejtés 3,4 és 5 oldalakon megtanítottam, hogyan kell kiejteni a Śivasūtra-k 77 aforizmáját --rosszul írva Shiva Sutras-- (A Trika vagy Kashmir Non-duális Shaivizmusának legfontosabb szövege). Mindazonáltal, az eredeti szöveget ott felosztottam annak három fejezetére. Most átadom a teljes Śivasūtra-kat zavartalan formában. Egyáltalán nincsenek hangok, természetesen, csak a fordítás. Ha szeretnéd hallani az aforizmákat, menj a Kiejtés 3 - Kiejtés 4 és Kiejtés 5 oldalakra. Tehát, olvasd a Śivasūtra-kat és légy boldog.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
Első Fejezet: Śāmbhavopāya
(Śiva nézőpontját használó út)
चैतन्यमात्मा॥१॥
Caitanyamātmā||1||
A Tudatosság, ami mindentudó és mindenható (caitanyam) az Én vagy a Valóság igazi természete (ātmā)||1||
ज्ञानं बन्धः॥२॥
Jñānaṁ bandhaḥ||2||
A (korlátolt vagy összehúzódott) tudás (jñānam) kötelék (bandhaḥ)||2||
योनिवर्गः कलाशरीरम्॥३॥
Yonivargaḥ kalāśarīram||3||
A forrás (yoni) (és annak) szaporulata (vargaḥ), (azzal együtt), aminek formája (śarīram) az aktivitás (kalā), (szintén kötelék)||3||
ज्ञानाधिष्ठानं मातृका॥४॥
Jñānādhiṣṭhānaṁ mātṛkā||4||
A (korlátolt és összehúzódott) tudás (jñāna) alapja (adhiṣṭhānam) a félreértett Anya (mātṛkā)||4||
उद्यमो भैरवः॥५॥
Udyamo bhairavaḥ||5||
Bhairava --a Legfelsőbb Létező-- (bhairavaḥ) az isteni Tudatosság hirtelen felvillanása vagy felemelkedése (udyamaḥ)||5||
शक्तिचक्रसन्धाने विश्वसंहारः॥६॥
Śakticakrasandhāne viśvasaṁhāraḥ||6||
Az erők (śakti) kollektív csoportjával való (cakra) egyesülésen keresztül (sandhāne) az univerzum (viśva) eltűnése (saṁhāraḥ) (következik be)||6||
जाग्रत्स्वप्नसुषुप्तभेदे तुर्याभोगसम्भवः॥७॥
Jāgratsvapnasuṣuptabhede turyābhogasambhavaḥ||7||
(Még) az ébrenlét (jāgrat), álom (svapna) és mélyalvás (suṣupta) különböző (tudatállapotai) közben (is) (bhede) a Negyedik Állapot (turya) gyönyöre és élvezete (ābhoga) van jelen (sambhavaḥ)||7||
ज्ञानं जाग्रत्॥८॥
Jñānaṁ jāgrat||8||
A tudás (jñānam) a tudatosság ébrenléti állapota (jāgrat)||8||
स्वप्नो विकल्पाः॥९॥
Svapno vikalpāḥ||9||
A tudatosság álom állapota (svapnaḥ) a gondolatok és képzelgések (vikalpāḥ)||9||
अविवेको मायासौषुप्तम्॥१०॥
Aviveko māyāsauṣuptam||10||
A nem-megkülönböztetés vagy éberség hiánya (avivekaḥ) Māyā --a káprázat-- (māyā) mélyalvása (sauṣuptam)||10||
त्रितयभोक्ता वीरेशः॥११॥
Tritayabhoktā vīreśaḥ||11||
Ő az érzékszerveinek (vīra)1 mestere (īśaḥ), aki az (említett "ābhoga"2 vagy isteni gyönyör) élvezője (bhoktā) (az ébrenlét, álom és mélyalvás) hármasában (tritaya)||11||
1 Habár a "vīra" szó szerint azt jelenti "hős", itt úgy kell értelmezni, mint "érzék". Ezt később kifejtem a "Śivasūtra-k" oldalon.
2 Lásd a 7. Aforizmát.
विस्मयो योगभूमिकाः॥१२॥
Vismayo yogabhūmikāḥ||12||
A Yoga (yoga) állapotai (bhūmikāḥ) egy lenyűgöző csoda (vismayaḥ)||12||
इच्छाशक्तिरुमा कुमारी॥१३॥
Icchāśaktirumā kumārī||13||
Az Akarat (icchā) ereje (śaktiḥ) (a megvilágosodott Yogī-nak) „Śiva Ragyogása” (umā), (ami) Kumārī (kumārī)||13||
दृश्यं शरीरम्॥१४॥
Dṛśyaṁ śarīram||14||
Minden jelenség (külső vagy belső) (dṛśyam) a teste (śarīram) (a megvilágosodott Yogī-nak)||14||
हृदये चित्तसङ्घट्टाद्दृश्यस्वापदर्शनम्॥१५॥
Hṛdaye cittasaṅghaṭṭāddṛśyasvāpadarśanam||15||
Az elme (citta) Tudatosság magjával való (hṛdaye) egyesülésén keresztül (saṅghaṭṭāt) (minden) jelenség (külső vagy belső) (dṛśya), (és még) az üresség (is) (svāpa), megjelenik (darśanam) (annak esszenciális valóságában)||15||
शुद्धतत्त्वसन्धानाद्वापशुशक्तिः॥१६॥
Śuddhatattvasandhānādvāpaśuśaktiḥ||16||
Vagy (vā) a Tiszta (śuddha) Princípiummal (tattva) való egyesülés útján (sandhānāt) (a Yogī olyanná válik, mint akiben) hiányzik (a) (a megkötő) erő (śaktiḥ), (ami egy) korlátolt vagy kondicionált létezőben (paśu) (jelen van)||16||
वितर्क आत्मज्ञानम्॥१७॥
Vitarka ātmajñānam||17||
A szilárd és megingathatatlan éberség (vitarkaḥ), (hogy Én vagyok Śiva), az Én (ātma) tudása (jñānam)||17||
लोकानन्दः समाधिसुखम्॥१८॥
Lokānandaḥ samādhisukham||18||
A világ (--mely szubjektumokból és objektumokból áll--) (loka) Gyönyöre, (amit a Yogī érez, amikor az Ismerő vagy Tapasztaló állapotában nyugszik) (ānandaḥ), (az ő) Samādhi-jának (samādhi) élvezete (sukham)||18||
शक्तिसन्धाने शरीरोत्पत्तिः॥१९॥
Śaktisandhāne śarīrotpattiḥ||19||
Az (Akarat) Erővel (śakti) való egyesülés útján (sandhāne) testek (śarīra) előállítása vagy létrehozása (történik meg) (utpattiḥ) (a Yogī vágyai szerint)||19||
भूतसन्धानभूतपृथक्त्वविश्वसङ्घट्टाः॥२०॥
Bhūtasandhānabhūtapṛthaktvaviśvasaṅghaṭṭāḥ||20||
(A megvilágosodott Yogī további természetfeletti erői:) a létező entitások (bhūta) összekapcsolása (sandhāna); azok --azaz a létező entitások-- (bhūta) szétválasztása (pṛthaktva) (és) mindennek (viśva) az egyesítése (saṅghaṭṭāḥ), (amit tér is idő elválaszt)||20||
शुद्धविद्योदयाच्चक्रेशत्वसिद्धिः॥२१॥
Śuddhavidyodayāccakreśatvasiddhiḥ||21||
Az erők kollektív csoportja feletti (cakra) uralom (īśatva) teljes megvalósulása (siddhiḥ) (eléretik a Yogī által) a Śuddhavidyā (śuddhavidyā) feltárulása révén (udayāt)||21||
महाह्रदानुसन्धानान्मन्त्रवीर्यानुभवः॥२२॥
Mahāhradānusandhānānmantravīryānubhavaḥ||22||
A Nagy (mahā) Tóval (hrada) való egyesülés útján (anusandhānāt) (a Yogī eléri minden) mantra (mantra) teremtő forrásának --virilitásának, hatóerejének--(vīrya) tapasztalatát (anubhavaḥ)||22||
Második Fejezet: Śāktopāya
(Śakti nézőpontját használó út)
चित्तं मन्त्रः॥१॥
Cittaṁ mantraḥ||1||
Az elme (azé, aki szüntelen a Legmagasabb Valóságot fürkészi) (cittam) a Mantra (mantraḥ)||1||
प्रयत्नः साधकः॥२॥
Prayatnaḥ sādhakaḥ||2||
(A buzgó és spontán) erőfeszítés (prayatnaḥ) hatékony a megvalósításban (sādhakaḥ)||2||
विद्याशरीरसत्ता मन्त्ररहस्यम्॥३॥
Vidyāśarīrasattā mantrarahasyam||3||
A (Tökéletes Én-tudatossághoz tartozó ragyogó) Létezés vagy Létező (sattā), (ami a szavak sokaságából áll), kinek esszenciája (śarīra) (a legmagasabb non-dualitással kapcsolatos) tudás (vidyā), a Mantra (mantra) titka (rahasyam)||3||
गर्भे चित्तविकासोऽविशिष्टविद्यास्वप्नः॥४॥
Garbhe cittavikāso'viśiṣṭavidyāsvapnaḥ||4||
Mentális (citta) kielégülés (vikāsaḥ) a (korlátolt) mayikus erőkben (garbhe) (csupán) egy álom (svapnaḥ), (mely) alsóbbrendű (aviśiṣṭa) tudáson (vidyā) (alapszik)||4||
विद्यासमुत्थाने स्वाभाविके खेचरी शिवावस्था॥५॥
Vidyāsamutthāne svābhāvike khecarī śivāvasthā||5||
A (Legmagasabb) Tudás (vidyā) spontán (svābhāvike) feltárulásakor (samutthāne) egy mozgás (történik) a Tudatosság végtelen terében (khecarī), (mely úgy ismert, mint) Śiva (śiva) állapota (avasthā)||5||
गुरुरुपायः॥६॥
Gururupāyaḥ||6||
A Guru (guruḥ) a módszer (upāyaḥ)||6||
मातृकाचक्रसम्बोधः॥७॥
Mātṛkācakrasambodhaḥ||7||
(Egy megelégedett Guru-tól) a betűk (mātṛkā) csoportjával (cakra) kapcsolatos megvilágosodás (sambodhaḥ) (jön létre)||7||
शरीरं हविः॥८॥
Śarīraṁ haviḥ||8||
A teste (annak a személynek, akibe az említett megvilágosodás bele lett öntve) (śarīram) áldozattá (válik) (haviḥ)||8||
ज्ञानमन्नम्॥९॥
Jñānamannam||9||
A (korlátolt) tudás (jñānam) az étel (annam)||9||
विद्यासंहारे तदुत्थस्वप्नदर्शनम्॥१०॥
Vidyāsaṁhāre tadutthasvapnadarśanam||10||
A (Tiszta) Tudás (vidyā) lesüllyedésekor (saṁhāre), emiatt (azaz "a Tiszta Tudás korábbi lesüllyedése miatt") (tad) felemelkedett (uttha) (álomszerű) mentális módosulások (svapna) jelennek meg (darśanam)||10||
Harmadik Fejezet: Āṇavopāya
(Aṇu nézőpontját használó út --Aṇu a "korlátolt létező"--)
आत्मा चित्तम्॥१॥
Ātmā cittam||1||
Az individuális Én (ātmā) az elme (cittam)||1||
ज्ञानं बन्धः॥२॥
Jñānaṁ bandhaḥ||2||
Az (elme-szülte) tudás (jñānam) kötelék (bandhaḥ)||2||
कलादीनां तत्त्वानामविवेको माया॥३॥
Kalādīnāṁ tattvānāmaviveko māyā||3||
Az (olyan) princípiumok (tattvānām), mint Kalā (kalā) stb. (ādīnām) nem-megkülönböztetése (avivekaḥ) Māyā (māyā)||3||
शरीरे संहारः कलानाम्॥४॥
Śarīre saṁhāraḥ kalānām||4||
A részek --A megnyilvánulás princípiumai avagy a tattva-k-- (kalānām) feloldódását (saṁhāraḥ) a testben --fizikai, finom és okozati-- (śarīre) (a Bhāvanā vagy kreatív kontempláció útján kell megvalósítani)||4||
नाडीसंहारभूतजयभूतकैवल्यभूतपृथक्त्वानि॥५॥
Nāḍīsaṁhārabhūtajayabhūtakaivalyabhūtapṛthaktvāni||5||
(A Yogī-nak elő kell idéznie az életenergia) feloldódását (saṁhāra) a finom csatornákban (nāḍī), meghódítania (jaya) a durva elemeket (bhūta), visszavonnia (az elméjét) (kaivalya) a durva elemekről (bhūta), (és) elkülönülnie --pṛthaktva-- (pṛthaktvāni) a durva elemektől (bhūta), (szintén a Bhāvanā vagy kreatív kontempláció útján)||5||
मोहावरणात्सिद्धिः॥६॥
Mohāvaraṇātsiddhiḥ||6||
A természetfeletti erők (siddhiḥ) Māyā vagy a Tudatlanság (által elhúzott) (moha) fátyol miatt (āvaraṇāt) (jelennek meg)||6||
मोहजयादनन्ताभोगात्सहजविद्याजयः॥७॥
Mohajayādanantābhogātsahajavidyājayaḥ||7||
(A Yogī eléri) a Természetes (sahaja) Tudás (vidyā) uralmát (jayaḥ) Māyā vagy a Tudatlanság (moha) mindent átható meghódításán keresztül (jayāt anantābhogāt)||7||
जाग्रद्द्वितीयकरः॥८॥
Jāgraddvitīyakaraḥ||8||
(A Yogī, aki elérte a Sahajavidyā-t vagy Természetes Tudást), éber és figyelmes (jāgrat), (míg) a második (azaz "a világ") (dvitīya) (saját) fényének ragyogásaként (karaḥ) (jelenik meg)||8||
नर्तक आत्मा॥९॥
Nartaka ātmā||9||
(Ez a Yogī) egy Én (ātmā), (ami csupán) egy táncoló színész (nartakaḥ)||9||
रङ्गोऽन्तरात्मा॥१०॥
Raṅgo'ntarātmā||10||
A színpad (a Nartaka vagy táncoló színész számára, hogy játszhasson --lásd a 9. aforizma--) (raṅgaḥ), (az ő) belső (antar) énje (ātmā), (mely az okozati és finom testből áll)||10||
प्रेक्षकाणीन्द्रियाणि॥११॥
Prekṣakāṇīndriyāṇi||11||
(A Nartaka vagy táncoló színész) érzékszervei (indriyāṇi) (az ő játékának) nézői (prekṣakāṇi)||11||
धीवशात्सत्त्वसिद्धिः॥१२॥
Dhīvaśātsattvasiddhiḥ||12||
A kimagasló spirituális intelligencia (dhī) által (vaśāt) a tökéletes Én-tudatosság felvillanó, finom és belső vibrációjának (sattva) realizációja (siddhiḥ) (nyilvánul meg)||12||
सिद्धः स्वतन्त्रभावः॥१३॥
Siddhaḥ svatantrabhāvaḥ||13||
A Független és Szabad létezés (svatantra) állapota (bhāvaḥ) megvalósult (siddhaḥ)||13||
यथा तत्र तथान्यत्र॥१४॥
Yathā tatra tathānyatra||14||
Miképp (yathā) ott (tatra), úgy (tathā) máshol (is) (anyatra), (azaz "miképp a független Yogī képes kinyilvánítani a Szabadságot saját testében, képes ezt megtenni bármilyen más helyen is"; ez a jelentés)||14||
बीजावधानम्॥१५॥
Bījāvadhānam||15||
(E Yogī-nak) a figyelmet (avadhānam) a Magra (kell fordítania) (bīja) (más szavakkal, "a Legmagasabb Śakti-ra vagy tökéletes Én-tudatosságra, ami az egész megnyilvánulás forrása")||15||
आसनस्थः सुखं ह्रदे निमज्जति॥१६॥
Āsanasthaḥ sukhaṁ hrade nimajjati||16||
Megszilárdulva (sthaḥ) a Legmagasabb Śakti erejében (vagy tökéletes Én-tudatosságban, ami olyan, mint egy "ülőhely" az ő számára) (āsana), (a megvilágosodott Yogī) könnyedén (sukham) elmerül (nimajjati) (az isteni és halhatatlan Tudatosság) Tavában (hrade)||16||
स्वमात्रानिर्माणमापादयति॥१७॥
Svamātrānirmāṇamāpādayati||17||
(Ez a bizonyos felszabadult Yogī képes) létrehozni (nirmāṇam āpādayati) (bármilyen formát) a kreatív Tudatosság (ami az ő "āsana -ja" vagy "ülőhelye" --lásd a 16. aforizmát--) mértéke vagy aspektusa (szerint) (svamātrā)||17||
विद्याविनाशे जन्मविनाशः॥१८॥
Vidyāvināśe janmavināśaḥ||18||
Amíg a Sahajavidyā vagy Śuddhavidyā, (a Természetes vagy Tiszta Tudás) (vidyā), el nem tűnik (avināśe), (egy másik) születés (lehetősége) (janma) eltűnik (e fenséges Yogī számára) (vināśaḥ)||18||
कवर्गादिषु माहेश्वर्याद्याः पशुमातरः॥१९॥
Kavargādiṣu māheśvaryādyāḥ paśumātaraḥ||19||
Māheśvarī (māheśvarī) és más istennők (ādyāḥ), (kiknek) a "ka" (ka) csoportban (varga) stb. (van a hatókörük) (ādiṣu), (és akik) a korlátolt létezők (paśu) anyái (mātaraḥ), (válnak az uralkodó isteneivé)||19||
त्रिषु चतुर्थं तैलवदासेच्यम्॥२०॥
Triṣu caturthaṁ tailavadāsecyam||20||
A tudatosság negyedik állapotát, (ami egy Tanú) (caturtham), bele kell önteni (āsecyam), mint (vat) (szakadatlan folyó) olajat (taila), a (másik) háromba (triṣu), (vagyis az ébrenlétbe, álomba és mélyalvásba)||20||
मग्नः स्वचित्तेन प्रविशेत्॥२१॥
Magnaḥ svacittena praviśet||21||
Be kell lépnie (a tudatosság negyedik állapotába --lásd a 20. aforizma--) (praviśet) elmerülve (abban) (magnaḥ) saját (sva) elméjével (cittena), (ami természetesen minden gondolattól mentes)||21||
प्राणसमाचारे समदर्शनम्॥२२॥
Prāṇasamācāre samadarśanam||22||
(A Yogī) életenergiájának (prāṇa) lassú, de szilárd kiterjedésekor (samācāre) az egyenlőség (sama) látása (nyilvánul meg) (darśanam), (azaz a Yogī realizálja a minden mögött nyugvó egységet)||22||
मध्येऽवरप्रसवः॥२३॥
Madhye'varaprasavaḥ||23||
A közbenső szinten, (azaz nem a kezdeti és végső szakaszaiban az ébrenlétnek, álomnak és mélyalvásnak) (madhye), alsóbbrendű (mentális állapotok) (avara) jönnek létre (prasavaḥ)||23||
मात्रास्वप्रत्ययसन्धाने नष्टस्य पुनरुत्थानम्॥२४॥
Mātrāsvapratyayasandhāne naṣṭasya punarutthānam||24||
A valódi Én-tudatosság (svapratyaya) és az objektumok közötti (mātrā) egyesüléskor (sandhāne) újra megjelenik (punar utthānam) (a tudatosság negyedik állapotának Gyönyöre, ami) eltűnt (naṣṭasya) (az előzőleg említett alsóbbrendű mentális állapotok felemelkedése miatt --lásd a 23. aforizma--)||24||
शिवतुल्यो जायते॥२५॥
Śivatulyo jāyate||25||
(A kimagasló Yogī, aki elérte a negyedik állapotot), egyenlővé (tulyaḥ) válik (jāyate) Śiva-val (śiva)||25||
शरीरवृत्तिर्व्रतम्॥२६॥
Śarīravṛttirvratam||26||
Testben (śarīra) maradása (vṛttiḥ) az (ő) fogadalma (vratam), (azaz fenntart egy fizikai formát az emberiség felé gyakorolt óriási könyörületessége végett; ez egy igazán jámbor tett részéről)||26||
कथा जपः॥२७॥
Kathā japaḥ||27||
Beszéde (kathā) (egy Mantra vagy ima) mormolása (japaḥ)||27||
दानमात्मज्ञानम्॥२८॥
Dānamātmajñānam||28||
Az Én (ātma) Tudása (jñānam) (az ő) ajándéka (dānam) (mindannyiunknak)||28||
योऽविपस्थो ज्ञाहेतुश्च॥२९॥
Yo'vipastho jñāhetuśca||29||
Aki (yaḥ) megszilárdult (a Śakticakra-ban vagy erők csoportjában) (avipasthaḥ), (az) valójában (ca) a bölcsesség (jñā) módszere (hetuḥ)||29||
स्वशक्तिप्रचयोऽस्य विश्वम्॥३०॥
Svaśaktipracayo'sya viśvam||30||
Az univerzum (viśvam) az ő saját (sva... asya) Erejének (śakti) kiterjedése vagy kibontakozása (pracayaḥ)||30||
स्थितिलयौ॥३१॥
Sthitilayau||31||
(Az univerzum) fenntartása (sthiti) (és annak) visszavonása (layau) (szintén az ő Erejének kibontakozása)||31||
तत्प्रवृत्तावप्यनिरासः संवेत्तृभावात्॥३२॥
Tatpravṛttāvapyanirāsaḥ saṁvettṛbhāvāt||32||
Még akkor is (api), amikor megjelenik (pravṛttau) az (tad) (a három korábbi folyamat, vagyis az univerzum megnyilvánítása, fenntartása és visszavonása), nincs törés (anirāsaḥ) (a nagy Yogī belső állapotában), mert az (ő) állapota (bhāvāt) (a Legfelsőbb) Ismerő (saṁvettṛ)||32||
सुखदुःखयोर्बहिर्मननम्॥३३॥
Sukhaduḥkhayorbahirmananam||33||
(A fenséges Yogī) az örömöt és bánatot (sukhaduḥkhayoḥ) valami külsőnek (bahis) tartja (mananam)||33||
तद्विमुक्तस्तु केवली॥३४॥
Tadvimuktastu kevalī||34||
(Mivel a nemes Yogī) teljesen szabad (vimuktaḥ) attól --örömtől és bánattól-- (tad), (ő) egyedül van (kevalī) ekkor (tu), (röviden, elérte saját Énjét, aki egy "egyedüli" Ismerő és egy "egyedüli" Egysége a tiszta Tudatosságnak)||34||
मोहप्रतिसंहतस्तु कर्मात्मा॥३५॥
Mohapratisaṁhatastu karmātmā||35||
Azonban (tu), aki a káprázat (moha) összetett egysége (pratisaṁhataḥ), az (csupán) tettekbe (karma) bonyolódik (ātmā)||35||
भेदतिरस्कारे सर्गान्तरकर्मत्वम्॥३६॥
Bhedatiraskāre sargāntarakarmatvam||36||
Amikor a különbség (bheda) eltűnik (tiraskāre), egy másik (antara) Teremtés (sarga) létrehozásának kapacitása (karmatvam) (megjelenik a megvilágosodott Yogī-ban)||36||
करणशक्तिः स्वतोऽनुभवात्॥३७॥
Karaṇaśaktiḥ svato'nubhavāt||37||
(Bárki képes realizálni saját) kreatív (karaṇa) erejét (śaktiḥ) saját (svataḥ) tapasztalása által (anubhavāt)||37||
त्रिपदाद्यनुप्राणनम्॥३८॥
Tripadādyanuprāṇanam||38||
(Meg kell történjen) az élénkítése (anuprāṇanam) a három állapotnak --a megnyilvánításnak, fenntartásnak és visszavonásnak-- (tri-pada) a legfőbb által (ādi), (azaz "a tudatosság negyedik állapota által, ami egy Tanúja a másik háromnak és tele van transzcendentális Gyönyörrel")||38||
चित्तस्थितिवच्छरीरकरणबाह्येषु॥३९॥
Cittasthitivaccharīrakaraṇabāhyeṣu||39||
Ahogy (vat) a mentális (citta) állapotok (esetében) (sthiti), (úgy) a test (śarīra), az érzékszervek (karaṇa) és külső objektumok --bāhya-- (bāhyeṣu) (esetében is meg kell történjen azoknak az "élénkítése vagy felélesztése" a tudatosság negyedik, Gyönyörteli állapotának beoltásával")||39||
अभिलाषाद्बहिर्गतिः संवाह्यस्य॥४०॥
Abhilāṣādbahirgatiḥ saṁvāhyasya||40||
Az akarás érzésén alapuló vágy miatt (abhilāṣāt) a kifelé fordulása következik be (bahirgatiḥ) a korlátolt létezőnek (saṁvāhyasya), (aki ily módon alanya a Saṁsāra kerekének, vagyis az egyik létformából a másikba való Újjászületésnek)||40||
तदारूढप्रमितेस्तत्क्षयाज्जीवसङ्क्षयः॥४१॥
Tadārūḍhapramitestatkṣayājjīvasaṅkṣayaḥ||41||
(Mindazonáltal, a nagy Yogī) esetében, akinek ébersége (pramiteḥ) megállapodott (ārūḍha) Abban --a negyedik állapotban vagy Turya-ban-- (tad), ennek (a vágynak) --lásd 40. aforizma-- (tad) a megszüntetésével (kṣayāt) a korlátolt létező (állapotának) (jīva) teljes megszűnése (saṅkṣayaḥ) (következik be)||41||
भूतकञ्चुकी तदा विमुक्तो भूयः पतिसमः परः॥४२॥
Bhūtakañcukī tadā vimukto bhūyaḥ patisamaḥ paraḥ||42||
Ekkor, (amikor a vágy végül eltűnik) (tadā), (e Yogī) a durva elemek (alkotta testet) (bhūta) burokként (használja) (kañcukī); (és lévén) tökéletesen felszabadult (vimuktaḥ), (mivel) mindenekelőtt (bhūyas) egyenlő (samaḥ) az Úrral (Śiva-val) (pati), (ő) tökéletes és teljes (paraḥ)||42||
नैसर्गिकः प्राणसम्बन्धः॥४३॥
Naisargikaḥ prāṇasambandhaḥ||43||
Az életerő (prāṇa) kapcsolata vagy összetartozása (sambandhaḥ) (a testtel) természetes (naisargikaḥ)||43||
नासिकान्तर्मध्यसंयमात् किमत्र सव्यापसव्यसौषुम्नेषु॥४४॥
Nāsikāntarmadhyasaṁyamāt kimatra savyāpasavyasauṣumneṣu||44||
(Életerő --prāṇaśakti vagy prāṇa-- van) a baloldali finom csatornában --Iḍā-- (apasavya), a jobboldali finom csatornában --Piṅgalā-- (savya) (és) a Suṣumnā-ban --a középső-- (sauṣumneṣu).
Az (említett) prāṇaśakti (nāsikā) belső aspektusa (antar) középpontjának --azaz a tökéletes Én-tudatosságnak-- (madhya) intenzív és folyamatos ébersége által (saṁyamāt) (a Yogī a legmagasabb és tökéletes Én-tudatosság szüntelen éberségében nyugszik mindörökre).
Mi egyebet (mondhatna bárki is) (kim) ezzel kapcsolatban (atra)?||44||
भूयः स्यात्प्रतिमीलनम्॥४५॥
Bhūyaḥ syātpratimīlanam||45||
(A megvilágosodott Yogī számára) újra és újra (bhūyas) jelen van (syāt) a Legfelsőbb Én ébersége belsőleg és külsőleg egyaránt (pratimīlanam)||45||
Összefoglaló szavak
Ez valóban egy remek és felemelő dokumentum lett. A szent szövegek, például a Śivasūtra-k tanulmányozásának gyakorlata Svādhyāya néven ismert. Ez egy nagyon fontos gyakorlat, mert minden érzéked és az elméd is részt vesz benne. Figyelmesen olvasod az aforizmákat, miközben egy yogikus pózban ülsz. Ez az elmédet csendessé és békéssé teszi. A Svādhyāya önmagában egy Yoga. Remélem boldoggá tesz ez a dokumentum.
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.