Tanulj Szanszkritul - Igék (2)

Gyökök változatlan tővel (1. Rész)-

 Bevezetés: Az első állomás

"Gyökök változatlan tővel" az első állomás a "Szanszkrit Igék" nevű hegy megmászásában. Ez az első dokumentum, ami ezzel a témával foglalkozik. Habár könnyű volt idáig eljutni, ne feledd, hogy rendkívül fontos "teljesen" megértened az alapvető feltevéseket az igeragozással kapcsolatban, amiket eddig tanítottam. Kövesd szó szerint az instrukcióimat, és semmi nem fog félremenni. A Szanszkrit igék túlnyomó többsége az 1., 4., 6. és 10. Házba vagy Osztályba tartozik. Így ha ezeket a megfelelő módon megtanulod ragozni, könnyebb lesz feljutnod a csúcsra.

Emlékezz rá, hogy a tíz Ház vagy Osztály csak a Jelenidőt és a Befejezetlen Múltidőt, illetve a Felszólító és Kívánó módot érinti. Fordíts különös figyelmet a 10. Házra, mert a legtöbb ottani gyök Származtatott [Lásd az Igék (1) (magyar)] dokumentumot több információért], noha van néhány Kezdetleges gyök is. Az ezen négy fő Ház vagy Osztály bármelyikébe tartozó, változatlan tővel rendelkező igék ragozásának folyamata igencsak könnyen megérthető. Íme a jól ismert táblázat a Guṇa és Vṛddhi képzéséhez:

Amint azt tudod, az eredeti gyököt vagy "Dhātu"-t valahogyan meg kell "erősíteni", és át kell alakítani egy tővé vagy "Aṅga"-vá, mielőtt bármilyen végződést is hozzáadnánk. A Guṇa, és néha a Vṛddhi is egy jó módszer erre.

Áh!, még két dolog: 1) Itt számos példát találsz az igeragozásra. 2) Itt találod a végződések listáját.

Lássunk munkához!

fel

 GAṆA-K (Házak vagy Osztályok)

Ahogy mondtam, tíz Ház vagy Osztály (Gaṇa) létezik. Habár mindegyik egy sajátos módot ír elő a hozzájuk tartozó igék ragozására, mégis azt lehet mondani, hogy két fő csoport létezik. Az első csoport, amely az 1., 4., 6. és 10. Házból vagy Osztályból áll, és amelyet éppen most tanulmányozol, két fő jellemzővel rendelkezik:

1) A tő vagy "Aṅga" változatlan. Ne feledd, hogy a tő "általában" maga a gyök, de Guṇa vagy Vṛddhi helyettesítések (vagy akár más alternatív módszerek) révén megerősítve. Néha a tő megegyezik a gyökkel.
2) Az "a" magánhangzó hozzáadódik a tőhöz, hogy megformáljon egyfajta tő "összetételt".

A második csoport, amely a 2., 3., 5., 7., 8. és 9. Házból vagy Osztályból áll, és amelyet később fogsz tanulmányozni, szintén két fő jellemzővel rendelkezik:

1) A tő vagy "Aṅga" változó. Ne feledd, hogy a tő "általában" maga a gyök, de Guṇa vagy Vṛddhi helyettesítések (vagy akár más alternatív módszerek) révén megerősítve. Néha a tő megegyezik a gyökkel.
2) Az "a" magánhangzó nem adódik hozzá a tőhöz, hogy megformáljon egyfajta tő "összetételt".

Nagyon egyszerű, kétségtelen. Jöjjenek most az egyes Gaṇa-k technikai elnevezései. Megjegyzendő, hogy ezek az elnevezések arra utalnak, hogy az adott Házba tartozó igék listája azzal az igével kezdődik, ami a legfontosabb. Természetesen amikor az egyes Házakat vagy Osztályokat tanulmányozod, először mindig az adott Gaṇa legjellemzőbb igéjének ragozását fogod megtanulni. Figyelj:

Egy utolsó dolog: Ne feledd, hogy a Gaṇa-k (Házak vagy Osztályok) csak a Jelenidőt és a Befejezetlen Múltidőt, illetve a Felszólító és Kívánó módot érintik. Ezért kizárólag ezeket az időket és módokat fogod tanulmányozni, amíg mindezen Házaknak vagy Osztályoknak megfelelő igeragozási szabályokat tanulod. És most, tanulmányozzuk az 1., 4., 6. és 10. Gaṇa-kat.

fel

 Az 1., 4., 6. és 10. Ház vagy Osztály

Mielőtt megtanulunk ragozni Jelenidőben/Befejezett Múltidőben (ebben a dokumentumban) és Felszólító/Kívánó Módban (a következő dokumentumban), ismerned kell az általános szabályokat, amiket az egyes Gaṇa-knál használni kell, hogy megfelelően formáld meg a tövet. A különbözőségek ellenére van egy közös jellemző mindezekben a Házakban: Hozzá kell adnod egy "a"-t a tőhöz. Természetesen néhány egyéb közös jellemző is hozzáadásra került. Mindent összefoglaltam egy egyszerű Táblázatban. Figyelj:

Ne pánikolj, kérlek, mert végig vezetni foglak. Ne magolj! Habár mindent megtanítok neked részleteiben, észre fogod venni, hogy a gyakorlatban a dolgok sokkal egyszerűbbek, mert nem fogsz folyamatosan komplikált gyökökkel szembetalálkozni, amik valamilyen furcsa módon formálják meg a töveiket. Ne aggódj tehát. Először jöjjön a jól ismert táblázat a Guṇa-val és Vṛddhi-vel:

Formáljuk meg most néhány gyakori gyök tövét, amelyek a fent megtanított "általános" szabályokhoz tartják magukat. Nem lesz itt semmi furcsaság, úgyhogy csak nyugodtan: (1) a "budh" (tud, felébred stb.) lesz felhasználva az 1. és 4. Gaṇa-khoz (figyeld meg, hogy egy gyök egy vagy "több" Házba vagy Osztályba is tartozhat). (2) a "jṝ" (öregszik) lesz felhasználva a 4. Gaṇa-hoz, (3) a "siv" (varr) lesz felhasználva a 4. Gaṇa-hoz. (4) a "bhū" (vál valamivé, van) lesz felhasználva az 1. és 10. Gaṇa-khoz (ebben az esetben mint egy Műveltető ige). (5) a "kṣip" (dob) tiszta példája egy olyan gyöknek, ami a 6. Gaṇa-hoz tartozik. (6) a "cur" (lop) lesz felhasználva a 10. Gaṇa-hoz. (7) a "bandh" (megköt, megkötöz stb.) lesz mint Műveltető ige vagy Ṇijanta, vagyis, "megköttet, megkötöztet stb.". [Lásd "Bevezetés: a térkép" részt az Igék (1) (magyar) dokumentumban több információért]. A "bandh" gyök eredetileg a 9. Gaṇa-hoz tartozik, de Műveltető igeként a 10. Gaṇa-hoz; ez minden gyök esetében igaz. És végül, (8) "mṛ" (meghal) lesz felhasználva a 6. Gaṇa-hoz.

fel

 Hogyan kell ragozni a változatlan tövű Igéket Jelenidőben

Először is el akarom neked mondani, hogy ki fogom szedni a szükséges információkat ta fenti "Szabályok a tő helyes megformálásához" nevű táblázatból, hogy felépítsek egy olyan táblázatot, ami emlékeztetni fog téged az egyes Házakat vagy Gaṇa-kat uraló szabályokra. Emellett hozzá fogok adni még egy táblázatot, amikor szükséges, ami az 1-es, 4-es, 6-os és 10-es Gaṇa-k által megosztott közös jellemzőket tartalmazza. Áh!, van egy táblázat az adott végződésekkel is. Nos, itt az ideje elkezdeni az első Gaṇa-val (Házzal vagy Osztállyal):

fel

 AZ 1. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA JELENIDŐBEN

Itt vannak a különleges jellemzői az első Gaṇa-nak, amelyet most készülsz tanulmányozni:

Az 1. Gaṇa-hoz tartozó három gyök, amit a ragozás megtanulásához választottam neked a következő: "purv" (kitölt), "laṣ" (vágyik) és "īkṣ" (lát). Ne feledd, hogy néhány igét lehet Parasmaipada-ban és Ātmanepada-ban is ragozni, míg másokat vagy csak Parasmaipada-ban, vagy csak Ātmanepada-ban (Lásd az Igék - Bevezetés dokumentumot több információért). Jelezni fogom ezt mindegyik igénél, ne aggódj. Talán azon tűnődsz: "Honnan fogom felismerni, hogy egy adott ige elfogadja a Parasmaipada-t/Ātmanepada-t, vagy csupán az egyiküket?" A válasz pedig egyszerű: a Szanszkrit szótárakban el vagy látva mindezekkel az információkkal. Tehát szerezz egy Szanszkrit szótárt, amilyen gyorsan csak lehetséges. Most haladjunk tovább.

पुर्व् -Purv (kitölt)- [csak Parasmaipada]

Először is, építsük fel a tőt a szabályok alkalmazásával: Figyelj, a fenti táblázat (3)-as pontja, ami az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik, a következőt állítja:

Emellett, (3) a gyök utolsó előtti "i", "u", "ṛ" vagy "ḷ" betűjét meg kell hosszabbítani, amikor "r" vagy "v" plusz bármilyen mássalhangzó követi őket.

Így tehát ezt a szabályt kell használnod, hogy megformáld a tőt: "pūrv". Most pedig hozzáadom az "a"-t az egyfajta "tő összetétel" megformálásához: "pūrva". Végül hozzáadom az adott végződéseket ehhez a tő összetételhez. Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10-es Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja szerint meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)" és "mas(ḥ)" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben és "mas(ḥ)"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt. Nos, ezek a szabályok kissé komplikáltnak tűnnek, amikor először közelíted meg őket, de hosszú távon fel fogod ismerni, hogy nagyon intuitívek és könnyen megjegyezhetőek. Ne magolj, kérlek... csak tanulj és gyakorolj. Ha eljön az ideje, mindez a látszólag kusza hálója a szabályoknak és kivételeknek a második természeteddé fog válni, bízz bennem. Kérlek ne gondold, hogy én ezeket a szabályokat fejből megtanultam. Egyáltalán nem. Figyelj: sok évnyi tanulmányozás és gyakorlás után realizáltam az igeragozás "magját". Sok-sok szabályra képes vagyok emlékezni... de nem mindegyikre. Így hát amikor nem emlékszem egyre, átnézem a Szanszkrit nyelvtankönyveket vagy a Szanszkrit szótárt, és megoldódik a problémám. Soha életemben nem tanultam fejből a Szanszkritot, légy biztos benne. Bízz a szavaimban, és minden rendben lesz.

A végződések ehhez az egyfajta "tő összetételhez" kerülnek hozzáadásra, vagyis a "pūrva"-hoz.

लष्   -Laṣ (vágyik)- [Parasmaipada és Ātmanepada]

Megjegyzendő, hogy ez a gyök a 4. Gaṇa-hoz is tartozik, és így annak a Háznak a szabályai alapján is ragozható. Emiatt bizonyos nézőpontból egy olyan gyöknek tekinthető, ami rendhagyó módon formálja a tövét, mivel két Gaṇa (1. és 4.) szabályai alapján is képes azt megformálni. De most az 1. Gaṇa szabályai alapján fogjuk ragozni. Először is építsük fel a tövet. Az "1. Gaṇa speciális szabályainak" megfelelően, az "a"-t a "laṣ"-ban meg kell változtatni annak Guṇa helyettesítőjére. Azonban mivel az "a" Guṇa helyettesítője szintén "a", nincs változás. Röviden, ebben az esetben a tő megegyezik a gyökkel. Most hozzáadom az "a"-t a tő összetétel megformálásához: "laṣa". És végül hozzáadom az adott végződéseket ehhez a "laṣa" tő összetételhez. Megjegyzendő továbbá, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)", "mas(ḥ)", "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban és "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben, "mas(ḥ)"-ban és "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

ईक्ष्  -īkṣ (lát)- [csak Ātmanepada]

Először is építsük fel a tövet. Mivel sem az általános szabályok, sem a speciálisak nincsenek hatással erre a gyökre, a tő az "īkṣ", és egyezik a gyökkel. Sima ügy! A tő összetétel megformálásához hozzá kell adnod az "a"-t: "īkṣa" (tő + a)

És végül hozzá kell adni az adott végződéseket az "īkṣa" tő összetételhez. Megjegyzendő továbbá, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t az "īkṣa"-ban a "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

fel

 A 4. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA JELENIDŐBEN

Itt vannak a különleges jellemzői a negyedik Gaṇa-nak, amelyet most készülsz tanulmányozni:

A 4. Gaṇa-hoz tartozó három gyök, amit a ragozás megtanulásához választottam neked a következő: "tuṣ" (elégedettnek lenni), "div" (ragyog) és "do" (vág).

तुष्   -Tuṣ (elégedettnek lenni)- [általában Parasmaipada... bár a verselésben Ātmanepada is lehet]

Az "u" magánhangzó ugyanaz marad, mivel nem követi "r" vagy "v" plusz egy mássalhangzó. Megjegyzendő, hogy a "y", amit készülök hozzáadni, általában "az" az említett mássalhangzó. Ezt később meg fogod érteni, ne aggódj.

Most hozzáadom a "y"-t a gyökhöz, hogy megformáljam a tőt: "tuṣy". Ezután hozzáadom az "a"-t, hogy megformáljam az egyfajta "tő összetételt": "tuṣya". Az utolsó lépés pedig hozzáadni a "tuṣya"-hoz a megfelelő végződéseket... sima ügy, nem igaz?

Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10-es Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja szerint meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)" és "mas(ḥ)" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben és "mas(ḥ)"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt. Azt gondolom, hogy a 4. Gaṇa-hoz tartozó gyökök ragozása a legkönnyebb (még az 1. Gaṇa-nál is egyszerűbb), mert a radikális magánhangzó "általában" ugyanaz marad, vagyis "többnyire" nincs Guṇa vagy Vṛddhi helyettesítés alkalmazva.

दिव्   -Div (ragyog)- [általában Parasmaipada... de a Ṛgveda-ban Ātmanepada (Mindkét pada benne lesz ebben a tanulmányban a biztonság kedvéért)]

Először is építsük fel a tövet a szabályok használatával: Figyelj, a fenti táblázat (3)-as pontja, ami az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik, a következőt állítja:

Emellett, (3) a gyök utolsó előtti "i", "u", "ṛ" vagy "ḷ" betűjét meg kell hosszabbítani, amikor "r" vagy "v" plusz bármilyen mássalhangzó követi őket.

Talán azon tűnődsz, hogy "Igen, az utolsó előtti 'i'-t egy 'v' követi... de hol van a mássalhangzó, ami a 'v'-t követi". Figyelmeztettelek erről korábban. A bizonyos "y" (melyet később fogok hozzáadni a gyökhöz) az a mássalhangzó. Óvatosan! Más szavakkal, ebben a Gaṇa-ban nincs rá szükséged, hogy a gyök "r vagy v + bármilyen mássalhangzó"-ra végződjön (pl. "purv" az 1. Gaṇa-ban), mert a "y" maga, amelyet kötelezően hozzá kell adj a gyökhöz, fog akként a mássalhangzóként működni, amire szükséged van a szabály használatához. Értesz? Remek. Kérlek, tartsd ezt észben, különben nem fogod érteni, mi a fenéért hosszabbítom meg minden egyes alkalommal az utolsó előtti "i", "u", "ṛ" vagy "ḷ" betűket, amelyeket egy "r" vagy "v" követ, amikor egy 4. Gaṇa-hoz tartozó gyököt elemzek.

Így tehát használnod kell az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai" (3)-as pontja által kijelentett szabályt, hogy megfelelően elkészítsd a tövet: "dīv". Most hozzáadom a "y"-t a gyökhöz, hogy megformálján a teljesen kifejlődött tőt: "dīvy". Ezután hozzáadom az "a"-t, hogy megformáljam az egyfajta "tő összetételt": "dīvya". Az utolsó lépés pedig hozzáadni a megfelelő végződéseket a "dīvya"-hoz.

Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)", "mas(ḥ)", "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban és "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben, "mas(ḥ)"-ban és "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

दो   -Do (vág)- [csak Parasmaipada]

Ahogy az megszokott a Szanszkritban, egy szabályhoz számos kivétel létezik. Ebben az esetben a "do" egy olyan gyök, ami rendhagyó módon formálja meg a tövét. Emellett, a 2. Gaṇa szabályainak megfelelően is ragozható (amit később fogsz megtanulni). Ha ez a gyök szabályosan formálná a tövét, akkor valami ilyesmire számítanál: "doy" [mivel az "o" változatlan maradna az (a) alapján a "4. Gaṇa speciális szabályai"-ban], de ami azt illet, az "o"-t ki kell ejteni a "y" gyökhöz való hozzáadása előtt. Így a tő az lesz, hogy "dy". Amint láthatod, ez a gyök nem követi a negyedik Gaṇa-t szabályozó alapvető ragozási mintát. Általában, a 4. Gaṇa-ban, az "o"-ra végződő gyökök úgy viselkednek, mint a "do" (ezt tartsd észben).

Ezután hozzáadom az "a"-t, így meg tudom formálni az egyfajta "tő összetételt": "dya". Az utolsó lépés pedig hozzáadni az adott végződéseket a "dya"-hoz.

Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10-es Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja szerint meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)" és "mas(ḥ)" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben és "mas(ḥ)"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

fel

 A 6. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA JELENIDŐBEN

Itt vannak a különleges jellemzői a hatodik Gaṇa-nak, amelyet most készülsz tanulmányozni:

A 6. Gaṇa-hoz tartozó három gyök, amit a ragozás megtanulásához választottam neked a következő: "uñch" (összegyűjt), "sū" (mozgásba hoz) és "kṝ" (szétszór).

उञ्छ्  -Uñch (összegyűjt)- [csak Parasmaipada]

Az "u" magánhangzó változatlan marad, mivel nem "r" vagy "v" plusz egy mássalhangzó követi. A tő tehát "uñch" és megegyezik az eredeti gyökkel. Most hozzá kell adnod az "a"-t, hogy megformáld az "uñcha" tő összetételt. És ezután csak az adott végződések maradtak, amiket hozzá kell adni.

Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10-es Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja szerint meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)" és "mas(ḥ)" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben és "mas(ḥ)"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

सू  -Sū (mozgásba hoz)- [általában Parasmaipada... de a Veda Brāhmaṇa részében Ātmanepada is (Mindkét pada benne lesz ebben a tanulmányban a biztonság kedvéért)]

Mivel az "ū" magánhangzó záró pozícióban van, meg kell változtatni "uv"-ra. Így a tő az lesz, hogy "suv", és természetesen nem egyezik meg az eredeti gyökkel. Most hozzá kell adnod az "a"-t, hogy megformáld a "suva" tő összetételt. És ezután csak az adott végződéseket kell hozzáadni.

Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)", "mas(ḥ)", "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban és "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben, "mas(ḥ)"-ban és "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

कॄ -Kṝ (szétszór)- [csak Parasmaipada]

Mivel a "ṝ" magánhangzó záró pozícióban van, meg kell változtatni "ir"-re. Így a tő az lesz, hogy "kir", és természetesen nem egyezik meg az eredeti gyökkel. Most hozzá kell adnod az "a"-t, hogy megformáld a "kira" tő összetételt. És ezután csak az adott végződéseket kell hozzáadni, hogy befejezd a ragozást.

Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10-es Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja szerint meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)" és "mas(ḥ)" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben és "mas(ḥ)"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Végezetül, figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10-es Gaṇa általános szabályai" táblázat 4)-es pontját itt nem kell használni, mivel a záró "ṝ" a "kṝ"-ben felvesz egy változást (megváltozik "ir"-re, emlékszel?), és nem előzi meg egy Ajakhang vagy "v". Ez van kijelentve a 4)-es pontban:

Amikor a "ṝ" (hosszú) magánhangzó foglalja el egy gyökben az utolsó előtti vagy záró pozíciót, és nem vesz fel Guṇa-t vagy Vṛddhi-t vagy bármilyen más változást (Lásd a 6. Gaṇa), akkor meg kell változtatni "ir"-re vagy "ur"-ra (csak akkor, ha egy Ajakhang vagy "v" előzi meg). Másrészről, az "i"-t az "ir"-ben és az "u"-t az "ur"-ban meg kell hosszabbítani, amikor az "ir"-t vagy "ur"-t egy mássalhangzó követi.

Ugyanakkor, a paradoxon abban rejlik, hogy éppen a hatodik Gaṇa vagy Ház szabályai kényszerítik ki, hogy átalakítsd a záró "ṝ"-t "ir"-ré. Érdekes! Így tehát a végeredmény ismét csak "ir", érted? Természetesen, ha a "ṝ"-t "ur"-ra kéne átalakítani, a paradoxon egyáltalán nem létezne.

fel

 A 10. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA JELENIDŐBEN

Itt vannak a különleges jellemzői a tizedik Gaṇa-nak, amelyet most készülsz tanulmányozni:

A tizedik Gaṇa vagy Ház általában bármely gyök Műveltető alakjának (egyfajta származtatott ige) megformálásához van használva, annak ellenére, hogy ez a gyök az 1., 2., 3. stb. Gaṇa-ba tartozik. Ezt nagyon gyakran látni. Természetesen létezik néhány kezdetleges gyök is, ami ténylegesen magához a tizedik Gaṇa-hoz tartozik, és nem pusztán egy Műveltető ige. A 10. Gaṇa-hoz tartozó három gyök, amit a ragozás megtanulásához választottam neked a következő: "taḍ" (üt, lesújt), "daṇḍ" (büntet) és "rud" (ez eredetileg egy kezdetleges gyök, ami a 2. Gaṇa-hoz tartozik, és azt jelenti "sír"; de a Műveltető "sirat" ragozásához úgy kell venni, hogy a tizedik Gaṇa-hoz tartozik).

तड् -Taḍ (üt)- [Parasmaipada és Ātmanepada]

Van egy utolsó előtti "a" a gyökben, és verstani szempontból nem hosszú (azaz nem követi két vagy több mássalhangzó). Ezért a fenti táblázat (A Gaṇa speciális szabályai) b) pontja által át kell alakítanom ezt az "a"-t egy "ā"-vá (Vṛddhi helyettesítő). Tehát azt kapom, hogy "tāḍ". Ezután végül hozzá kell adjam az "ay"-t a "tāḍay" tő megformálásához. És végezetül hozzáadódik az "a", hogy megformálja a tő összetételt: "tāḍaya".

Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)", "mas(ḥ)", "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban és "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben, "mas(ḥ)"-ban és "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

दण्ड् -Daṇḍ (büntet)- [Parasmaipada és Ātmanepada]

Van a gyökben egy utolsó előtti "a", és verstani szempontból hosszú (azaz két vagy több mássalhangzó követi, vagyis, "ṇḍ"). Ezért ez az "a" ugyanaz marad a fenti táblázat (A Gaṇa speciális szabályai) b) pontja alapján. Röviden, nem vesz fel sem Guṇa, sem Vṛddhi helyettesítőt. Tehát azt kapom, hogy "daṇḍ", ami megegyezik a gyökkel. Ezután végül hozzá kell adnom az "ay"-t a "daṇḍay" tő megformálásához. És végezetül hozzáadódik az "a", hogy megformálja a tő összetételt: "daṇḍaya".

Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)", "mas(ḥ)", "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban és "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben, "mas(ḥ)"-ban és "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

रुद् -Rud (sír)- [Parasmaipada és Ātmanepada; egy gyök, ami eredetileg a második Gaṇa-hoz tartozik, de itt úgy lesz ragozva, mintha a tizedik Gaṇa-hoz tartozna, hogy megformálódjon az adott Műveltető alak]

Ahhoz, hogy megformáld bármilyen ige Műveltető alakját, a magyarban hozzá kell adnod, hogy "-at, -et" vagy "-tat, -tet". "Például: a "fut" Műveltető alakja a "futtat", ez minden. Természetesen ez körülírás használatával is megoldható. Nagyon egyszerűen megérthető, nem igaz?

Van a gyökben egy utolsó előtti "u". Ezért ezt az "u"-t meg kell változtatni "o"-ra (a Guṇa helyettesítőjére) a fenti táblázat (A 10. Gaṇa speciális szabályai) a) pontja alapján . Tehát azt kapom, hogy "rod", ami nyilvánvalóan nem egyezik meg a gyökkel. Ezután végül hozzáadom az "ay"-t a "roday" tő helyes megformálásához. És végezetül hozzáadódik az "a", hogy megformálja a tő összetételt: "rodaya".

Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)", "mas(ḥ)", "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban és "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben, "mas(ḥ)"-ban és "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Nos, a ragozás folyamata mindig ugyanolyan Jelenidőben az összes 1., 4., 6. és 10. Gaṇa-ba tartozó gyöknél. Természetesen vannak gyökök, amik nem követik a szabályokat. Ezek a gyökök kivételek, amikről később fogsz tanulni. Egyelőre ne aggódj miattuk. A dolgok ezidáig "egyszerűek" voltak... de a Befejezetlen Múltidő egy fokkal bonyolultabbnak mutatkozhat számodra. Más szavakkal, a hegy valószínűleg itt egy kissé meredekké fog válni. Semmi, ami túl nehéz lenne, ne aggódj. Így hát kövesd az instrukcióimat betűre pontosan, és minden rendben lesz.

fel

 Hogyan kell ragozni a változatlan tövű Igéket Befejezetlen Múltidőben

A Szanszkritban háromféle Múltidő létezik: Befejezetlen (közeli Múltidő), Aoriszt (határozatlan Múltidő) és Befejezett (távoli Múltidő). Például, vegyük az "i" gyököt (megy). Ha a Védikus Szanszkritban azt mondod "āyat", akkor azt mondod "ő ment... nemrég" (Befejezetlen Múltidő, ami a közelmúltat jelzi). De ha azt mondod "aiṣīt", akkor azt mondod "ő ment... de nem tudom pontosan megmondani mikor" (Aoriszt Múltidő, ami a határozatlan múltat jelzi). Ugyanakkor, ha azt mondod "iyāya", akkor azt mondod "ő ment... régen" (Befejezett Múltidő, ami a távoli múltat jelzi).

A Múltidőnek tehát három aspektusa van, amelyek közül az elsőt készülsz most épp megtanulni. Ennek ellenére, a közöttük lévő ősi különbség fokozatosan elveszett, és a háromra mostanra csupán "Múltidőként" tekintenek. Ez az, ami valójában történt. Emellett, ezt a három aspektust (Befejezetlen, Aoriszt és Befejezett) többnyire a védikus Szanszkritban láthatod. A védikus Szanszkrit az a Szanszkrit, ami Aśoka király híres rendeletei előtt volt használatban (kb. Kr.e. 300). Kr.e. 300-tól napjainkig a poszt-védikus vagy klasszikus Szanszkrit lett az elfogadott.

Nyilvánvalóan, ahogy korábban mondtam, a háromféle Múltidő mögött lévő finom jelentések már régóta elvesztek. És habár a poszt-védikus vagy klasszikus Szanszkrit magába foglalja a Befejezetlen Múltidőt, az Aorisztot és a Befejezett Múltidőt, van egy általános tendencia a befejezett melléknévi igenév használatára. Egy példa: "Sa vanamagacchat"; "Ő (saḥ) elment (agacchat) az erdőbe (vanam)". Az "agacchat" szó a "gam" (megy) helyes ragozása egyesszám 3. személyben, Befejezetlen Múltidőben. Azonban, valószínűleg ezt fogod megtalálni a Klasszikus vagy Poszt-védikus Szanszkrittal írt szövegekben: "Sa vanaṁ gataḥ", ami szó szerint azt jelenti "Ő az erdőbe el van menve". A "gataḥ" (el van menve) befejezett melléknévi igenév lett felhasználva az "agacchat" (elment) helyett. Érted? Remek. Kezdjük el most tanulmányozni a Befejezetlen Múltidőt:

Ugyanazokat a szabályokat kell itt használni (általános és speciális) a tő megformálásához, mint a Jelenidőnél. De hozzá kell még adj egy augmentumot is. Ne aggódj, ugyanis mindent el fogok neked magyarázni lépésről lépésre. Szóval, az alábbi táblázatot újra lehet használni:

Ugyanakkor, van két új összetevő, amit szem előtt kell tartani:

1)

1. Az "augmentum" jelenléte. Mi ez? Az augmentum egy rövid "a", amit egy "előtagként" be kell szúrj a tő összetétel (tő + a) elé. Emellett, ha a tő egy magánhangzóval kezdődik, akkor ezt az "a"-t meg kell változtatni "ā"-ra, mielőtt beszúrnánk. És ez az "ā" magánhangzó "mindig" Vṛddhi-t formál a kezdő magánhangzóval. Például, ha a tő összetétel "iccha" (az "iṣ" gyökből, kíván), és beszúrod elé az "ā"-t, az "ā" + "i" kombináció nem "e" (mint ahogy az lenni szokott a normál Sandhi vagy kombináció alapján), hanem "ai". Az "e" magánhangzó a Guṇa alak, míg az "ai" a Vṛddhi. Most egy másik példa: "ucya" (az "uc" gyök tő összetétele, összegyűjt). Amikor hozzáadod az "ā"-t az "ucya"-hoz, azt kapod, hogy "aucya", és nem azt, hogy "ocya" (mint ahogy az lenni szokott a normál Sandhi vagy kombináció alapján), mert az "au" a Vṛddhi alak, és nem az "o" (Guṇa). Olyan, mintha kétszer adnád hozzá az "a"-t, egyiket a másik után, ahelyett, hogy közvetlenül az "ā"-t adnád hozzá. Amikor először adod hozzá az "a"-t, úgymond, akkor a Guṇa alakot kapod, a második alkalommal pedig a Vṛddhi alakot kapod... nos, ez egy jó módja lenne a folyamat leírásának. Mindazonáltal, csak emlékezz rá, hogy az "ā" augmentum plusz bármilyen kezdeti magánhangzó a tőben mindig a Vṛddhi alakot fogja eredményezni.
2. Másrészről, ha a tő összetétel igekötővel rendelkezik mint előtag, az augmentumot a kettő közé kell behelyezni. Most egy példa: "praśāmya" (a "praśam" gyök tő összetétele, megnyugszik). A "praśam" gyök a pra + śam-ból származik. A "pra" egy igekötő, míg a "śam" egy gyök, ami azt jelenti "pihen". Más szavakkal, a "praśam" egyfajta gyök összetétel, ami egy gyökből plusz egy igekötőből áll. Hova tegyem hát az augmentumot? A "pra" és "śāmya" közé: "pra + a + śāmya". Így, a Sandhi szabályait alkalmazva, a végeredmény "prāśāmya". És ez a tő összetétel, amit használnod kell a "praśam" gyök ragozásához Befejezetlen Múltidőben. Egyszerű! Egy másik példa: "virama" (a "viram" tő összetétele, megáll). És a "viram" gyök a "vi" (igekötő) és "ram" (egy gyök, ami szintén azt jelenti "megáll") elemekből áll össze. Hova tegyem most az augmentumot? A válasz egyértelmű, a "vi" és "ram" közé: "vi + a + ram". Így hát, a Sandhi szabályait alkalmazva, a végeredmény "vyaram"... Sima ügy! Még több példa... a Példák oldalon. Örülsz az új szabályoknak?... de van még valami más is:

2)

1. Nos barátom, ha ismered annak a kifejezésnek a valódi jelentését, hogy "Istenben bízunk", akkor bízz Istenben ebben a szent pillanatban! Képzeld... itt van egy új végződéskészlet! Nézd őket... milyen szép végződések!:

fel

 AZ 1. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA BEFEJEZETLEN MÚLTIDŐBEN

Az egyszerűség kedvéért ugyanazokat a gyököket fogom használni, mint a Jelenidőnél. Így nem kell újra megformálnom a tő összetételt, és képes leszek csak arra összpontosítani, hogyan kell megformálni a tövet a Befejezetlen Múltidőben való igeragozáshoz. Kezdjünk neki. Itt vannak az első Gaṇa különleges jellemzői:

पुर्व् -Purv (kitölt)- [csak Parasmaipada]

A tő összetétel a "pūrva" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "apūrva". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va" és "ma" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "va"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Tehát, hogy befejezzük a ragozást, hozzá kell most adni a végződéseket az "apūrva"-hoz (augmentum + tő összetétel).

लष्   -Laṣ (vágyik)- [Parasmaipada és Ātmanepada]

A tő összetétel a "laṣa" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "alaṣa". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va", "ma", "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "va"-ban és "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban és "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "alaṣa"-hoz (augmentum + tő összetétel).

ईक्ष्  -īkṣ (lát)- [csak Ātmanepada]

A tő összetétel az "īkṣa" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Viszont mivel az "ī" magánhangzó a kezdőbetű, át kell alakítanod az augmentumot "ā"-vá. De ne feledd, hogy ez az "ā" + kezdő magánhangzó a tő összetételben = ennek a magánhangzónak a Vṛddhi helyettesítője. Az "ai" diftongus az "ī" Vṛddhi helyettesítője, ahogy azt biztosan tudod. Más szavakkal: ā + ī = ai (Vṛddhi), és nem "e", mint ahogy azt általában látni a Sandhi szabályok használatakor.

Így a végeredmény az "aikṣa". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "aikṣa"-hoz (augmentum + tő összetétel).

fel

 A 4. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA BEFEJEZETLEN MÚLTIDŐBEN

Itt vannak a negyedik Gaṇa különleges jellemzői:

तुष्   -Tuṣ (elégedettnek lenni)- [általában Parasmaipada... bár a verselésben Ātmanepada is lehet]

A tő összetétel a "tuṣya" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "atuṣya". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a a "va" és "ma" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "va"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "atuṣya"-hoz (augmentum + tő összetétel).

दिव्   -Div (ragyog)- [általában Parasmaipada... de a Ṛgveda-ban Ātmanepada (Mindkét pada benne lesz ebben a tanulmányban a biztonság kedvéért)]

A tő összetétel a "dīvya" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "adīvya". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va", "ma", "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "va"-ban és "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban és "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "adīvya"-hoz (augmentum + tő összetétel).

दो   -Do (vág)- [csak Parasmaipada]

A tő összetétel a "dya" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "adya". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va" és "ma" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "va"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "adya"-hoz (augmentum + tő összetétel).

fel

 A 6. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA BEFEJEZETLEN MÚLTIDŐBEN

Itt vannak a hatodik Gaṇa különleges jellemzői:

उञ्छ्  -Uñch (összegyűjt)- [csak Parasmaipada]

A tő összetétel az "uñca" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Mindazonáltal, a gyök most egy magánhangzóval kezdődik ("u"). Ezért meg kell változtatnod az "a"-t (augmentum) "ā"-ra. Emellett, amikor ez az "ā" hozzáadásra kerül, akkor Vṛddhi-t kell formálnia az "u"-val. Más szavakkal, "ā" + "u" nem "o" (mint ahogy az megszokott a Sandhi szabályainak megfelelően), hanem "au", mert az "au" az "u" Vṛddhi helyettesítője , értesz? OK, haladjunk tovább:

Így tehát a végeredmény az "auñca". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va" és "ma" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "va"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "auñca"-hoz (augmentum + tő összetétel).

सू  -Sū (mozgásba hoz)- [általában Parasmaipada... de a Veda Brāhmaṇa részében Ātmanepada is (Mindkét pada benne lesz ebben a tanulmányban a biztonság kedvéért)]

A tő összetétel a "suva" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "asuva". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va", "ma", "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "va"-ban és "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban és "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "asuva"-hoz (augmentum + tő összetétel).

कॄ -Kṝ (szétszór)- [csak Parasmaipada]

A tő összetétel a "kira" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "akira". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va" és "ma" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "va"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "akira"-hoz (augmentum + tő összetétel).

fel

 A 10. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA BEFEJEZETLEN MÚLTIDŐBEN

Itt vannak a tizedik Gaṇa különleges jellemzői:

तड् -Taḍ (üt)- [Parasmaipada és Ātmanepada]

A tő összetétel a "tāḍaya" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "atāḍaya". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va", "ma", "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "va"-ban és "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban és "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "atāḍaya"-hoz (augmentum + tő összetétel).

दण्ड् -Daṇḍ (büntet)- [Parasmaipada és Ātmanepada]

A tő összetétel a "daṇḍaya" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "adaṇḍaya". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va", "ma", "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "va"-ban és "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban és "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "adaṇḍaya"-hoz (augmentum + tő összetétel).

रुद् -Rud (sír)- [Parasmaipada és Ātmanepada; egy gyök, ami eredetileg a második Gaṇa-hoz tartozik, de itt úgy lesz ragozva, mintha a tizedik Gaṇa-hoz tartozna, hogy megformálódjon az adott Műveltető alak]

A tő összetétel a "rodaya" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "arodaya". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va", "ma", "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:

Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.

Mivel a "v" a "va"-ban és "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban és "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.

Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "arodaya"-hoz (augmentum + tő összetétel).

Nos, a ragozás folyamata mindig ugyanolyan Befejezetlen Múltidőben az összes 1., 4., 6. és 10. Gaṇa-ba tartozó gyöknél. Természetesen vannak gyökök, amik nem követik a szabályokat. Ezek a gyökök kivételek, amikről később fogsz tanulni. Egyelőre ne aggódj miattuk. Most jöjjenek a záró gondolatok:

fel

 Összefoglaló megjegyzések

Ez egy hosszú oldal lett, de ugyanakkor nagyon is kielégítő. Ahogy láthattad, a hegy elkezdett némileg "veszélyessé" válni. Biztos lehetsz afelől, hogy a túra maradék része a csúcsra még veszélyesebb lesz a jelenleg összeomlott idegsejtjeidnek. Kicsit az enyémek is összeomlottak. Nehéz feladat elmagyarázni a Szanszkrit igéket neked annyira egyszerűen, amennyire csak lehetséges. A témakör annyira nehéz, hogy el se hinnéd, és lehetetlen küldetés egyszerű fogalmakkal megtanítani azt. OK, azt kellene mondanom, hogy "annyira egyszerű", de nem akarok hazug lenni erre vonatkozólag. Az igék a Szanszkrit tanulás legnehezebb része. Ha elérsz odáig, hogy megtanulod hogyan kell ragozni, akkor gyakorlatilag ki van kövezve az utad a siker felé. Kérlek, menj a Példák és Végződések oldalakra több információért az igékről. Van két link ennek az oldalnak a legtetején. Ne szalaszd el a lehetőséget, hogy még többet tanulj.

A következő oldal a Felszólító és Kívánó móddal fog foglalkozni. Egy újabb hosszú út felfelé, tele keskeny párkányokkal és kőszirtekkel, ez kétségtelen! De a segítségemmel és a fáradhatatlan erőfeszítéseddel bizonyosan sikerrel fogsz járni. Ott találkozunk!

fel

 További Információ

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.