Tanulj Szanszkritul - Első Lépések - 1

Első Lépések: A Tanulj Szanszkritul szekció függelléke - Első Lépések (4) és (5)

 Bevezetés

Üdv, itt Gabriel Pradīpaka újra. Az Első Lépések (4) és Első Lépések (5) során tanulmányoztad a Szanszkrit ábécé és a Teremtés szintjei között lévő kapcsolatot. Ebben a dokumentumban két táblázat áll majd a rendelkezésedre, az egyik fontos információkat tartalmaz a Vācya-ról, Vācaka-ról és az utóbbi eredetéről, a másik pedig néhány Szanszkrit betű elnevezéseivel foglalkozik. Ezt követően bemutatásra kerül Kṣemarāja teljes kommentárja a Śivasūtra-k 7. aforizmájához (II. Fejezet), de ezúttal az én közbevetett megjegyzéseim nélkül.

Mi a Vācya és Vācaka? Két ágazat, amelyeken keresztül a Hat Folyamat (Ṣaḍadhvā) halad (Menj a Ṣaḍadhvā-hoz több információért). Más szavakkal, a Vācaka az, ami "jelöl", míg a Vācya az, ami "jelölve van" a Vācaka által. Például amikor a Ṣaḍadhvā-t tanulmányozod, megtanulod, hogy a Mantra szintjéről (mag-szótagok) keletkezik a Tattva (kategóriák). Röviden, a Vācaka a hang aspektus, ami mindig egy Szubjektum, míg a Vācya a dolog, amit ez a hang aspektus jelöl, és ez mindig egy Objektum. Szubjektum-Objektum, Tudó-Tudható, Tapasztaló-Tapasztalt, stb., ezek különböző módjai annak, hogy kifejezzük ugyanazt a dolgot. A Szanszkrit betűk ezek az említett "mag-szótagok" (Mantra). Nyilvánvalóan a Vācaka oldalhoz tartoznak. Másrészről, a tattva-k vagy kategóriák pedig természetesen a Vācya oldalhoz tartoznak. Az Objektum vagy Vācya a Szubjektumból vagy Vācaka-ból keletkezik. Ezt nagyon könnyű megérteni. Ne gondold, hogy ez a folyamat, amelyben a Vācya keletkezik a Vācaka-ból valami furcsa dolog... valami isteni történés egy messzi-messzi galaxisban. Egyáltalán nem. Ez olyasvalami, ami nap mint nap megtörténik. Például: "hirtelen megkívánod a tejet". Egy tejjel kapcsolatos gondolat jelenik meg az elmédben. Ez a Vācaka, a hang. Ezután keresel egy üveg tejet a hűtőben. Ha nem találsz, elmész a boltba és szerzel tejet. Igaz, ha nincs pénzed, nem szerzed meg a tejet azonnal. Azonban előbb vagy utóbb meg fogod szerezni, ha az iránta való vágy szüntelenül folytatódik az elmédben. Ez egy egyszerű példa arra, hogyan hozza létre a Vācaka (egy gondolat, ebben az esetben) a Vācya-t (a tejet, ebben az esetben). Minden dolog ebben a világban a Vācaka-ból született. Minden körülötted lévő dolog a benned lévő Vācaka (a hang aspektus) miatt van. Elmélkedj ezen.

Ha bármilyen kétséged van, tanulmányozd újra az Első Lépések (4) és Első Lépések (5) dokumentumokat a Ṣaḍadhvā-val együtt.

fel

 Vācya-Vācaka és a Vācaka eredete

Jöjjön most a táblázat (Lásd a Tattva Táblázatot és a Tattva-k & Szanszkrit dokumentumot további információért):

fel

 Néhány betű alternatív nevei

Íme néhány Szanszkrit betű és azok alternatív nevei. Vedd figyelembe, hogy bár a "kṣa" tekinthető betűnek (valójában gyakran tekintik annak), igazából egy ligatúra a k + sa betűkből.

fel

 Kṣemarāja teljes kommentárja

Eleged van Gabriel Pradīpaka kommentárjából?, nos, itt a lehetőség elolvasnod az eredeti kommentárt Kṣemarāja-tól és megszabadulnod tőlem egy időre. Ne szalaszd el!

Fontos: Mivel a második bekezdés rendkívül hosszú ahhoz, hogy könnyedén el lehessen olvasni és meg lehessen érteni magyarul, fel kellett osztanom öt albekezdésre a fordításomban (az eredeti Devanāgarī-ban írt szövegben és a transzliterációban természetesen nem). Ugyanakkor ne feledd, hogy a "|" karakter, és nem egy egyszerű szünet jelzi egy bekezdés végét. A második bekezdés a "A tiszteletreméltó (śrī)..."-val kezdődik és a "...Puruṣa-val --12. tattva-- (puruṣa)"-val fejeződik be. Emellett, minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Továbbá, minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) szintén én adtam hozzá, további tisztázások végett, kivéve, ha ezek a dupla kötőjelek egy piros színű lefordított szót tartalmaznak.

मातृकाचक्रसम्बोधः॥७॥
Mātṛkācakrasambodhaḥ||7||

शिष्यस्य भवतीति शेषः। श्रीपरात्रिंशकादिनिर्दिष्टनीत्याहंविमर्शप्रथमकलानुत्तराकुलस्वरूपा प्रसरन्त्यानन्दस्वरूपा सतीच्छेशनभूमिकाभासनपुरःसरं ज्ञानात्मिकामुन्मेषदशां ज्ञेयाभासासूत्रणाधिक्येन चोनतां प्रदर्श्य इच्छामेव द्विरूपां विद्युद्विद्योतनकल्पतेजोमात्ररूपेण स्थैर्यात्मना चैषणीयेन रञ्जितत्वाद्रलश्रुत्यारूषितेनात एव स्वप्रकाशात्मीकृतमेयाभासत्वतोऽमृतरूपेण मेयाभासारूषणमात्रतश्च बीजान्तरप्रसवासमर्थतया षण्ढाख्यबीजचतुष्टयात्मना रूपेण प्रपञ्च्य प्रोक्तानुत्तरानन्देच्छासङ्घट्टेन त्रिकोणबीजमनुत्तरानन्दोन्मेषयोजनया च क्रियाशक्त्युपगमरूपमोकारं प्रोक्तैतद्बीजद्वयसङ्घट्टेन षट्कोणं शूलबीजं चेच्छाज्ञानशक्तिव्याप्तपूर्णक्रियाशक्तिप्रधानत्वाच्छक्तित्रयसङ्घट्टनमयं प्रदर्श्य इयत्पर्यन्तविश्वैकवेदनरूपं बिन्दुमुन्मील्य युगपदन्तर्बहिर्विसर्जनमयबिन्दुद्वयात्मानं विसर्गभूमिमुद्दर्शितवत्यत एवान्तर्विमर्शनेनानुत्तर एवैतद्विश्वं विश्रान्तं दर्शयति बहिर्विमर्शेन तु कादिमान्तं पञ्चकपञ्चकम् अ-इ-उ-ऋ-ऌ-शक्तिभ्यः पुरुषान्तं समस्तं प्रपञ्चयति। एकैकस्याश्च शक्तेः पञ्चशक्तित्वमस्तीत्येकैकतः पञ्चकोदयः। आभ्य एव शक्तिभ्यः शिक्षोक्तसञ्ज्ञानुसारेणान्तःपुम्भूमौ नियत्यादिकञ्चुकत्वेनावस्थानादन्तस्थाख्यान्प्रमातृभूमिधारणेन विश्वधारणाद्धारणाशब्देनाम्नायेषूक्तान् तदुपरिभेदविगलनेनाभेदापत्त्योन्मिषितत्वादूष्माभिधानाञ्चतुरो वर्णानाभासितवती। अत्र चान्ते सर्वसृष्टिपर्यन्तवर्ति परिपूर्णममृतवर्णं प्रदर्श्य तदन्ते प्राणबीजप्रदर्शनं कृतं तदनुत्तरशक्त्याप्यायितानाहतमयमियद्वाच्यवाचकरूपं षडध्वस्फारमयं विश्वमिति प्रत्यभिज्ञापयितुम्। अत एव प्रत्याहारयुक्त्यानुत्तरानाहताभ्यामेव शिवशक्तिभ्यां गर्भीकृतमेतदात्मकमेव विश्वमिति महामन्त्रवीर्यात्मनोऽहंविमर्शस्य तत्त्वम्। यथोक्तमस्मत्परमेष्ठिश्रीमदुत्पलदेवपादैः

प्रकाशस्यात्मविश्रान्तिरहम्भावो हि कीर्तितः।
उक्ता सैव च विश्रान्तिः सर्वापेक्षानिरोधतः॥
स्वातन्त्र्यमथ कर्तृत्वं मुख्यमीश्वरतापि च।

इति। तदियत्पर्यन्तं यन्मातृकायास्तत्त्वं तदेव ककारसकारप्रत्याहारेणानुत्तरविसर्गसङ्घट्टसारेण कूटबीजेन प्रदर्शितमन्त इत्यलं रहस्यप्रकटनेन। एवंविधायाः

... न विद्या मातृकापरा।

इत्याम्नायसूचितप्रभावाया मातृकायाः सम्बन्धिनश्चक्रस्य प्रोक्तानुत्तरानन्देच्छादिशक्तिसमूहस्य चिदानन्दघनस्वस्वरूपसमावेशमयः सम्यग्बोधो भवति। एतच्चेह दिङ्मात्रेणोट्टङ्कितम्। विततं त्वस्मत्प्रभुपादैः श्रीपरात्रिंशकाविवरणतन्त्रालोकादौ प्रकाशितम्। उक्तं च श्रीसिद्धामृते

सात्र कुण्डलिनी बीजजीवभूता चिदात्मिका।
तज्जं ध्रुवेच्छोन्मेषाख्यं त्रिकं वर्णास्ततः पुनः॥
आ इत्यवर्णादित्यादि यावद्वैसर्गिकी कला।
ककारादिसकारान्ताद्विसर्गात्पञ्चधा स च॥
बहिश्चान्तश्च हृदये नादेऽथ परमे पदे।
बिन्दुरात्मनि मूर्धान्ते हृदयाद्व्यापको हि सः।
आदिमान्त्यविहीनास्तु मन्त्राः स्युः शरदभ्रवत्।
गुरोर्लक्षणमेतावदादिमान्त्यं च वेदयेत्॥
पूज्यः सोऽहमिव ज्ञानी भैरवो देवतात्मकः।
श्लोकगाथादि यत्कञ्चिदादिमान्त्ययुतं यतः।
तस्माद्विदंस्तथा सर्वं मन्त्रत्वेनैव पश्यति।

इति। एतच्च स्पन्दे

सेयं क्रियात्मिका शक्तिः शिवस्य पशुवर्तिनी।
बन्धयित्री स्वमार्गस्था ज्ञाता सिद्ध्युपपादिका॥

इत्यनेनैव भङ्ग्या सूचितम्॥७॥

Śiṣyasya bhavatīti śeṣaḥ| Śrīparātriṁśakādinirdiṣṭanītyāhaṁvimarśaprathamakalānuttarākulasvarūpā prasarantyānandasvarūpā satīccheśanabhūmikābhāsanapuraḥsaraṁ jñānātmikāmunmeṣadaśāṁ jñeyābhāsāsutreṇādhikyena conatāṁ pradarśya icchāmeva dvirūpāṁ vidyudvidyotanakalpatejomātrarūpeṇa sthairyātmanā caiṣanīyena rañjitatvādralaśrutyārūṣitenāta eva svaprakāśātmīkṛtameyābhāsatvato'mṛtarūpeṇa meyābhāsārūṣaṇamātrataśca bījāntaraprasavāsamarthatayā ṣaṇḍḥākhyabījacatuṣṭayātmanā rūpeṇa prapañcya icchāmeva dvirūpāṁ vidyudvidyotanakalpatejomātrarūpeṇa sthairyātmanā caiṣanīyena rañjitatvādralaśrutyārūṣitenāta eva svaprakāśātmīkṛtameyābhāsatvato'mṛtarūpeṇa meyābhāsārūṣaṇamātrataśca bījāntaraprasavāsamarthatayā ṣaṇḍḥākhyabījacatuṣṭayātmanā rūpeṇa prapañcya iyatparyantaviśvaikavedanarūpaṁ bindumunmīlya yugapadantarbahirvisarjanamayabindudvayātmānaṁ visargabhūmimuddarśitavatyata evāntarvimarśenānuttara evaitadviśvaṁ viśrāntaṁ darśayati bahirvimarśena tu kādimāntaṁpañcakapañcakam a-i-u-ṛ-ḷ-śaktibhyaḥ puruṣāntaṁ samastaṁ prapañcayati| Ekaikasyāśca śakteḥ pañcaśaktitvamastītyekaikataḥ pañcakodayaḥ| Ābhya eva śaktibhyaḥ śikṣoktasañjñānusāreṇāntaḥpumbhūmau niyatyādikañcukatvenāvasthānādantasthākhyānpramātṛbhūmidhāraṇena viśvadhāraṇāddhāraṇāśabdenāmnāyeṣūktān taduparibhedavigalanenābhedāpattyonmiṣitatvādūṣmābhidhānāñcaturo varṇānābhāsitavatī| Atra cānte sarvasṛṣṭiparyantavarti paripūrṇamamṛtavarṇaṁ pradarśya tadante prāṇabījapradarśanaṁ kṛtam tadanuttaraśaktyāpyāyitānāhatamayamiyadvācyavācakarūpaṁ ṣaḍadhvasphāramayaṁ viśvamiti pratyabhijñāpayitum| Ata eva pratyāhārayuktyānuttarānāhatābhyāmeva śivaśaktibhyāṁ garbhīkṛtametadātmakameva viśvamiti mahāmantravīryātmano'haṁvimarśasya tattvam| Yathoktamasmatparameṣṭhiśrīmadutpaladevapādaiḥ

Prakāśasyātmaviśrāntirahambhāvo hi kīrtitaḥ|
Uktā saiva ca viśrāntiḥ sarvāpekṣānirodhataḥ||
Svātantryamatha kartṛtvaṁ mukhyamīśvaratāpi ca|

iti| Tadiyatparyantaṁ yanmātṛkāyāstattvaṁ tadeva kakārasakārapratyāhāreṇānuttaravisargasaṅghaṭṭasāreṇa kūṭabījena pradarśitamanta ityalaṁ rahasyaprakaṭanena| Evaṁvidhāyāḥ

... na vidyā mātṛkāparā|

ityāmnāyasūcitaprabhāvāyā mātṛkāyāḥ sambandhinaścakrasya proktānuttarānandecchādiśaktisamūhasya cidānandaghanasvasvarūpasamāveśamayaḥ samyagbodho bhavati| Etacceha diṅmātreṇoṭṭaṅkitam| Vitataṁ tvasmatprabhupādaiḥ śrīparātriṁśakāvivaraṇatantrālokādau prakāśitam| Uktaṁ ca śrīsiddhāmṛte

Sātra kuṇḍalinī bījajīvabhūtā cidātmikā|
Tajjaṁ dhruvecchonmeṣākhyaṁ trikaṁ varṇāstataḥ punaḥ||
Ā ityavarṇādityādi yāvadvaisargikī kalā|
Kakārādisakārāntādvisargātpañcadhā sa ca||
Bahiścāntaśca hṛdaye nāde'tha parame pade|
Bindurātmani mūrdhānte hṛdayādvyāpako hi saḥ|
Ādimāntyavihīnāstu mantrāḥ syuḥ śaradabhravat|
Gurorlakṣaṇametāvadādimāntyaṁ ca vedayet||
Pūjyaḥ so'hamiva jñānī bhairavo devatātmakaḥ|
Ślokagāthādi yatkañcidādimāntyayutaṁ yataḥ|
Tasmādvidaṁstathā sarvaṁ mantratvenaiva paśyati|

iti| Etacca spande

Seyaṁ kriyātmikā śaktiḥ śivasya paśuvartinī|
Bandhayitrī svamārgasthā jñātā siddhyupapādikā||

ityanenaiva bhaṅgyā sūcitam||7||

(Egy megelégedett Guru-tól) a betűk (mātṛkā) csoportjával kapcsolatos (cakra) megvilágosodás (sambodhaḥ) (jön létre)||7||

"Jön létre (bhavati) a tanítvány számára (śiṣyasya)"; ez (az aforizma) fennmaradó része (iti śeṣaḥ)|

A tiszteletreméltó (śrī) Parātriṁśaka (parātriṁśaka) stb. (ādi) (szövegek által) jelzett (nirdiṣṭa) folyamat szerint (nītyā) Anuttarākula (anuttarākula) az Én-tudatosság (ahaṁvimarśa) első (prathama) aspektusának (kalā) esszenciális természete (sva-rūpā).

(Majd, az Én-Tudatosságnak ez az első aspektusa, ami a tiszta Śakti,) kiterjed (prasarantī... satī) az Ānanda (az "ā" magánhangzó) (ānanda) formájában (sva-rūpā), és az Ő Megnyilvánító Ereje (ābhāsana) által (puraḥsaram) --ami az Icchā (az "i" magánhangzó) (icchā) és az Īśana (az "ī" magánhangzó) (īśana) szintjeként (bhūmikā) jelenik meg -- megjeleníti (pradarśya) az Unmeṣa (az "u" magánhangzó) (unmeṣa) állapotát (daśām), minek esszenciája (ātmikām) a Jñāna (jñāna). És (ca) az Ő Gazdagsága révén (ādhikyena), ami az objektumok (jñeya) ragyogó megnyilvánulásának (ābhāsā) eredete (āsūtreṇa), (ez a bizonyos tiszta Śakti létrehozza) az Ūnatā-t (az "ū" magánhangzót) (ūnatām).

(Ezt követően, ez a bizonyos Śakti) megnyilvánítja (prapañcya) az Akaratot (icchām eva) --aminek két (dvi) formája van (rūpām) (azaz "i" és "ī")-- kombinálva azzal, ami csupán (mātrarūpeṇa) "fény" (tejas), mely hasonló (kalpa) a villám (vidyut) felvillanásához (vidyotana) (azaz a "tűz" elem, minek teste vagy kula-ja az "r". Ő) ugyancsak (ca) (megnyilvánítja az Icchā-t vagy Akaratot) kombinálva azzal, minek természete (ātmanā... eṣanīyena) a szilárdság (sthairya) (azaz a "föld" elem, minek teste vagy kula-ja az "l". E kombinációkból jönnek létre a "ṛ, ṝ, ḷ és ḹ" magánhangzók. Ezek a magánhangzók valójában nem teremtett betűk, hanem hallott hangok), mivel ők (csupán) színezettek (rañjitatvāt) vagy árnyaltak (ārūṣitena) a "ra" (ra) (és) "la" (la) hangok által (śrutyā) (azaz a tűz és föld betűi által rendre; figyeld meg, hogy a "ra" egyszerűen "r" --mag betű-- plusz "a", a "la" pedig "l" --mag betű-- plusz "a". Nem csupán) amiatt, ami az előző mondatban lett kijelentve (atas eva), hanem azért is, mert (a ṛ, ṝ, ḷ és ḹ magánhangzók) úgy jelennek meg (ābhāsatvataḥ), mint (finom) objektumok (meya), melyek saját (sva) fényükbe (prakāśa) olvadnak (ātmīkṛta), ők úgy ismertek, mint Elpusztíthatatlan (betűk) (amṛtarūpeṇa). És (ca) mivel ők csupán (mātrataḥ) árnyaltak (ārūṣaṇa) az objektív (meya) megnyilvánulás által (ābhāsa), nem képesek (asamarthatayā) életet adni (prasava) más (antara) mag betűknek (bīja). (Ennek eredményeképpen,) e négyes csoport (catuṣṭayātmanā rūpeṇa) mag betű (bīja) úgy nevezett (ākhya), mint Eunuch (ṣaṇḍḥa).

(Ezután, Śakti) megnyilvánítja a Trikoṇa --vagyis az "e" magánhangzó-- (tri-koṇa) mag betűt (bījam) az Icchā --azaz "i"-- (icchā) Anuttara-val --azaz "a"-val-- (anuttara) és Ānanda-val --azaz "ā"-val-- (ānanda) való kombinációja révén (saṅghaṭṭena), melyek korábban említésre kerültek (prokta). És (ca) az Unmeṣa --azaz "u"-- (unmeṣa) Anuttara-val --azaz "a"-val-- (anuttara) és Ānanda-val --azaz "ā"-val-- (ānanda) való egyesülésén keresztül (yojanayā), (Ő megnyilvánítja) az "o" (o) betűt (kāram), minek természete (rūpam) a Kriyāśakti (megjelenését) (kriyā-śakti) jelzi (upagama). (Ezután,) eme (etad) korábban említett (prokta) két (dvaya) mag betűből álló csoport --vagyis az "a-ā" és "e-o" csoportok-- (bīja) kombinálásával (saṅghaṭṭena) (Śakti) megnyilvánítja (pradarśya) a Ṣaṭkoṇa-t --vagyis az "ai" magánhangzót-- (ṣaṭkoṇam) és (ca) a Śūla --vagyis az "au" magánhangzó-- (śūla) mag betűt (bījam). Mivel (az "au" betűben) a Kriyāśakti dominanciája van jelen (kriyā-śakti-pradhānatvāt) --a legmagasabb állapotában-- (pūrṇa), áthatva (vyāpta) az Icchāśakti és Jñānaśakti által (icchā-jñāna-śakti), (az Istennő megnyilvánítja ezt a betűt), ami a három (traya) (említett) śakti (śakti) egyesüléséből vagy kombinációjából (saṅghaṭṭana) áll (mayam) (azaz Icchā, Jñāna és Kriyā).

(Ezt követően, Śakti) megjeleníti (unmīlya) a Bindu-t (bindum), minek természete (rūpam) az univerzum (viśva) osztatlan (eka) Tudása (vedana), (egészen) annak határáig (iyatparyanta). (Ezután, e Śakti) bemutatja (uddarśitavatī) a Visarga (visarga) szintjét (bhūmim), ami egy pont (bindu) párból (dvaya) áll (ātmānam), mely telve van (maya) egyidejű (yugapad) kifelé (bahis) (és) befelé (antar) áradással (visarjana). (Tehát,) mindezek miatt (ami említésre került) (atas eva), (a Legfőbb Istennő) --az (Ő) belső (antar) Éberségén keresztül (vimarśanena)-- megjeleníti (darśayati) ezt (etad) az univerzumot (viśvam), mint ami kizárólag (eva) Anuttara-n --vagyis az "a" magánhangzón-- (anuttaraḥ) nyugszik (viśrāntam); de (tu) az (Ő) külső (bahis) Ébersége révén (vimarśena), megnyilvánítja (prapañcayati) --az a-i-u-ṛ-ḷ (a-i-u-ṛ-ḷ) śakti-kon vagy erőkön keresztül (śaktibhyaḥ)-- az öt betű (pañcaka) ötös csoportjait (pañcakam) --kezdve (ādi) a "ka" betűvel (ka) és befejezve (antam) a "ma" betűvel (ma)-- mint ami egy összessége (samastam) (az öt tattva-ból vagy kategóriából kialakult ötös csoportoknak) --(kezdve a 36. tattva-val avagy a föld elemmel) és befejezve (antam) Puruṣa-val --12. tattva-- (puruṣa)--|

És (ca) mindegyik (ekaikasyāḥ) śakti-nak (śakteḥ) (vagyis ezen öt betű mindegyikének --a, i, ṛ, ḷ és u--) van (asti) egy öt (pañca) śakti-ból álló csoportja (śaktitvam). Így (iti), (e śakti-k) mindegyikéből (ekaikataḥ) öt (betű) (pañcaka) feltárulása (udayaḥ) (történik meg)|

(Ezután), ugyanezen śakti-kból (eva śaktibhyaḥ) --az "ā"-val kezdve (ābhyaḥ)-- (a Legfőbb Erő) megnyilvánítja (ābhāsitavatī) a négy (caturaḥ) betűt (varṇān), melyek úgy ismertek, mint (ākhyān) Antastha (antastha) (azaz a "ya, ra, la és va" betűket) --egyetértésben (anusāreṇa) a Śikṣā-ban (a fonetika tudománya) (śikṣā) használatos (ukta) terminológiával (sañjñā)--, a Niyati-val (niyati) és a többi (ādi) Kañcuka-val együtt való (kañcukatvena), Puruṣa-ban (pumbhūmau) belül lévő (antar) tartózkodásuk miatt (avasthānāt). (Másrészről), a feltárt szövegekben (āmnāyeṣu) ők a Dhāraṇā (dhāraṇā) kifejezés által (śabdena) vannak meghatározva (uktān), mert támogatják (dhāraṇāt) az univerzumot (viśva) a "korlátolt tudó vagy tapasztaló" (pramātṛ) szintjének (bhūmi) fenntartásával (dhāraṇena). E (Māyātattva) (tad) felett (upari), (a Tiszteletreméltó Śakti) megnyilvánítja (ābhāsitavatī) a négy (caturaḥ) betűt (varṇān), melyek úgy ismertek, mint (abhidhānān) Ūṣmā (ūṣmā) (azaz a "śa, ṣa, sa és ha" betűket), a különbözőség (bheda) eltűnése által (vigalanena), és az (ezt követő) nem-különbözőség (abheda) megjelenése által való (āpattyā) megmutatkozásuk miatt (unmiṣitatvāt)|

És (ca) itt (atra), (vagyis az Ūṣmā betűkben, Śakti vagy az Én-tudatosság) végül (ante) megjeleníti (pradarśya) a teljesen tökéletes (paripūrṇam) Amṛta (amṛta) betűt (varṇam) (a "sa" betűt), mely a teljes (sarva) Megnyilvánulás (sṛṣṭi) végén (paryanta) helyezkedik el (varti). Ez (tad) után (ante), (Ő) bemutatja (pradarśanaṁ kṛtam) a Prāṇabīja-t (prāṇabīja), (a "ha" betűt. Ő azért teszi) ezt (tad), hogy az egyénnel realizáltassa vagy felismertesse (iti pratyabhijñāpayitum), hogy ez az univerzum (viśvam) [minek formája (rūpam) a Vācaka-t (vācaka) --(szavak)-- (és) Vācya-t (vācya) --(e szavak által jelölt objektumok)-- foglalja magába (iyat) és a hat (ṣaṭ) folyamat (adhva) kiterjedéséből (sphāra) áll (mayam)] az Anāhatamaya-ban (anāhatamayam), (a "ha" betű egyik jelzője) válik teljesen kifejlődötté (āpyāyita), az Anuttaraśakti-nak köszönhetően (anuttaraśakti) (az "a" betű vagy Śiva)|

Ezért (atas eva), az Én-tudatosság (aham-vimarśasya) princípiuma vagy esszenciája (tattvam), minek természete (ātmanaḥ) a Nagy (mahā) Mantra (mantra) Férfiassága vagy Ereje (vīrya), (a következő): "Az univerzum (viśvam) a Pratyāhāra (pratyāhāra) révén (yuktyā) át van hatva (garbhīkṛtam) az Anuttara és Anāhata által (anuttarānāhatābhyām) (vagyis az "a" és "ha" betűk által, melyek) bizonyosan (eva) Śiva és Śakti (śivaśaktibhyām). (Ez okból kifolyólag,) az --vagyis "az univerzum"-- kizárólag (eva) Ebből --azaz "Śiva-ból és Śakti-ból"-- (etad... iti) áll (ātmakam)"|

Ahogyan az (yathā) el lett mondva (uktam) a mi (asmat) kimagasló (śrīmat) (és) legfőbb Mesterünk (parameṣṭhi), Utpaladeva (utpaladeva) versei által (pādaiḥ... iti):

"A Tudatosság Fényének (prakāśasya) Megpihenése vagy Megnyugvása (viśrāntiḥ) Önmagában (ātma) kétségtelenül (hi) úgy ismert (kīrtitaḥ), mint az Én-koncepció (aham-bhāvaḥ). Ez (sā) bizonyosan (eva ca) úgy nevezett, mint (uktā) Megpihenés vagy Megnyugvás (viśrāntiḥ), lévén kizár (nirodhataḥ) minden (sarva) elvárást (apekṣā). Továbbá (atha), ez az Abszolút Szabadság (svātantryam), Fő (mukhyam) Cselekvőség (kartṛtvam), valamint (api ca) Teljes Uralom (īśvaratā... iti)"|

Ezért az (tad), ami (yad) eddig (úgy lett megnevezve, mint) (iyat-paryantam) "Mātṛkā (mātṛkāyāḥ) esszenciája (tattvam)", ez a bizonyos dolog (tad eva) a végén (ante) került bemutatásra (pradarśitam) a Kūṭabīja révén--a kṣa betű-- (kūtabījena). (Ez a Kūṭabīja) a "ka" (ka) betű (kāra) (és) "sa" (sa) betű (kāra) Pratyāhāra-ja (pratyāhāreṇa). (Így, ez a Kūṭabīja) az Anuttara (anuttara) (és) Visarga (visarga) esszenciájának --sāra-- (sāreṇa) kombinációjából formálódik (sanghaṭṭa). Elég (iti-alam) a feltárásából (prakaṭanena) annak, ami titkos (rahasya)!|

(A Sambodha az aforizmában a) (bhavati) Teljes (samyak) Megvilágosodás (bodhaḥ), mely az egyén saját Esszenciális Természetébe való (sva-sva-rūpa) Elmerülésből (samāveśa) áll (mayaḥ), ami a Tudatosság (cit) (és) Gyönyör (ānanda) Összetett Egysége (ghana). (A Teljes Megvilágosodás) az említett (prokta) erők (śakti) csoportjával kapcsolatosan (cakrasya... samūhasya), (melynek integráns része) Anuttara (anuttara), Ānanda (ānanda), Icchā (icchā) stb. (ādi), (és amely) kapcsolódik (sambandhinaḥ) Mātṛkā-hoz (mātṛkāyāḥ), kinek --azaz Mātṛkā-nak-- Hatékonysága vagy Ereje (prabhāvāyāḥ) a következő módon (evaṁvidhāyāḥ... iti) lett jelezve (sūcita) a Feltárt Szövegekben (āmnāya):

"... Nincs (na) tudás (vidyā), mely magasabb (parā), mint Mātṛkā (mātṛkā)"|

Ez (etad ca) itt (iha) pusztán (mātreṇa) érintőlegesen (dik) lett jelezve (uṭṭankitam)|

(Ez) bizonyosan (tu) ki lett terjesztve (vitatam) (és) fel lett tárva (prakāśitam) a mi (asmat) Mesterünk (prabhu) versein keresztül (pādaiḥ) a tiszteletreméltó (śrī) Parātriṁśakāvivaraṇa-ban (parātriṁśakāvivaraṇa), Tantrāloka-ban (tantrāloka) stb. (ādau)|

A tiszteletreméltó (śrī) Siddhāmṛta-ban (siddhāmṛte) (ez) ugyancsak (ca) meg lett határozva (uktam) (Maga Śiva által, a feleségének Pārvatī-nak):

"Itt (atra), eme (sā) Kuṇḍalinī (kuṇḍalinī), kinek természete (ātmikā) a Tudatosság (cit), a Mag (bīja) és az Élet (jīva-bhūtā). Újra és újra (punar), a hármas (trikam), mely Dhruva-ból (dhruva), Icchā-ból (icchā) (és) Unmeṣa-ból (unmeṣa) --azaz "a, i és u" magánhangzók rendre-- áll (ākhyam), megszületik (jam) a betűk (varṇa) e (tad) Lakhelyéből (astataḥ).

Az "a" (a) betűből (varṇāt) (felemelkedik az) "ā" (ā iti), és így tovább (iti-ādi), egészen (yāvat) a Visarga (vaisargikī) részig (kalā)--azaz a Parāparavisarga-ig vagy "ḥ"-ig, hogy pontosak legyünk--. A Visarga-ból (visargāt) (jön létre a betűk csoportja,) ami a "ka" (ka) betűvel (kāra) kezdődik (ādi) (és) a "sa" (sa) betűvel (kāra) végződik --anta-- (antāt). És (ca), (másrészről,) eme (Visarga) (saḥ) öt módon (jelenik meg) (pañcadhā):

(1) Kívül, (az univerzum formájában) (bahis) és (ca... ca) belül (antar) (2) a szívben (hṛdaye), (3) a nāda-ban --azaz a torokban ebben az esetben-- (nāde) (és) bizonyosan (atha) (4) a Legfőbb (parama) Szinten (pade) --azaz a szemöldökök között--. (Emellett,) eme (saḥ) Bindu --azaz Visarga-- (binduḥ) kétségkívül (hi) áthat (vyāpakaḥ) a szívtől (hṛdayāt) egészen (5) a koponya (mūrdha) tetejéig (ante), (vagyis) egészen az Én-ig (Magáig) (ātmani).

Ugyanakkor (tu), a mantra-k (mantrāḥ), amik híján vannak (vihīnāḥ) a kezdeti (ādi) "a"-nak (a) (és) végső (antya) "ma"-nak (ma) --azaz "aham" vagy Én, Śiva híján vannak--, azok olyanok (syuḥ), mint (vat) az őszi (śarat) felhők (abhra). Az (esszenciális) jellemzője (laksaṇam) egy Guru-nak (guroḥ) (az, hogy) elmagyarázza (a tanítványainak) (ca vedayet) (ezt a Mahāmantra-t vagy Nagy Mantra-t), aminek mértéke (etāvat) (a következő:) "a"-val (a) kezdődik (ādi) (és) "ma"-val (ma) végződik (antyam)--azaz "Aham" vagy Én, Śiva--.

Ez (saḥ) az Ismerő (jñānī), (ez) az Isteni (devatā-ātmakaḥ) Bhairava (bhairavaḥ), úgy imádandó (pūjyaḥ), mint (iva) Én Magam (aham). Látván, hogy (yatas) --egy ilyen Guru számára-- bármilyen dolog (yatkiñcid), legyen az egy dicshimnusz (śloka), egy magasztaló dal (ghāthā) stb. (ādi), egyesülve van vagy össze van kapcsolva (yutam) (a Mahāmantra-val vagy Nagy Mantra-val) az "a"-val (a) kezdve (ādi) (és) a "ma"-val (ma) befejezve (antya); ennélfogva (tasmāt), (egy ilyen Guru) ezen a módon (tathā) tudván (vidan), mindent (sarvam) csupán (eva) a Mantra-ként (mantratvena) lát (paśyati... iti)"|

Ez (etad) ugyancsak (tételezve lett) (ca) a Spandakārikā-kban (spande):

"Śiva (śivasya) eme (iyam) bizonyos (sā) Ereje vagy Śakti-ja (śaktiḥ), kinek természete (ātmikā) az aktivitás (kriyā), benne lakozik (vartinī) a paśu-ban vagy kondicionált létezőben (paśu), (és) megköti (őt) (bandhayitrī). (Azonban, amikor Śakti) úgy ismert vagy realizált (jñātā), mint aki megmarad (az említett paśu-ban) (sthā) az útként (mārga) saját Énje felé (sva), akkor sikert (siddhi) eredményez (upapādikā)"||
(Lásd Spandakārikā-k III, 16)

(Így,) ezen (idézeten) keresztül (anena eva) jelezve lett (sūcitam) (ugyanez az idea), de indirekt módon (bhaṅgyā)||7||

fel

 Összefoglaló megjegyzések

A munkám a Śivasūtra-k második fejezetének hetedik aforizmájáról, Kṣemarāja brilliáns kommentárjával együtt, most befejeződött. A folyamat során számos titok feltárult előtted. Remélhetőleg mindez a tudás lehetővé teszi számodra, hogy sokkal jobban megértsd a Szanszkrit és a Teremtés szintjei (tattva-k) között lévő belső kapcsolatot, ahogyan azt a Trika rendszer tanítja. És e bölcsek által ránk hagyott ősi tudáson keresztül most még több eszközöd van arra, hogy az életedet olyanná formáld, amely tele van azokkal a spirituális ideálokkal, amiket ezek a bizonyos bölcsek kifejtettek. Mit is mondhatnék még erről? A legjobbakat kívánom neked a végső Felszabaduláshoz vezető utadon, ami, paradox módon, mindig a Tiéd, kedves Śiva.

fel

 További Információ

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.