Spandakārikā-k (Spanda Karikak) - Kashmir Non-duális Shaivizmusa

Összefüggő kommentár a Śivasūtra-khoz

  Bevezetés

Üdv, itt Gabriel Pradīpaka --rosszul írva Pradipaka-- újra. A Vasugupta által felfedezett Śivasūtra-k--rosszul írva Shiva Sutra-k-- indították el a Trika rendszert (más néven "Kashmir Non-duális Shaivizmusa"), legalábbis annak formális aspektusában. Ez az egész filozófiai rendszer a Śivasūtra-kon alapszik (a Trika szövegeinek áttekintése). Miután Vasugupta felfedezte és elterjesztette a Śivasūtra-kat, úgy érezte, valamiképpen írnia kellene róluk egyfajta összefüggő kommentárt. Ezt meg is tette, és a kommentárja úgy lett ismert, mint Spandakārikā-k --rosszul írva Spanda Karika-k (tömör állítások gyűjteménye versben-- kārikā-k-- az Elsődleges Vibrációról vagy Lüktetésről --Spanda-ról--). A Spanda Śakti --rosszul írva Shakti vagy Sakti-- (az Én-tudatosság) szinonimája. A Spanda Śiva --rosszul írva Shiva vagy Siva-- Ereje, amely által tudatos Önmagáról. Emellett, Spanda teszi lehetővé Számára az egész univerzum megnyilvánítását, fenntartását és visszavonását. A Spanda egy Isteni Lüktetés, de egyáltalán nem fizikai értelemben! Ez egyfajta mozgás a Tudatosság terében. Śiva mozgás nélkül való, de valahogyan valami mozog Benne, és ez a Spanda. Nos, ezt nehéz korlátolt kifejezéseket használva elmagyarázni, mivel ez egy Isteni Valóság, amely túl van minden szón. Négy kommentár létezik a Spandakārikā-khoz:

Vṛtti (Kallaṭa-tól --Vasugupta egyik tanítványa--)

Spandapradīpikā (Bhaṭṭotpala-tól)

Vivṛti (Rāmakaṇṭha-tól)

Spandanirṇaya --rosszul írva Spanda Nirnaya-- (Kṣemarāja-tól --rosszul írva Kshemaraja vagy Ksemaraja--)*

*Meg kell jegyezni, hogy Kṣemarāja-nak létezik egy másik kommentárja is, amit "Spandasandoha"-nak neveznek, de ez csak a Spandakārikā-k első aforizmáját kommentálja.

A Spandanirṇaya Kṣemarāja által prózában íródott, és ezt tekintik a leghitelesebbnek a négy közül. Kétségtelenül egy nagyon hosszú kommentár, tele skolasztikus kifejezésekkel és másfél lábnyi hosszúságú szóösszetételekkel (hosszú és bonyolult szóösszetételek), amiknek Kṣemarāja látszólag függője. Ezzel szemben Kallaṭa Vṛtti-je egyszerű magyarázatokat ad a kārikā-król. Másrészről, Bhaṭṭotpala írt egy kommentárt, ami elsőroban más könyvekből kiemelt idézetek gyűjteménye. Ugyanakkor Rāmakaṇṭha kommentárja (azaz a "Vivṛti") szorosan követi Kallaṭa Vṛtti-jét. Ahogy láthatod, csupán Kallaṭa és Kṣemarāja írt eredeti kommentárt.

Itt most csak a Spandakārikā-k fordítását adom közre. Ha részletes magyarázatokat szeretnél a kārikā-k vagy aforizmák jelentéséről, menj a "Szövegek (tanulmány)/Spandanirṇaya" részhez a Trika szekcióban.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel

  Első Fejezet: Svarūpaspanda

(Spanda mint az egyén saját természete)

यस्योन्मेषनिमेषाभ्यां जगतः प्रलयोदयौ।
तं शक्तिचक्रविभवप्रभवं शङ्करं स्तुमः॥१॥
Yasyonmeṣanimeṣābhyāṁ jagataḥ pralayodayau|
Taṁ śakticakravibhavaprabhavaṁ śaṅkaraṁ stumaḥ||1||

Dicsőítjük (stumaḥ) azt (tam) a Śaṇkara-t --Śiva egyik megnevezése-- (śaṅkaram), aki a ragyogó (vibhava) erők (śakti) csoportjának (cakra) forrása vagy oka (prabhavam), (és) akinek (yasya) szemei kinyílásától (és) becsukódásától (unmeṣa-nimeṣābhyām) a világ (jagataḥ) feloldódása és megjelenése (következik be) (pralaya-udayau)||1||

यत्र स्थितमिदं सर्वं कार्यं यस्माच्च निर्गतम्।
तस्यानावृतरूपत्वान्न निरोधोऽस्ति कुत्रचित्॥२॥
Yatra sthitamidaṁ sarvaṁ kāryaṁ yasmācca nirgatam|
Tasyānāvṛtarūpatvānna nirodho'sti kutracit||2||

Fedetlen (anāvṛta) természete --rūpa-- miatt (rūpatvāt) nem létezik (na.. asti) az Ő számára (tasya) akadály (nirodhaḥ) sehol (kutracid), akiben (yatra) ez (idam) az egész (sarvam) univerzum (kāryam)¹ nyugszik (sthitam), és (ca) akiből (yasmāt) az kiáradt (nirgatam)||2||

¹ Szó szerint "okozat", vagyis az univerzum az okozat, míg Spanda annak az oka.

जाग्रदादिविभेदेऽपि तदभिन्ने प्रसर्पति।
निवर्तते निजान्नैव स्वभावादुपलब्धृतः॥३॥
Jāgradādivibhede'pi tadabhinne prasarpati|
Nivartate nijānnaiva svabhāvādupalabdhṛtaḥ||3||

Még (api) (az állapotok) változatosságában (is) (vibhede), (mint) ébrenlét (jāgrat) stb. (ādi), mely --vagyis "az állapotok változatossága"-- nem elkülönült (abhinne) attól (a Spanda-tól) (tad), (a Spanda princípium) továbbra is áramlik (prasarpati). (A Spanda soha) nem (na eva) távolodik el (nivartate) Saját (nijāt) esszenciális természetétől (sva-bhāvāt) mint a Tapasztaló vagy Szemlélő --upalabdhṛ-- (upalabdhṛtaḥ)||3||

अहं सुखी च दुःखी च रक्तश्चेत्यादिसंविदः।
सुखाद्यवस्थानुस्यूते वर्तन्तेऽन्यत्र ताः स्फुटम्॥४॥
Ahaṁ sukhī ca duḥkhī ca raktaścetyādisaṁvidaḥ|
Sukhādyavasthānusyūte vartante'nyatra tāḥ sphuṭam||4||

"Én (aham) boldog (vagyok) (sukhī ca), én (aham) szomorú (vagyok) (duḥkhī ca), én (aham) ragaszkodom (raktaḥ ca)" stb. (iti-ādi). Ezek (tāḥ) a tapasztalások (saṁvidaḥ) egyértelműen (sphuṭam) megmaradnak (vartante) egy másikban (anyatra), akiben a boldogság (sukha) stb. (ādi) állapotai (avasthā) össze vannak fűzve (mint gyöngyszemek egy nyakláncon) (anusyūte)||4||

न दुःखं न सुखं यत्र न ग्राह्यं ग्राहकं न च।
न चास्ति मूढभावोऽपि तदस्ति परमार्थतः॥५॥
Na duḥkhaṁ na sukhaṁ yatra na grāhyaṁ grāhakaṁ na ca|
Na cāsti mūḍhabhāvo'pi tadasti paramārthataḥ||5||

Ahol (yatra) (nincs) sem (na) fájdalom (duḥkham), sem (na) öröm (sukham), sem (na) objektum (grāhyam), sem (na ca) szubjektum (grāhakam); (ahol) az élettelenség (mūḍha) állapota (bhāvaḥ) még csak nem is (na ca... api) létezik (asti)… az (tad) létezik (asti) a legmagasabb értelemben (paramārthatas) (mint a Spanda princípium)||5||

  यतः करणवर्गोऽयं विमूढोऽमूढवत्स्वयम्।
सहान्तरेण चक्रेण प्रवृत्तिस्थितिसंहृतीः॥६॥
लभते तत्प्रयत्नेन परीक्ष्यं तत्त्वमादरात्।
यतः स्वतन्त्रता तस्य सर्वत्रेयमकृत्रिमा॥७॥
Yataḥ karaṇavargo'yaṁ vimūḍho'mūḍhavatsvayam|
Sahāntareṇa cakreṇa pravṛttisthitisaṁhṛtīḥ||6||

Labhate tatprayatnena parīkṣyaṁ tattvamādarāt|
Yataḥ svatantratā tasya sarvatreyamakṛtrimā||7||

Az (tad) a (Spanda) princípium (tattvam) figyelemmel (prayatnena) (és) tisztelettel (ādarāt) vizsgálandó (parīkṣyam), amely által (yatas) eme (ayam) érzékszervek vagy eszközök (karaṇa)¹ csoportja (vargaḥ) -- intellektus, egó, elme, az érzékszervi tapasztalás erői és a cselekvés erői--, (habár) élettelen (vimūḍhaḥ), (úgy működik), mintha (vat) önmagától (svayam) élő (lenne) (amūḍha), (és) a belső (āntareṇa) csoporttal (a Karaṇeśvarī-kkal avagy az érzékek istennőivel) (cakreṇa) együtt (saha) belép (labhate) a "Pravṛtti" --azaz külső dolgok felé fordulás-- (pravṛtti), "Sthiti" --azaz eme külső dolgok fenntartása egy ideig-- (sthiti) (és) "Saṁhṛti" --azaz ezen külső dolgok feloldása az egyén saját Énjében-- állapotaiba (saṁhṛtīḥ), mivel (yatas) ez (iyam) a természetes (akṛtrimā) Szabadsága (svatantratā tasya) mindenhol (jelen van) (sarvatra)||6-7||

¹ Más szavakkal, az 5 Jñānendriya (az érzékszervi tapasztalás Erői), az 5 Karmendriya (a cselekvés Erői), elme, egó és intellektus.

न हीच्छानोदनस्यायं प्रेरकत्वेन वर्तते।
अपि त्वात्मबलस्पर्शात्पुरुषस्तत्समो भवेत्॥८॥
Na hīcchānodanasyāyaṁ prerakatvena vartate|
Api tvātmabalasparśātpuruṣastatsamo bhavet||8||

Ez (a korlátolt individuum) (ayam) nem (na hi) irányítja vagy vezeti (prerakatvena vartate) a vágyak (icchā) ösztökéjét (nodanasya). De mégis (api tu), az Én (ātma) Erejével való (bala) érintkezés által (sparśāt), (ez) a személy (puruṣaḥ) egyenlővé (samaḥ) válik (bhavet) Azzal (tad)||8||

निजाशुद्ध्यासमर्थस्य कर्तव्येष्वभिलाषिणः।
यदा क्षोभः प्रलीयेत तदा स्यात्परमं पदम्॥९॥
Nijāśuddhyāsamarthasya kartavyeṣvabhilāṣiṇaḥ|
Yadā kṣobhaḥ pralīyeta tadā syātparamaṁ padam||9||

Amikor (yadā) annak (a korlátolt individuumnak), aki tehetetlen (asamarthasya) saját (nija) tisztátalansága --aśuddhi-- miatt (aśuddhyā), (és) aki tettek megtételére --azaz cselekedni-- vágyik --abhilāṣī-- (kartavyeṣu abhilāṣiṇaḥ), a zavarodottsága (kṣobhaḥ) teljesen feloldódik (pralīyeta), akkor (tadā) a Legmagasabb (paramam) Állapot (padam) megjelenik (syāt)||9||

तदास्याकृत्रिमो धर्मो ज्ञत्वकर्तृत्वलक्षणः।
यतस्तदेप्सितं सर्वं जानाति च करोति च॥१०॥
Tadāsyākṛtrimo dharmo jñatvakartṛtvalakṣaṇaḥ|
Yatastadepsitaṁ sarvaṁ jānāti ca karoti ca||10||

Ebben az esetben (tadā), (megjelenik) az ő (asya) tudás (jñatva) (és) aktivitás által (kartṛtva) jellemzett (lakṣaṇaḥ) eredendő (akṛtrimaḥ) természete (dharmaḥ), mely által (yatas) (e személy) immáron (tadā) tud (jānāti) és (ca... ca) tesz (karoti) mindent (sarvam), ami vágyott (általa) (īpsitam)||10||

  तमधिष्ठातृभावेन स्वभावमवलोकयन्।
स्मयमान इवास्ते यस्तस्येयं कुसृतिः कुतः॥११॥
Tamadhiṣṭhātṛbhāvena svabhāvamavalokayan|
Smayamāna ivāste yastasyeyaṁ kusṛtiḥ kutaḥ||11||

Hogyan (kutas) (lehetne) ez (iyam) a hitvány (ku) újjászülető út (sṛtiḥ) az övé (tasya), aki (yaḥ) úgymond (iva) lenyűgözve (smayamānaḥ) áll (āste), miközben látja (avalokayan) azt (tam) az esszenciális természetet (vagy Spanda-t) (sva-bhāvam) (az egész univerzum) felett uralkodni (adhiṣṭhātṛ-bhāvena)?||11||

नाभावो भाव्यतामेति न च तत्रास्त्यमूढता।
यतोऽभियोगसंस्पर्शात्तदासीदिति निश्चयः॥१२॥
Nābhāvo bhāvyatāmeti na ca tatrāstyamūḍhatā|
Yato'bhiyogasaṁsparśāttadāsīditi niścayaḥ||12||

A nemlétezés (abhāvaḥ) nem (na) válhat kontempláció (tárgyává) (bhāvyatām eti), és (ca) nincs jelen (na... asti) a kábultság hiánya (sem) (amūḍhatā) abban (az állapotban) (tatra), mert (yatas) az "abhiyoga"-val való (abhiyogaḥ)¹ kapcsolatba kerülés miatt --azaz hallva egy olyan ember kijelentését, aki épp visszatért ebből az állapotból-- (saṁsparśāt) igaz (iti niścayaḥ), hogy az --vagyis a kábultság állapota-- (tad) (tényleg) létezett (āsīt)||12||

¹Habár az "abhiyoga" szó szerint azt jelenti "alkalmazás", itt úgy kell fordítani, mint "a kijelentés egy olyan személy által, aki épp visszatért a Samādhi-ból vagy tökéletes koncentrációból". Ez nem az én találmányom, mivel a bölcs Kṣemarāja teszi világossá ezt a pontot az ő Spandanirṇaya-jában (a Spandakārikā-k leghitelesebb kommentárja).

अतस्तत्कृत्रिमं ज्ञेयं सौषुप्तपदवत्सदा।
न त्वेवं स्मर्यमाणत्वं तत्तत्त्वं प्रतिपद्यते॥१३॥
Atastatkṛtrimaṁ jñeyaṁ sauṣuptapadavatsadā|
Na tvevaṁ smaryamāṇatvaṁ tattattvaṁ pratipadyate||13||

Emiatt (atas), az (tad) a mesterséges (kṛtrimam) tudható (jñeyam)¹ mindig (sadā) olyan, mint (vat) a mélyalvás (sauṣupta) állapota (pada). Azonban (tu) az (tad) a (Spanda) princípium (tattvam) nem (na) így (evam) van érzékelve vagy realizálva (pratipadyate), (vagyis nem) az emlékezés állapotaként (smaryamāṇatvam)||13||

¹ Röviden, a "nemlétezés", amire az előző stanza utal.

अवस्थायुगलं चात्र कार्यकर्तृत्वशब्दितम्।
कार्यता क्षयिणी तत्र कर्तृत्वं पुनरक्षयम्॥१४॥
Avasthāyugalaṁ cātra kāryakartṛtvaśabditam|
Kāryatā kṣayiṇī tatra kartṛtvaṁ punarakṣayam||14||

Ki van mondva (śabditam), hogy két (yugalam) állapot (avasthā) (létezik) ebben (a Spanda princípiumban) (ca atra), (vagyis) a tett állapota (kārya... tva) (és) a tevő állapota (kartṛtva). Ezek közül (tatra) a tett állapota (kāryatā) mulandó (kṣayiṇī), de (punar) a tevő állapota (kartṛtvam) múlhatatlan (akṣayam)||14||

कार्योन्मुखः प्रयत्नो यः केवलं सोऽत्र लुप्यते।
तस्मिँल्लुप्ते विलुप्तोऽस्मीत्यबुधः प्रतिपद्यते॥१५॥
Kāryonmukhaḥ prayatno yaḥ kevalaṁ so'tra lupyate|
Tasmim̐llupte vilupto'smītyabudhaḥ pratipadyate||15||

Egyedül (kevalam) az az erőfeszítés (prayatnaḥ... saḥ) tűnik el (lupyate) ebben (a Samādhi állapotában) (atra)¹, ami (yaḥ) a tettre (kārya) irányul (unmukhaḥ). Amikor ez (az erőfeszítés) eltűnik (tasmin lupte), (csak) egy bolond (abudhaḥ) gondolja --vagyis gondolná-- (pratipadyate), hogy "Én eltűntem" (viluptaḥ asmi iti)||15||

¹ A szerző az üresség Samādhi-ja utal.

  न तु योऽन्तर्मुखो भावः सर्वज्ञत्वगुणास्पदम्।
तस्य लोपः कदाचित्स्यादन्यस्यानुपलम्भनात्॥१६॥
Na tu yo'ntarmukho bhāvaḥ sarvajñatvaguṇāspadam|
Tasya lopaḥ kadācitsyādanyasyānupalambhanāt||16||

Sohasem (na tu... kadācid) létezik (syāt) ama (tasya) belső (antarmukhaḥ) állapot vagy természet (bhāvaḥ) megszűnése (lopaḥ), amely (yaḥ) a mindentudás (sarvajñatva) attribútumának (guṇa) lakhelye (āspadam), egy másiknak (anyasya) a nem-tapasztalása miatt (anupalambhanāt)¹||16||

¹Kizárólag Śiva a szubjektum vagy tapasztaló, és senki más. Ha lenne egy másik szubjektum, aki látja az Ő megszűnését, akkor ez a személy szintén Śiva lenne, így Ő egyáltalán nem szűnne meg. Ha pedig nincs senki más, aki tapasztalná az Ő megszűnését, akkor hogyan lehetne ezt a megszűnést bebizonyítani? Śiva örökké az egyetlen szubjektum, és soha nem létezhet az Ő megszűnése vagy eltűnése.

तस्योपलब्धिः सततं त्रिपदाव्यभिचारिणी।
नित्यं स्यात्सुप्रबुद्धस्य तदाद्यन्ते परस्य तु॥१७॥
Tasyopalabdhiḥ satataṁ tripadāvyabhicāriṇī|
Nityaṁ syātsuprabuddhasya tadādyante parasya tu||17||

A tökéletesen felébredett számára (suprabuddhasya) mindig (nityam) (és) folyamatosan (satatam) jelen van (syāt) Annak --vagyis az Én-nek-- (tasya) a tapasztalása (upalabdhiḥ), (és az Én-nek ez a tapasztalása végig) megmarad (avyabhicāriṇī) (a tudatosság) három (tri) állapota (közben) (pada). Azonban (tu), a másiknak --azaz annak, aki nem teljesen felébredett-- (parasya) az --vagyis az Én tapasztalása-- (tad) (csak az egyes állapotok) kezdetén (ādi) (és) végén (ante) (van jelen)||17||

ज्ञानज्ञेयस्वरूपिण्या शक्त्या परमया युतः।
पदद्वये विभुर्भाति तदन्यत्र तु चिन्मयः॥१८॥
Jñānajñeyasvarūpiṇyā śaktyā paramayā yutaḥ|
Padadvaye vibhurbhāti tadanyatra tu cinmayaḥ||18||

A mindent-átható (Én) (vibhuḥ) ragyog (bhāti) (az ébrenlét és álom) két (dvaye) állapotában (pada), az (Ő) Legfelsőbb --parama--  (paramayā) Ereje --śakti-- által (śaktyā) kísérve (yutaḥ), melynek természete (sva-rūpiṇyā) a tudás (jñāna) (és) tudható (jñeya). Mindazonáltal (tu), az attól (a kettőtől) (tad) eltérőben (anyatra)¹, (Ő csupán) Tudatosságként (jelenik meg) (cit-mayaḥ)||18||

¹ Vagyis a mélyalvásban.

गुणादिस्पन्दनिष्यन्दाः सामान्यस्पन्दसंश्रयात्।
लब्धात्मलाभाः सततं स्युर्ज्ञस्यापरिपन्थिनः॥१९॥
Guṇādispandaniṣyandāḥ sāmānyaspandasaṁśrayāt|
Labdhātmalābhāḥ satataṁ syurjñasyāparipanthinaḥ||19||

A Spanda (spanda) kiáradásai (niṣyandāḥ), melyek a "Prakṛti" minőségeivel (guṇa) kezdődnek (ādi), (és) amelyek saját (ātma) létüket (lābhāḥ) az általános (sāmānya) Spanda-hoz (spanda) folyamodván (saṁśrayāt) nyerik (labdha), sohasem állnak az útjában (satatam syuḥ... aparipanthinaḥ) annak, aki (az Én) tudását birtokolja (jñāsya)||19||

अप्रबुद्धधियस्त्वेते स्वस्थितिस्थगनोद्यताः।
पातयन्ति दुरुत्तारे घोरे संसारवर्त्मनि॥२०॥
Aprabuddhadhiyastvete svasthitisthaganodyatāḥ|
Pātayanti duruttāre ghore saṁsāravartmani||20||

Mindazonáltal (tu), ezek (a bizonyos megnyilvánulásai a Spanda-nak) (ete), szorgalmasan és szüntelenül (azon) munkálkodva (udyatāḥ), hogy elfedjék (sthagana) azok --vagyis a nem-felébredett intellektusú emberek-- (sva) (valódi) állapotát vagy természetét (sthiti), a nem-felébredett intellektusú emberek zuhanását okozzák (aprabuddha-dhiyaḥ... pātayanti) a Transzmigráció (saṁsāra) rettenetes (ghore) útjára (vartmani), ahonnan nehéz kijönni (duruttāre)||20||

  अतः सततमुद्युक्तः स्पन्दतत्त्वविविक्तये।
जाग्रदेव निजं भावमचिरेणाधिगच्छति॥२१॥
Ataḥ satatamudyuktaḥ spandatattvaviviktaye|
Jāgradeva nijaṁ bhāvamacireṇādhigacchati||21||

Ezért (atas) az, aki szüntelen (satatam) készen áll (udyuktaḥ) megkülönböztetni (viviktaye) a Spanda (spanda) princípiumot (tattva), hamar (acireṇa) eléri (adhigacchati) saját (nijam) (esszenciális) természetét (bhāvam), (még) az ébrenlét (állapotában is) (jāgrat eva)||21||

अतिक्रुद्धः प्रहृष्टो वा किं करोमीति वा मृशन्।
धावन्वा यत्पदं गच्छेत्तत्र स्पन्दः प्रतिष्ठितः॥२२॥
Atikruddhaḥ prahṛṣṭo vā kiṁ karomīti vā mṛśan|
Dhāvanvā yatpadaṁ gacchettatra spandaḥ pratiṣṭhitaḥ||22||

A Spanda (spandaḥ) szilárdan áll (pratiṣṭhitaḥ) abban (tatra) az állapotban (padam), amibe (yad) (egy személy) belép (gacchet), (amikor) rendkívül mérges (atikruddhaḥ), mérhetetlenül elégedett vagy örömteli (prahṛṣṭaḥ), (arra) reflektál (mṛśan) "mit (kim) csináljak (karomi iti)?", vagy (vā.. vā... vā) az (életéért) fut (dhāvan)||22||

यामवस्थां समालम्ब्य यदयं मम वक्ष्यति।
तदवश्यं करिष्येऽहमिति सङ्कल्प्य तिष्ठति॥२३॥
Yāmavasthāṁ samālambya yadayaṁ mama vakṣyati|
Tadavaśyaṁ kariṣye'hamiti saṅkalpya tiṣṭhati||23||

Megragadván (samālambya) (a Spanda) ama (yām) (legfőbb) állapotát (avasthām), (a nagy Yogī) szilárd marad (tiṣṭhati), elhatározván (saṅkalpya): "Bármit (yad) fog mondani (vakṣyati) nekem (mama) ez (az Én) (ayam), azt (tad) bizonyosan (avaśyam) meg fogom tenni (kariṣye aham iti)"||23||

तामाश्रित्योर्ध्वमार्गेण चन्द्रसूर्यावुभावपि।
सौषुम्नेऽध्वन्यस्तमितो हित्वा ब्रह्माण्डगोचरम्॥२४॥
Tāmāśrityordhvamārgeṇa candrasūryāvubhāvapi|
Sauṣumne'dhvanyastamito hitvā brahmāṇḍagocaram||24||

Menedéket véve (āśritya) abban --azaz a Spanda legfőbb állapotában-- (tām), a hold --vagyis az apāna-- (candra)¹ (és) a nap --vagyis a prāṇa-- (sūryau api)² mindketten (ubhau) (találkoznak) a Suṣumnā (sauṣumne) folyamán vagy útján (adhvani), (és felemelkedvén) a felfelé tartó (ūrdhva) ösvényen (mārgeṇa), (valamint még) Brahmā tojásának (brahmāṇḍa)³ szféráját (is) (gocaram) elhagyván (hitvā), (végül) mindkettő feloldódik --véget ér-- (astam itaḥ)||24||

¹Az "apāna" az a specifikus életenergia, ami a belégzés által lép a testbe.

²A "prāṇa" ebben az esetben az a specifikus életenergia, ami a kilégzés által lép ki a testből.

³A Brahmāṇḍa vagy "Brahmā tojása" általában szimplán a "makrokozmosz" szimbóluma, de ebben a bizonyos kontextusban úgy értendő, mint a "test és a Brahmarandhra". A Brahmarandhra "Brahmā lyuka", és a Sahasrāracakra-ban található a fej koronájának tetején.

तदा तस्मिन्महाव्योम्नि प्रलीनशशिभास्करे।
सौषुप्तपदवन्मूढः प्रबुद्धः स्यादनावृतः॥२५॥
Tadā tasminmahāvyomni pralīnaśaśibhāskare|
Sauṣuptapadavanmūḍhaḥ prabuddhaḥ syādanāvṛtaḥ||25||

Majd (tadā), a hold --vagyis az apāna-- (śaśi) (és) a nap --vagyis a prāṇa-- (bhāskare) elnyelődik (pralīna) abban (tasmin) a Nagy (mahā) Éterben (vyomni). (A részlegesen felébredett számára ez az állapot olyan,) mint (vat) a mélyalvás (sauṣupta) állapota (pada), (és így) kábult (mūḍhaḥ) marad (syāt). (Azonban a Yogī, aki) nincs befedve (a tudatlanság sötétsége által) (anāvṛtaḥ), megmarad (syāt) felébredetten és megvilágosodottan (prabuddhaḥ) (ebben a bizonyos állapotban)||25||

fel

  II. Fejezet: Sahajavidyodaya

(A természetes tudás feltárulása)

तदाक्रम्य बलं मन्त्राः सर्वज्ञबलशालिनः।
प्रवर्तन्तेऽधिकाराय करणानीव देहिनाम्॥१॥
Tadākramya balaṁ mantrāḥ sarvajñabalaśālinaḥ|
Pravartante'dhikārāya karaṇānīva dehinām||1||

Megragadván (ākramya) azt (tad) az Erőt (balam), a Mantra-k (mantrāḥ), tele (śālinaḥ) a mindentudó (sarvajña) erővel (bala), továbbra is (pravartante) elfoglalják magukat saját funkcióikkal (adhikārāya) (a testet öltött létezők felé), csak úgy, mint (iva) az érzékeszervi tapasztalás és cselekvés erői (karaṇāni) (eme bizonyos) testet öltött létezőknek (dehinām) (továbbra is elfoglalják magukat saját funkcióikkal, szintén annak az Erőnek a megragadása által)||1||

तत्रैव सम्प्रलीयन्ते शान्तरूपा निरञ्जनाः।
सहाराधकचित्तेन तेनैते शिवधर्मिणः॥२॥
Tatraiva sampralīyante śāntarūpā nirañjanāḥ|
Sahārādhakacittena tenaite śivadharmiṇaḥ||2||

(A Mantra-k), kiknek (bizonyos istenségekként való) kijelölése megszűnt (śāntarūpāḥ), (és) akik mentesek a szolgálat minden korlátozásától (nirañjanāḥ), elnyelődnek (sampralīyante) abban (az Erőben vagy Spanda-ban) (tatra eva) az imádójuk (ārādhaka) elméjével (cittena) együtt (saha). Ennélfogva (tena), ezek (a Mantra-k) (ete) Śiva (śiva) természetével bírnak (dharmiṇaḥ)||2||

यस्मात्सर्वमयो जीवः सर्वभावसमुद्भवात्।
तत्संवेदनरूपेण तादात्म्यप्रतिपत्तितः॥३॥
तस्माच्छब्दार्थचिन्तासु न सावस्था न या शिवः।
भोक्तैव भोग्यभावेन सदा सर्वत्र संस्थितः॥४॥
Yasmātsarvamayo jīvaḥ sarvabhāvasamudbhavāt|
Tatsaṁvedanarūpeṇa tādātmyapratipattitaḥ||3||

Tasmācchabdārthacintāsu na sāvasthā na yā śivaḥ|
Bhoktaiva bhogyabhāvena sadā sarvatra saṁsthitaḥ||4||

Mivel (yasmāt) az individuális lélek (jīvaḥ) azonos (mayaḥ) mindennel (sarva), hiszen minden entitás (belőle) árad ki (sarva-bhāva-samudbhavāt), (és) mivel az azonosság érzésével vagy érzékelésével rendelkezik (minden entitás kapcsán) (tādātmya-pratipattitaḥ) a róluk való (tad) tudás miatt (saṁvedanarūpeṇa)¹, ezért (tasmāt) nincs (na) állapot (sā avasthā), amely (yā) ne (lenne) (na) Śiva (śivaḥ), (akár) szóban (śabda), objektumban (artha) (vagy) gondolatban --cintā-- (cintāsu). A tapasztaló (bhoktā) maga (eva), mindig (sadā) (és) mindenhol (sarvatra), megmarad (saṁsthitaḥ) a tapasztalt (bhogya) formájában (bhāvena)||3-4||

¹Más szavakkal, "mivel az individuális lélek ismeri mindannyiukat".

इति वा यस्य संवित्तिः क्रीडात्वेनाखिलं जगत्।
स पश्यन्सततं युक्तो जीवन्मुक्तो न संशयः॥५॥
Iti vā yasya saṁvittiḥ krīḍātvenākhilaṁ jagat|
Sa paśyansatataṁ yukto jīvanmukto na saṁśayaḥ||5||

Vagy (iti vā) ő (saḥ), akinek megvan (yasya) (ez) a tudás vagy realizáció (saṁvitti) (és) folyamatosan (satatam) egyesülve van (a Legfelsőbb Énnel) (yuktaḥ), (isteni) játékként (krīḍātvena) látja (paśyan) az egész (akhilam) világot (jagat). Életében felszabadult (jīvanmuktaḥ), nincs (na) kétség (saṁśayaḥ) (efelől)||5||

अयमेवोदयस्तस्य ध्येयस्य ध्यायिचेतसि।
तदात्मतासमापत्तिरिच्छतः साधकस्य या॥६॥
Ayamevodayastasya dhyeyasya dhyāyicetasi|
Tadātmatāsamāpattiricchataḥ sādhakasya yā||6||

Kizárólag (eva) ez (ayam) a felemelkedése (udayaḥ) annak (tasya) a meditáció tárgyának (dhyeyasya) a meditáló (dhyāyi) elméjében (cetasi). (Röviden), egy sādhaka vagy spirituális törekvő számára (sādhakasya), a szilárd akarat révén (icchataḥ), jelen van a realizációja (samāpattiḥ... yā) az (ő) azonosságának (azzal a dhyeya-val, vagyis a meditáció tárgyával) (tadātmatā)||6||

इयमेवामृतप्राप्तिरयमेवात्मनो ग्रहः।
इयं निर्वाणदीक्षा च शिवसद्भावदायिनी॥७॥
Iyamevāmṛtaprāptirayamevātmano grahaḥ|
Iyaṁ nirvāṇadīkṣā ca śivasadbhāvadāyinī||7||

Kizárólag (eva) ez (iyam) a Halhatatlansághoz vezető Nektár (amṛta) elérése (prāptiḥ), kizárólag (eva) ez (ayam) az Én (ātmanaḥ) megragadása (grahaḥ). És (ca) ez (iyam) a Nirvāṇa-hoz vagy Végső Felszabaduláshoz vezető (nirvāṇa) beavatás (dīkṣā), (ami) Śiva (śiva) valódi (sat) állapotát (bhāva) adományozza (dāyinī)||7||

fel

  III. Fejezet: Vibhūtispanda

(A Spanda-ból származó természetfeletti erők)

यथेच्छाभ्यर्थितो धाता जाग्रतोऽर्थान् हृदि स्थितान्।
सोमसूर्योदयं कृत्वा सम्पादयति देहिनः॥१॥
तथा स्वप्नेऽप्यभीष्टार्थान्प्रणयस्यानतिक्रमात्।
नित्यं स्फुटतरं मध्ये स्थितोऽवश्यं प्रकाशयेत्॥२॥
Yathecchābhyarthito dhātā jāgrato'rthān hṛdi sthitān|
Somasūryodayaṁ kṛtvā sampādayati dehinaḥ||1||

Tathā svapne'pyabhīṣṭārthānpraṇayasyānatikramāt|
Nityaṁ sphuṭataraṁ madhye sthito'vaśyaṁ prakāśayet||2||

Miképp (yathā) (e világ) Fenntartója (dhātā), amikor vággyal (icchā) kérve van (abhyarthitaḥ), létrehozza (sampādayati) a dolgokat (arthān), amelyek az éber (jāgrataḥ) testet öltött (dehinaḥ) szívében (hṛdi) lakoznak (sthitān), miután előidézte (kṛtvā) a hold (soma) (és) a nap (sūrya) felemelkedését (udayam), úgy (tathā) az álomban (svapne) szintén (api), megmaradva (sthitah) a középső csatornában (madhye), bizonyosan (avaśyam) mindig (nityam) (és) a legtisztábban (sphuṭataram) feltárja (prakāśayet) a vágyott (abhīṣṭa) dolgait (arthān) annak, aki nem hanyagolja el kérlelését (praṇayasya anatikramāt)||1-2||

अन्यथा तु स्वतन्त्रा स्यात्सृष्टिस्तद्धर्मकत्वतः।
सततं लौकिकस्येव जाग्रत्स्वप्नपदद्वये॥३॥
Anyathā tu svatantrā syātsṛṣṭistaddharmakatvataḥ|
Satataṁ laukikasyeva jāgratsvapnapadadvaye||3||

Máskülönben (anyathā tu), a megnyilvánító Erő (sṛṣṭiḥ) mindig (satatam) szabad (svatantrā syāt) annak (tad) sajátosságai szerint (dharmakatvataḥ) (cselekedni), mint (iva) a hétköznapi emberek esetében (laukikasya), az ébrenlét (és) álom két állapota során (jāgrat-svapna-pada-dvaye)||3||

यथा ह्यर्थोऽस्फुटो दृष्टः सावधानेऽपि चेतसि।
भूयः स्फुटतरो भाति स्वबलोद्योगभावितः॥४॥
तथा यत्परमार्थेन येन यत्र यथा स्थितम्।
तत्तथा बलमाक्रम्य न चिरात्सम्प्रवर्तते॥५॥
Yathā hyartho'sphuṭo dṛṣṭaḥ sāvadhāne'pi cetasi|
Bhūyaḥ sphuṭataro bhāti svabalodyogabhāvitaḥ||4||

Tathā yatparamārthena yena yatra yathā sthitam|
Tattathā balamākramya na cirātsampravartate||5||

Kétségtelenül (hi), miképp (yathā) egy (először) nem tisztán kivehetően (asphuṭam) érzékelt (dṛṣṭaḥ) dolog (arthaḥ), habár (api) egy (rendkívül) figyelmes (sa-avadhāne) elme (cetasi) (vesz részt az érzékelés folyamatában), később (bhūyas) tisztábban kivehetően (sphuṭataraḥ) jelenik meg (bhāti), amikor az az egyén saját erejének élénk erőfeszítése által van nézve (sva-bala-udyoga-bhāvitaḥ)¹, úgy (tathā), megragadván (ākramya) a (Kozmikus) Erőt (balam), bármilyen dolog (yad), amely ténylegesen (paramārthena) létezik (sthitam) bármilyen formában (yena), bármilyen helyen (yatra), bármilyen állapotban (yathā), az (a bizonyos dolog) (tad) azonnal (na cirāt) megnyilvánul (sampravartate) azon a módon (tathā)||4-5||

¹ Ez a Cakṣurindriya-ra avagy a látás erejére vonatkozik. Ez az erő teszi alkalmassá a szemet a látásra, de ez nem egy szerv, hanem egy energia.

दुर्बलोऽपि तदाक्रम्य यतः कार्ये प्रवर्तते।
आच्छादयेद्बुभुक्षां च तथा योऽतिबुभुक्षितः॥६॥
Durbalo'pi tadākramya yataḥ kārye pravartate|
Ācchādayedbubhukṣāṁ ca tathā yo'tibubhukṣitaḥ||6||

Még egy gyenge ember is (durbalaḥ api), megragadván (ākramya) azt (a Spanda-t vagy Kozmikus Erőt) (tad), elkötelezett (annak megtételében) (pravartate), amit meg kell tenni (kārye), (és következésképpen sikerrel jár) ama bizonyos Princípiumon keresztül (yatas). Hasonlóképpen (ca tathā), aki (yaḥ) rendkívül éhes (ati-bubhukṣitaḥ), elfedi (āchādayet)¹ vágyát az evésre (bubhukṣām)||6||

¹ Abban az értelemben, hogy "legyőzi".

अनेनाधिष्ठिते देहे यथा सर्वज्ञतादयः।
तथा स्वात्मन्यधिष्ठानात्सर्वत्रैवं भविष्यति॥७॥
Anenādhiṣṭhite dehe yathā sarvajñatādayaḥ|
Tathā svātmanyadhiṣṭhānātsarvatraivaṁ bhaviṣyati||7||

Miképp (yathā) (jelen van) a mindentudás (sarvajñatā) stb. (ādayaḥ) a testre vonatkozólag (dehe), amikor az irányítva vagy uralva van (adhiṣṭhite) ezáltal (a Spanda princípium által) (anena), úgy (szintén) (tathā), az egyén saját (sva) Énjében való (ātmani) megszilárdulás révén (adhiṣṭhānāt), jelen lesz (bhaviṣyati) így (evam) mindenhol (sarvatra)||7||

ग्लानिर्विलुण्ठिका देहे तस्याश्चाज्ञानतः सृतिः।
तदुन्मेषविलुप्तं चेत्कुतः सा स्यादहेतुका॥८॥
Glānirviluṇṭhikā dehe tasyāścājñānataḥ sṛtiḥ|
Tadunmeṣaviluptaṁ cetkutaḥ sā syādahetukā||8||

A depresszió (glāniḥ) (olyan, mint) egy fosztogató (viluṇṭhikā) a testben (dehe). A tudatlanságból (ajñānataḥ) surran (tasyāḥ ca... sṛtiḥ)¹. Ha (ced) el van pusztítva (viluptam) ama (tad) Unmeṣa által --lásd a következő aforizmát-- (unmeṣa), hogyan (kutas) létezhetne (a depresszió) (sā syāt) (annak) oka nélkül (ahetukā)?||8||

¹ Szó szerint "annak surranása", vagyis a glāni vagy depresszió surranása.

एकचिन्ताप्रसक्तस्य यतः स्यादपरोदयः।
उन्मेषः स तु विज्ञेयः स्वयं तमुपलक्षयेत्॥९॥
Ekacintāprasaktasya yataḥ syādaparodayaḥ|
Unmeṣaḥ sa tu vijñeyaḥ svayaṁ tamupalakṣayet||9||

Az (saḥ) bizonyosan úgy ismerendő (tu vijñeyaḥ) mint Unmeṣa (unmeṣaḥ), ahonnan (yatas) megtörténik (syāt) egy másik (éberség --Kṣemarāja szerint-- vagy gondolat --mások szerint--) (apara) felemelkedése (udayaḥ) valakiben, aki (már eleve) el van foglalva (prasaktasya) egy (eka) gondolattal (cintā). Figyelje meg (upalakṣayet) azt (az Unmeṣa-t) (tam) saját maga (svayam)||9||

अतो विन्दुरतो नादो रूपमस्मादतो रसः।
प्रवर्तन्तेऽचिरेणैव क्षोभकत्वेन देहिनः॥१०॥
Ato vindurato nādo rūpamasmādato rasaḥ|
Pravartante'cireṇaiva kṣobhakatvena dehinaḥ||10||

Ebből (az Unmeṣa-ból) (atas... atas... asmāt atas), Vindu --isteni fény-- (vinduḥ)¹, Nāda --isteni hang-- (nādaḥ), Rūpa --isteni forma-- (rūpam) (és) Rasa --isteni íz-- (rasaḥ) jelenik meg (pravartante) hamar (acireṇa eva) a testet öltött számára (dehinaḥ) mint zavaró tényező (kṣobhakatvena)||10||

¹ Ez úgy is leírható, mint "Bindu".

  दिदृक्षयेव सर्वार्थान्यदा व्याप्यावतिष्ठते।
तदा किं बहुनोक्तेन स्वयमेवावभोत्स्यते॥११॥
Didṛkṣayeva sarvārthānyadā vyāpyāvatiṣṭhate|
Tadā kiṁ bahunoktena svayamevāvabhotsyate||11||

Amikor (yadā) (egy Yogī) úgymond (iva) látni vágyik (didṛkṣayā) minden (sarva) dolgot (arthān) megmaradva (avatiṣṭhate) (mindazt) áthatván (vyāpya), akkor (tadā) mi (értelme van) (kim) sokat (bahunā) beszélni (erről) (uktena)? Meg fogja tapasztalni (azt) (avabhotsyate) saját maga (svayam eva)!||11||

प्रबुद्धः सर्वदा तिष्ठेज्ज्ञानेनालोक्य गोचरम्।
एकत्रारोपयेत्सर्वं ततोऽन्येन न पीड्यते॥१२॥
Prabuddhaḥ sarvadā tiṣṭhejjñānenālokya gocaram|
Ekatrāropayetsarvaṁ tato'nyena na pīḍyate||12||

Tudás által (jñānena) látván (ālokya) mindazt, ami az egyén saját tapasztalásának körén belül van (gocaram), mindig (sarvadā) ébernek (prabuddhaḥ) kell maradnia (tiṣṭhet), (és) mindent (sarvam) egy helyre (ekatra) kell tennie (āropayet) --a Spanda-ba--. Következésképpen (tatas), nincs (na) gyötörve vagy kínozva (pīḍyate) egy másik által (anyena)||12||

शब्दराशिसमुत्थस्य शक्तिवर्गस्य भोग्यताम्।
कलाविलुप्तविभवो गतः सन्स पशुः स्मृतः॥१३॥
Śabdarāśisamutthasya śaktivargasya bhogyatām|
Kalāviluptavibhavo gataḥ sansa paśuḥ smṛtaḥ||13||

Az, akinek dicsősége (vibhavaḥ) meg van fosztva (vilupta) Kalā által (kalā), használva vagy élvezve (bhogyatām) van (gataḥ san) --azaz áldozatául esik-- a szavak (śabda) sokaságából (rāśi) származó (samutthasya) erők (śakti) csoportjának (vargasya). (Ezért), ő (saḥ) úgy ismert (smṛtaḥ), mint paśu vagy korlátolt létező (paśuḥ)||13||

परामृतरसापायस्तस्य यः प्रत्ययोद्भवः।
तेनास्वतन्त्रतामेति स च तन्मात्रगोचरः॥१४॥
Parāmṛtarasāpāyastasya yaḥ pratyayodbhavaḥ|
Tenāsvatantratāmeti sa ca tanmātragocaraḥ||14||

Az ideák (pratyaya) felmerülése (udbhavaḥ), amely (yaḥ) ebben (a paśu-ban vagy korlátolt létezőben történik meg) (tasya), (jelzi) a Halhatatlanság Legfőbb Nektárja (para-amṛta) ízének (rasa) eltűnését (apāyaḥ). Ezáltal (tena), (az effajta kondicionált létező) függővé válik (asvatantratām eti). Azon (ideák felmerülésének) (saḥ ca) hatóköre (gocaraḥ) a Tanmātra-kban --minden dolog szubtilis jellemzőjében-- (van) (tanmātra)||14||

स्वरूपावरणे चास्य शक्तयः सततोत्थिताः।
यतः शब्दानुवेधेन न विना प्रत्ययोद्भवः॥१५॥
Svarūpāvaraṇe cāsya śaktayaḥ satatotthitāḥ|
Yataḥ śabdānuvedhena na vinā pratyayodbhavaḥ||15||

Az erők (śaktayaḥ)¹ szüntelen (satata) készek (utthitāḥ) elfedni vagy eltakarni (āvaraṇe) ennek (a korlátolt létezőnek) (ca asya) az esszenciális természetét (sva-rūpa), mert (yatas) nem létezhet (na) az ideák (pratyaya) felmerülése (udbhavaḥ) a szavak (śabda) belső keveredése (anuvedhena) nélkül (vinā)||15||

¹ Brāhmī, Yogīśvarī, Māheśvarī stb. (azaz a varga-k vagy betűcsoportok felett uralkodó erők --pl. Brāhmī a Kavarga vagy Ka csoport felett uralkodik, melyek a "ka, kha, ga, gha és ṅa" betűkből állnak; lásd a Szanszkrit ABC-t--).

सेयं क्रियात्मिका शक्तिः शिवस्य पशुवर्तिनी।
बन्धयित्री स्वमार्गस्था ज्ञाता सिद्ध्युपपादिका॥१६॥
Seyaṁ kriyātmikā śaktiḥ śivasya paśuvartinī|
Bandhayitrī svamārgasthā jñātā siddhyupapādikā||16||

Śiva-nak (śivasya) ez (iyam) a bizonyos (sā) Ereje vagy Śakti-ja (śaktiḥ), minek természete (ātmikā) az aktivitás (kriyā), a paśu-ban vagy kondicionált létezőben (paśu) áll (vartinī), (és) megköti (őt) (bandhayitrī). (Azonban, amikor Śakti úgy) ismert vagy realizált (jñātā), mint ami útként (mārga) áll (az említett paśu-ban) (sthā) a saját Énje felé (sva), (akkor) sikert (siddhi) eredményez (upapādikā)||16||

तन्मात्रोदयरूपेण मनोऽहम्बुद्धिवर्तिना।
पुर्यष्टकेन संरुद्धस्तदुत्थं प्रत्ययोद्भवम्॥१७॥
भुङ्क्ते परवशो भोगं तद्भावात्संसरेदतः।
संसृतिप्रलयस्यास्य कारणं सम्प्रचक्ष्महे॥१८॥
Tanmātrodayarūpeṇa mano'hambuddhivartinā|
Puryaṣṭakena saṁruddhastadutthaṁ pratyayodbhavam||17||

Bhuṅkte paravaśo bhogaṁ tadbhāvātsaṁsaredataḥ|
Saṁsṛtipralayasyāsya kāraṇaṁ sampracakṣmahe||18||

Teljesen megállítva és ostrom alá véve (saṁruddhaḥ) a Puryaṣṭaka által (puryaṣṭakena)¹, amely (az öt) Tanmātra-ból --vagyis a finom elemekből-- (tanmātra) keletkezik (udaya-rūpeṇa), (és) az elmében (manas), egóban (aham) (és) intellektusban (buddhi) lakozik (vartinā), az alárendelt (korlátolt létező vagy paśu) (paravaśaḥ) az abból --a Puryaṣṭaka-ból-- (tad) származó (uttham) ideák (pratyaya) felmerülését (udbhavam) tapasztalja meg (bhuṅkte), (az ezekből a bizonyos ideákból származó öröm és fájdalom) élvezetével (együtt) (bhogam). Ő vándorol (saṁsaret), annak (a Puryaṣṭaka-nak) (tad) folytonossága miatt (bhāvāt). Ezért (atas), (tovább) magyarázzuk (sampracakṣmahe) a transzmigráció (saṁsṛti) eme (asya) feloldódásának (pralayasya) okát (kāraṇam)||17-18||

¹Szó szerint a "nyolc városa", a Puryaṣṭaka a finom test (sūkṣmaśarīra vagy liṅgaśarīra) egyik megnevezése, mivel a "buddhi-ból (intellektus), ahaṅkāra-ból (egó), manas-ból (elme) és az öt Tanmātra-ból vagy finom elemből áll. Ez tisztázásra kerül a szerző rákövetkező kifejtéséből.

यदा त्वेकत्र संरूढस्तदा तस्य लयोदयौ।
नियच्छन्भोक्तृतामेति ततश्चक्रेश्वरो भवेत्॥१९॥
Yadā tvekatra saṁrūḍhastadā tasya layodayau|
Niyacchanbhoktṛtāmeti tataścakreśvaro bhavet||19||

Amikor (yadā) viszont (tu) szilárdan gyökeret ver (saṁrūḍhaḥ) egyetlen helyen --azaz a Spanda princípiumban-- (ekatra), akkor (tadā), annak (a Puryaṣṭaka-nak) (tasya) az eltűnését és megjelenését (laya-udayau) irányítva (niyacchan), (az ex-korlátolt létező valódi) élvezővé válik (bhoktṛtām eti), (és) következésképpen (tatas) (a śakti-k vagy erők) csoportjának (cakra) Urává (is) (īśvaraḥ) lesz (bhavet)||19||

fel

  IV. Fejezet: Epilógus

(Két stanza, mely konklúzióként szolgál)

अगाधसंशयाम्भोधिसमुत्तरणतारिणीम्।
वन्दे विचित्रार्थपदां चित्रां तां गुरुभारतीम्॥१॥
Agādhasaṁśayāmbhodhisamuttaraṇatāriṇīm|
Vande vicitrārthapadāṁ citrāṁ tāṁ gurubhāratīm||1||

Hódolatom (vande) a Guru (guru) ama (tām) csodálatos (citrām) beszédének (bhāratīm), amely (telve van) változatos (vicitra) szavakkal --pada-- (padām), (és az azoknak megfelelő) jelentésekkel (artha), (és amely) lehetővé teszi (tāriṇīm) a biztonságos átkelést (samuttaraṇa) a kétségek (saṁśaya) kifürkészhetetlen (agādha) óceánján (ambhodhi)||1||

लब्ध्वाप्यलभ्यमेतज्ज्ञानधनं हृद्गुहान्तकृतनिहितेः।
वसुगुप्तवच्छिवाय हि भवति सदा सर्वलोकस्य॥२॥
Labdhvāpyalabhyametajjñānadhanaṁ hṛdguhāntakṛtanihiteḥ|
Vasuguptavacchivāya hi bhavati sadā sarvalokasya||2||

Emellett (api), a nehezen elérhető (alabhyam) tudás (jñāna) eme (etad) kincse (dhanam) megszerzésének (aktusa) (labdhvā), (annak) a szív barlangjában való végső megőrzésének (aktusával együtt) (hṛd-guhā-anta-kṛta-nihiteḥ), kétségtelenül (hi) mindig (sadā) az egész (sarva) világ (lokasya) javára (śivāya) válik (bhavati), ahogy (vat) Vasugupta (javára is vált) (vasugupta)||2||

fel

  További Információ

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.

Írj kommentet