| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Tanulj Szanszkritul - Igék (2)
Gyökök változatlan tővel (1. Rész)-
| 1. Gaṇa | |
| 4. Gaṇa | |
| 6. Gaṇa | |
| 10. Gaṇa | |
| 1. Gaṇa | |
| 4. Gaṇa | |
| 6. Gaṇa | |
| 10. Gaṇa | |
Bevezetés: Az első állomás
"Gyökök változatlan tővel" az első állomás a "Szanszkrit Igék" nevű hegy megmászásában. Ez az első dokumentum, ami ezzel a témával foglalkozik. Habár könnyű volt idáig eljutni, ne feledd, hogy rendkívül fontos "teljesen" megértened az alapvető feltevéseket az igeragozással kapcsolatban, amiket eddig tanítottam. Kövesd szó szerint az instrukcióimat, és semmi nem fog félremenni. A Szanszkrit igék túlnyomó többsége az 1., 4., 6. és 10. Házba vagy Osztályba tartozik. Így ha ezeket a megfelelő módon megtanulod ragozni, könnyebb lesz feljutnod a csúcsra.
Emlékezz rá, hogy a tíz Ház vagy Osztály csak a Jelenidőt és a Befejezetlen Múltidőt, illetve a Felszólító és Kívánó módot érinti. Fordíts különös figyelmet a 10. Házra, mert a legtöbb ottani gyök Származtatott [Lásd az Igék (1) (magyar)] dokumentumot több információért], noha van néhány Kezdetleges gyök is. Az ezen négy fő Ház vagy Osztály bármelyikébe tartozó, változatlan tővel rendelkező igék ragozásának folyamata igencsak könnyen megérthető. Íme a jól ismert táblázat a Guṇa és Vṛddhi képzéséhez:
| Típus | Magánhangzók | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| GYENGÍTETT FOK (egyszerű magánhangzók) | a | i-ī | u-ū | ṛ-ṝ | ḷ |
| ERŐSÍTETT FOK (Guṇa) | a | e | o | ar | al |
| NYÚJTOTT FOK (Vṛddhi) | ā | ai | au | ār | āl |
Amint azt tudod, az eredeti gyököt vagy "Dhātu"-t valahogyan meg kell "erősíteni", és át kell alakítani egy tővé vagy "Aṅga"-vá, mielőtt bármilyen végződést is hozzáadnánk. A Guṇa, és néha a Vṛddhi is egy jó módszer erre.
Áh!, még két dolog: 1) Itt számos példát találsz az igeragozásra. 2) Itt találod a végződések listáját.
Lássunk munkához!
GAṆA-K (Házak vagy Osztályok)
Ahogy mondtam, tíz Ház vagy Osztály (Gaṇa) létezik. Habár mindegyik egy sajátos módot ír elő a hozzájuk tartozó igék ragozására, mégis azt lehet mondani, hogy két fő csoport létezik. Az első csoport, amely az 1., 4., 6. és 10. Házból vagy Osztályból áll, és amelyet éppen most tanulmányozol, két fő jellemzővel rendelkezik:
1) A tő vagy "Aṅga" változatlan. Ne feledd, hogy a tő "általában" maga a gyök, de Guṇa vagy Vṛddhi helyettesítések (vagy akár más alternatív módszerek) révén megerősítve. Néha a tő megegyezik a gyökkel.
2) Az "a" magánhangzó hozzáadódik a tőhöz, hogy megformáljon egyfajta tő "összetételt".
A második csoport, amely a 2., 3., 5., 7., 8. és 9. Házból vagy Osztályból áll, és amelyet később fogsz tanulmányozni, szintén két fő jellemzővel rendelkezik:
1) A tő vagy "Aṅga" változó. Ne feledd, hogy a tő "általában" maga a gyök, de Guṇa vagy Vṛddhi helyettesítések (vagy akár más alternatív módszerek) révén megerősítve. Néha a tő megegyezik a gyökkel.
2) Az "a" magánhangzó nem adódik hozzá a tőhöz, hogy megformáljon egyfajta tő "összetételt".
Nagyon egyszerű, kétségtelen. Jöjjenek most az egyes Gaṇa-k technikai elnevezései. Megjegyzendő, hogy ezek az elnevezések arra utalnak, hogy az adott Házba tartozó igék listája azzal az igével kezdődik, ami a legfontosabb. Természetesen amikor az egyes Házakat vagy Osztályokat tanulmányozod, először mindig az adott Gaṇa legjellemzőbb igéjének ragozását fogod megtanulni. Figyelj:
| Ház vagy Osztály | Elnevezés | Transzliteráció | Fordítás |
| 1 | भ्वादि | Bhvādi | (A Ház vagy Osztály, mely igéinek listája) "bhū"-val (vál valamivé, van, stb.) kezdődik (ādi) |
| 2 | अदादि | Adādi | (A Ház vagy Osztály, mely igéinek listája) "ad"-dal (eszik, fogyaszt, felfal, stb.) kezdődik (ādi) |
| 3 | जुहोत्यादि | Juhotyādi | (A Ház vagy Osztály, mely igéinek listája) "hu"-val (áldoz, áldozatot ajánl fel vagy mutat be, dicsőít vagy méltat, stb.) kezdődik (ādi) |
| 4 | दिवादि | Divādi | (A Ház vagy Osztály, mely igéinek listája) "div"-vel (játszik, hazárdíroz, stb.) kezdődik (ādi) |
| 5 | स्वादि | Svādi | (A Ház vagy Osztály, mely igéinek listája) "su"-val (kinyom, kivon, stb.) kezdődik (ādi) |
| 6 | तुदादि | Tudādi | (A Ház vagy Osztály, mely igéinek listája) "tud"-dal (nyom, lesúlyt, stb.) kezdődik (ādi) |
| 7 | रुधादि | Rudhādi | (A Ház vagy Osztály, mely igéinek listája) "rudh"-dal (akadályoz, korlátoz, stb.) kezdődik (ādi) |
| 8 | तनादि | Tanādi | (A Ház vagy Osztály, mely igéinek listája) "tan"-nal (nyújt, kiterjeszt, szétterjeszt, stb.) kezdődik (ādi) |
| 9 | क्र्यादि | Kryādi | (A Ház vagy Osztály, mely igéinek listája) "krī"-vel (vesz, vásárol) kezdődik (ādi) |
| 10 | चुरादि | Curādi | (A Ház vagy Osztály, mely igéinek listája) "cur"-ral (lop, rabol, stb.) kezdődik (ādi) |
Egy utolsó dolog: Ne feledd, hogy a Gaṇa-k (Házak vagy Osztályok) csak a Jelenidőt és a Befejezetlen Múltidőt, illetve a Felszólító és Kívánó módot érintik. Ezért kizárólag ezeket az időket és módokat fogod tanulmányozni, amíg mindezen Házaknak vagy Osztályoknak megfelelő igeragozási szabályokat tanulod. És most, tanulmányozzuk az 1., 4., 6. és 10. Gaṇa-kat.
Az 1., 4., 6. és 10. Ház vagy Osztály
Mielőtt megtanulunk ragozni Jelenidőben/Befejezett Múltidőben (ebben a dokumentumban) és Felszólító/Kívánó Módban (a következő dokumentumban), ismerned kell az általános szabályokat, amiket az egyes Gaṇa-knál használni kell, hogy megfelelően formáld meg a tövet. A különbözőségek ellenére van egy közös jellemző mindezekben a Házakban: Hozzá kell adnod egy "a"-t a tőhöz. Természetesen néhány egyéb közös jellemző is hozzáadásra került. Mindent összefoglaltam egy egyszerű Táblázatban. Figyelj:
| SZABÁLYOK A TŐ HELYES MEGFORMÁLÁSÁHOZ | ||
| GAṆA (HÁZ VAGY OSZTÁLY) |
HOGYAN | KÖZÖS JELLEMZŐK |
| 1. (Bhvādi) | (a) Ha a gyök magánhangzóra végződik, át kell alakítanod annak Guṇa helyettesítőjére. (b) Ha a gyök utolsó előtti betűje "rövid" magánhangzó, át kell alakítanod ezt a magánhangzót annak Guṇa helyettesítőjére. |
Hozzá kell adni a tőhöz az "a" magánhangzót, hogy megformáljunk egyfajta tő "összetételt". Azonban ezt a bizonyos "a"-t (1) ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt, és (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek. Emellett, (3) a gyök utolsó előtti "i", "u", "ṛ" vagy "ḷ" betűjét meg kell hosszabbítani, amikor "r" vagy "v" plusz bármilyen mássalhangzó követi őket. Óvatosan! Továbbá, (4) amikor a "ṝ" (hosszú) magánhangzó foglalja el egy gyökben az utolsó előtti vagy záró pozíciót, és nem vesz fel Guṇa-t vagy Vṛddhi-t vagy bármilyen más változást (Lásd a 6. Gaṇa), akkor meg kell változtatni "ir"-re vagy "ur"-ra (csak akkor, ha egy Ajakhang vagy "v" előzi meg). Másrészről, az "i"-t az "ir"-ben és az "u"-t az "ur"-ban meg kell hosszabbítani, amikor az "ir"-t vagy "ur"-t egy mássalhangzó követi. Megjegyzendő, hogy a "y", amit hozzáadsz a 4. Gaṇa gyökéhez a tő megformálásához, lehet ez a "további" mássalhangzó, ami említésre került a (3)-ban és (4)-ben. |
| 4. (Divādi) | (a) A gyökben lévő bármilyen magánhangzó változatlan marad [kivéve az utolsó előtti "i", "u", "ṛ" és "ḷ", amikor "r" vagy "v" plusz egy mássalhangzó követi; és az utolsó előtti vagy záró "ṝ". Lásd (3) és (4) a Közös Jellemzőkben]. (b) A "y" Félhangzó hozzáadásra kerül a gyökhöz. |
|
| 6. (Tudādi) | (a) Ha a gyök utolsó előtti betűje magánhangzó (rövid vagy hosszú), akkor megmarad változatlanul [kivéve az utolsó előtti "i", "u", "ṛ" és "ḷ", amikor "r" vagy "v" plusz egy mássalhangzó követi; és az utolsó előtti "ṝ". Lásd (3) és (4) a Közös Jellemzőkben]. (b) Ha a gyök záró betűje "i", "ī", "u", "ū", "ṛ" vagy "ṝ", akkor rendre megváltozik az alábbi módokon: "iy", "uv", "riy" és "ir". Más szavakkal, az "i" és "ī" megváltozik "iy"-re; az "u" és "ū" megváltozik "uv"-ra, míg a "ṛ" megváltozik "riy"-re és a "ṝ" megváltozik "ir"-re. |
|
| 10. (Curādi) | (a) Ha a gyök utolsó előtti betűje "rövid" magánhangzó (kivéve "a"), akkor felveszi a Guṇa helyettesítőt. (b) Ha a gyök záró magánhangzóval vagy utolsó előtti "a"-val rendelkezik, ami verstani szempontból nem hosszú, akkor mindegyiket át kell alakítani a neki megfelelő Vṛddhi helyettesítőre. [Egy magánhangzó verstani szempontból akkor hosszú, amikor kettő vagy több mássalhangzó követi; pl. az "a" a "mantra"-ban. Figyeld meg, hogy az utolsó előtti "a" a "mantra"-ban nem eredetileg hosszú, hanem azzá válik, úgymond, mert három mássalhangzó követi (ntr)] (c) Végezetül egy "ay" kerül hozzáadásra. |
|
| Ezek a szabályok. Azonban, néhány gyök keresztülmegy bizonyos sajátos változásokon a fent említetteken kívül. Ne aggódj, a maga idejében el fogom ezt magyarázni neked. | ||
Ne pánikolj, kérlek, mert végig vezetni foglak. Ne magolj! Habár mindent megtanítok neked részleteiben, észre fogod venni, hogy a gyakorlatban a dolgok sokkal egyszerűbbek, mert nem fogsz folyamatosan komplikált gyökökkel szembetalálkozni, amik valamilyen furcsa módon formálják meg a töveiket. Ne aggódj tehát. Először jöjjön a jól ismert táblázat a Guṇa-val és Vṛddhi-vel:
| Típus | Magánhangzók | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| GYENGÍTETT FOK (egyszerű magánhangzók) | a | i-ī | u-ū | ṛ-ṝ | ḷ |
| ERŐSÍTETT FOK (Guṇa) | a | e | o | ar | al |
| NYÚJTOTT FOK (Vṛddhi) | ā | ai | au | ār | āl |
Formáljuk meg most néhány gyakori gyök tövét, amelyek a fent megtanított "általános" szabályokhoz tartják magukat. Nem lesz itt semmi furcsaság, úgyhogy csak nyugodtan: (1) a "budh" (tud, felébred stb.) lesz felhasználva az 1. és 4. Gaṇa-khoz (figyeld meg, hogy egy gyök egy vagy "több" Házba vagy Osztályba is tartozhat). (2) a "jṝ" (öregszik) lesz felhasználva a 4. Gaṇa-hoz, (3) a "siv" (varr) lesz felhasználva a 4. Gaṇa-hoz. (4) a "bhū" (vál valamivé, van) lesz felhasználva az 1. és 10. Gaṇa-khoz (ebben az esetben mint egy Műveltető ige). (5) a "kṣip" (dob) tiszta példája egy olyan gyöknek, ami a 6. Gaṇa-hoz tartozik. (6) a "cur" (lop) lesz felhasználva a 10. Gaṇa-hoz. (7) a "bandh" (megköt, megkötöz stb.) lesz mint Műveltető ige vagy Ṇijanta, vagyis, "megköttet, megkötöztet stb.". [Lásd "Bevezetés: a térkép" részt az Igék (1) (magyar) dokumentumban több információért]. A "bandh" gyök eredetileg a 9. Gaṇa-hoz tartozik, de Műveltető igeként a 10. Gaṇa-hoz; ez minden gyök esetében igaz. És végül, (8) "mṛ" (meghal) lesz felhasználva a 6. Gaṇa-hoz.
| GAṆA (HÁZ VAGY OSZTÁLY) |
A TŐ MEGFORMÁLÁSA A VÉGZŐDÉSEK HOZZÁADÁSA ELŐTT |
| 1. (Bhvādi) | Mivel a "budh"-nak (tud, felébred) van egy rövid "u"-ja mint utolsó előtti betű, először át kell alakítanod annak Guṇa helyettesítőjére, azaz, "o"-ra. Így a tő az lesz, hogy "bodh". Ezután köteles vagy hozzáadni a tőhöz egy "a"-t: "bodha" (tő összetétel). |
| Mivel a "bhū"-nak (vál valamivé, van) van egy záró magánhangzója, először át kell alakítanod annak Guṇa helyettesítőjére, azaz, "o"-ra. Így a tő az lesz, hogy "bho". Ezután köteles vagy hozzáadni a tőhöz egy "a"-t: "bhoa". A Magánhangzó Sandhi 1. Elsődleges Szabálya alapján az "o"-t és "a"-t nem lehet egymás mellé helyezni (egyik a másikat követve). Így tehát a Magánhangzó Sandhi 6. Elsődleges Szabályát használod, hogy megoldd a problémát. Más szavakkal, behelyettesíted az "av"-ot az "o" helyére. Így a kapott tő "összetétel" az lesz, hogy "bhava". | |
| 4. (Divādi) | Az "u" magánhangzó a "budh"-ban (tud, felébred) változatlan marad. Egyszerűen hozzáadom a "y"-t a gyökhöz. Így a tő az lesz, hogy "budhy". Ezután köteles vagy hozzáadni a tőhöz egy "a"-t: "budhya" (tő összetétel). |
| Mivel a "ṝ" a "jṝ"-ben (öregszik) a záró magánhangzó, és nem vesz fel Guṇa-t vagy Vṛddhi-t, először át kell alakítanod "ir"-ré (Lásd a "Közös Jellemzők" oszlopot a fenti táblázatban). Így azt kapod, hogy "jir". Most hozzáadod a "y"-t: "jiry". Mivel a "r"-t most egy mássalhangzó követi ("y"), meg kell hosszabbítanod az "i"-t, hogy befejezd a tövet: "jīry". Ezután hozzáadod a tőhöz az "a"-t: "jīrya" (tő összetétel). | |
| Mivel az "i" a "siv"-ben (varr) változatlan marad, csak hozzá kell adnod egy "y"-t a gyökhöz: "sivy". De most, mivel az "i"-t egy "v" plusz egy mássalhangzó ("y") követi, meg kell hosszabbítanod az "i"-t a tő megformálásához: "sīvy". Ezután köteles vagy hozzáadni a tőhöz egy "a"-t: "sīvya" (tő összetétel). | |
| 6. (Tudādi) | Mivel az "i" magánhangzó a "kṣip"-ben (dob) változatlan marad a folyamat során, a gyök pontosan megegyezik a tővel, vagyis a tő az lesz, hogy "kṣip". Ezután köteles vagy hozzáadni a tőhöz egy "a"-t: "kṣipa" (tő összetétel). |
| A záró "ṛ" a "mṛ"-ben (meghal) nem marad változatlan, hanem be kell helyettesítened a "riy"-t a helyére. Így a tő az lesz, hogy "mriy". Ezután köteles vagy hozzáadni a tőhöz egy "a"-t: "mriya" (tő összetétel). | |
| 10. (Curādi) | A "bhū" gyöknek (vál valamivé, van) eltérő jelentése van, amikor Műveltető igeként van ragozva (10. Gaṇa): "a valamivé válást, a létet okozza". A záró "ū"-t át kell alakítani annak Vṛddhi helyettesítőjére, vagyis "au"-ra. Így tehát a "bhū" megváltozik "bhau"-ra. Ezután hozzá kell adni az "ay"-t a "bhau"-hoz: "bhauay". Nyilvánvalóan az "aua" nem létezhet a Magánhangzó Sandhi 1. Elsődleges Szabálya alapján, és le kell cserélned "āv"-va az "au"-t a Magánhangzó Sandhi 6. Elsődleges Szabálya alapján. Így a tő az lesz, hogy: "bhāvay". Ezután köteles vagy hozzáadni a tőhöz egy "a"-t: "bhāvaya" (tő összetétel). |
| A "cur" egy tiszta példája a 10. Gaṇa-ba tartozó "kezdetleges" igéknek (valójában csak néhány kezdetleges ige létezik ebben a Házban), mivel majdnem mindegyik "származtatott" (különösképp a Műveltető igék). Nos, az utolsó előtti "u" felveszi a Guṇa helyettesítőt, vagyis "o"-vá válik. Tehát a "cur" először megváltozik "cor"-ra. Ezután hozzáadásra kerül az "ay": "coray". Ezután köteles vagy hozzáadni a tőhöz egy "a"-t: "coraya" (tő összetétel). | |
| A "bandh" gyöknek van egy utolsó előtti "a"-ja (rövid), ami nem vesz fel sem Guṇa-t, sem Vṛddhi-t. Nem vesz fel Guṇa helyettesítőt az (a) (10. Gaṇa) alapján a fenti táblázatban (Általános Szabályok a Tő Helyes Megformálásához). Másrészről, ez a bizonyos "a" nem vesz fel Vṛddhi helyettesítőt sem, mert verstani szempontból hosszú, mivel kettő vagy több mássalhangzó követi (ndh). Így a tő egyszerűen az "ay" hozzáadásával kerül megformálásra a változatlan tőhöz: "bandhay". Ezután köteles vagy hozzáadni a tőhöz egy "a"-t: "bandhaya" (tő összetétel). Kész! |
Hogyan kell ragozni a változatlan tövű Igéket Jelenidőben
Először is el akarom neked mondani, hogy ki fogom szedni a szükséges információkat ta fenti "Szabályok a tő helyes megformálásához" nevű táblázatból, hogy felépítsek egy olyan táblázatot, ami emlékeztetni fog téged az egyes Házakat vagy Gaṇa-kat uraló szabályokra. Emellett hozzá fogok adni még egy táblázatot, amikor szükséges, ami az 1-es, 4-es, 6-os és 10-es Gaṇa-k által megosztott közös jellemzőket tartalmazza. Áh!, van egy táblázat az adott végződésekkel is. Nos, itt az ideje elkezdeni az első Gaṇa-val (Házzal vagy Osztállyal):
| AZ 1., 4., 6. ÉS 10. GAṆA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI |
| Hozzá kell adni a tőhöz az "a" magánhangzót, hogy megformáljunk egyfajta tő "összetételt". Azonban ezt a bizonyos "a"-t (1) ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt, és (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek. Emellett, (3) a gyök utolsó előtti "i", "u", "ṛ" vagy "ḷ" betűjét meg kell hosszabbítani, amikor "r" vagy "v" plusz bármilyen mássalhangzó követi őket. Óvatosan! Továbbá, (4) amikor a "ṝ" (hosszú) magánhangzó foglalja el egy gyökben az utolsó előtti vagy záró pozíciót, és nem vesz fel Guṇa-t vagy Vṛddhi-t vagy bármilyen más változást (Lásd a 6. Gaṇa), akkor meg kell változtatni "ir"-re vagy "ur"-ra (csak akkor, ha egy Ajakhang vagy "v" előzi meg). Másrészről, az "i"-t az "ir"-ben és az "u"-t az "ur"-ban meg kell hosszabbítani, amikor az "ir"-t vagy "ur"-t egy mássalhangzó követi. Megjegyzendő, hogy a "y", amit hozzáadsz a 4. Gaṇa gyökéhez a tő megformálásához, lehet ez a "további" mássalhangzó, ami említésre került a (3)-ban és (4)-ben. |
| A JELENIDŐ VÉGZŐDÉSEI AZ 1., 4., 6. ÉS 10. GAṆA-KNÁL | ||||||
| PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | |||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Személy | mi | vas(ḥ)* | mas(ḥ)* | i | vahe | mahe |
| 2. Személy | si | thas(ḥ)* | tha | se | ithe | dhve |
| 3. Személy | ti | tas(ḥ)* | anti | te | ite | ante |
| * az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. | ||||||
AZ 1. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA JELENIDŐBEN
Itt vannak a különleges jellemzői az első Gaṇa-nak, amelyet most készülsz tanulmányozni:
| AZ 1. GAṆA SPECIÁLIS SZABÁLYAI |
| (a) Ha a gyök magánhangzóra végződik, át kell alakítanod azt a Guṇa helyettesítőjére. (b) Ha a gyök utolsó előtti betűje "rövid" magánhangzó, át kell alakítanod ezt a magánhangzót annak Guṇa helyettesítőjére. |
Az 1. Gaṇa-hoz tartozó három gyök, amit a ragozás megtanulásához választottam neked a következő: "purv" (kitölt), "laṣ" (vágyik) és "īkṣ" (lát). Ne feledd, hogy néhány igét lehet Parasmaipada-ban és Ātmanepada-ban is ragozni, míg másokat vagy csak Parasmaipada-ban, vagy csak Ātmanepada-ban (Lásd az Igék - Bevezetés dokumentumot több információért). Jelezni fogom ezt mindegyik igénél, ne aggódj. Talán azon tűnődsz: "Honnan fogom felismerni, hogy egy adott ige elfogadja a Parasmaipada-t/Ātmanepada-t, vagy csupán az egyiküket?" A válasz pedig egyszerű: a Szanszkrit szótárakban el vagy látva mindezekkel az információkkal. Tehát szerezz egy Szanszkrit szótárt, amilyen gyorsan csak lehetséges. Most haladjunk tovább.
पुर्व् -Purv (kitölt)- [csak Parasmaipada]
Először is, építsük fel a tőt a szabályok alkalmazásával: Figyelj, a fenti táblázat (3)-as pontja, ami az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik, a következőt állítja:
Emellett, (3) a gyök utolsó előtti "i", "u", "ṛ" vagy "ḷ" betűjét meg kell hosszabbítani, amikor "r" vagy "v" plusz bármilyen mássalhangzó követi őket.
Így tehát ezt a szabályt kell használnod, hogy megformáld a tőt: "pūrv". Most pedig hozzáadom az "a"-t az egyfajta "tő összetétel" megformálásához: "pūrva". Végül hozzáadom az adott végződéseket ehhez a tő összetételhez. Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10-es Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja szerint meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)" és "mas(ḥ)" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben és "mas(ḥ)"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt. Nos, ezek a szabályok kissé komplikáltnak tűnnek, amikor először közelíted meg őket, de hosszú távon fel fogod ismerni, hogy nagyon intuitívek és könnyen megjegyezhetőek. Ne magolj, kérlek... csak tanulj és gyakorolj. Ha eljön az ideje, mindez a látszólag kusza hálója a szabályoknak és kivételeknek a második természeteddé fog válni, bízz bennem. Kérlek ne gondold, hogy én ezeket a szabályokat fejből megtanultam. Egyáltalán nem. Figyelj: sok évnyi tanulmányozás és gyakorlás után realizáltam az igeragozás "magját". Sok-sok szabályra képes vagyok emlékezni... de nem mindegyikre. Így hát amikor nem emlékszem egyre, átnézem a Szanszkrit nyelvtankönyveket vagy a Szanszkrit szótárt, és megoldódik a problémám. Soha életemben nem tanultam fejből a Szanszkritot, légy biztos benne. Bízz a szavaimban, és minden rendben lesz.
A végződések ehhez az egyfajta "tő összetételhez" kerülnek hozzáadásra, vagyis a "pūrva"-hoz.
| Személy | PARASMAIPADA | ||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | pūrvāmi | pūrvāvas(ḥ)* | pūrvāmas(ḥ)* |
| kitöltök | mindketten kitöltünk | kitöltünk | |
| 2. Sz. | pūrvasi | pūrvathas(ḥ)* | pūrvatha |
| kitöltesz | mindketten kitöltetek | kitöltetek | |
| 3. Sz. | pūrvati | pūrvatas(ḥ)* | pūrvanti** |
| kitölt | mindketten kitöltenek | kitöltenek | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t a "pūrva" tő összetételben ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "pūrvanti", és nem "pūrvānti". |
लष् -Laṣ (vágyik)- [Parasmaipada és Ātmanepada]
Megjegyzendő, hogy ez a gyök a 4. Gaṇa-hoz is tartozik, és így annak a Háznak a szabályai alapján is ragozható. Emiatt bizonyos nézőpontból egy olyan gyöknek tekinthető, ami rendhagyó módon formálja a tövét, mivel két Gaṇa (1. és 4.) szabályai alapján is képes azt megformálni. De most az 1. Gaṇa szabályai alapján fogjuk ragozni. Először is építsük fel a tövet. Az "1. Gaṇa speciális szabályainak" megfelelően, az "a"-t a "laṣ"-ban meg kell változtatni annak Guṇa helyettesítőjére. Azonban mivel az "a" Guṇa helyettesítője szintén "a", nincs változás. Röviden, ebben az esetben a tő megegyezik a gyökkel. Most hozzáadom az "a"-t a tő összetétel megformálásához: "laṣa". És végül hozzáadom az adott végződéseket ehhez a "laṣa" tő összetételhez. Megjegyzendő továbbá, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)", "mas(ḥ)", "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban és "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben, "mas(ḥ)"-ban és "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
| Személy | PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | ||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | laṣāmi | laṣāvas(ḥ)* | laṣāmas(ḥ)* | laṣe*** | laṣāvahe | laṣāmahe |
| vágyok | mindketten vágyunk | vágyunk | vágyok | mindketten vágyunk | vágyunk | |
| 2. Sz. | laṣasi | laṣathas(ḥ)* | laṣatha | laṣase | laṣethe*** | laṣadhve |
| vágysz | mindketten vágytok | vágytok | vágysz | mindketten vágytok | vágytok | |
| 3. Sz. | laṣati | laṣatas(ḥ)* | laṣanti** | laṣate | laṣete*** | laṣante** |
| vágyik | mindketten vágynak | vágynak | vágyik | mindketten vágynak | vágynak | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t a "laṣa" tő összetételben ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "laṣanti" és "laṣante", nem pedig "laṣānti" és "laṣānte". |
| *** A záró "a" a "laṣa"-ban (tő összetétel) + "i", "ithe" és "ite" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethe" és "ete" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
ईक्ष् -īkṣ (lát)- [csak Ātmanepada]
Először is építsük fel a tövet. Mivel sem az általános szabályok, sem a speciálisak nincsenek hatással erre a gyökre, a tő az "īkṣ", és egyezik a gyökkel. Sima ügy! A tő összetétel megformálásához hozzá kell adnod az "a"-t: "īkṣa" (tő + a)
És végül hozzá kell adni az adott végződéseket az "īkṣa" tő összetételhez. Megjegyzendő továbbá, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t az "īkṣa"-ban a "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
| Személy | ĀTMANEPADA | ||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | īkṣe* | īkṣāvahe | īkṣāmahe |
| látok | mindketten látunk | látunk | |
| 2. Sz. | īkṣase | īkṣethe* | īkṣadhve |
| látsz | mindketten láttok | láttok | |
| 3. Sz. | īkṣate | īkṣete* | īkṣante** |
| lát | mindketten látnak | látnak | |
| * A záró "a" az "īkṣa"-ban (tő összetétel) + "i", "ithe" és "ite" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethe" és "ete" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
| ** A záró "a"-t az "īkṣa" tő összetételben ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "īkṣante", és nem "īkṣānte". |
A 4. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA JELENIDŐBEN
Itt vannak a különleges jellemzői a negyedik Gaṇa-nak, amelyet most készülsz tanulmányozni:
| A 4. GAṆA SPECIÁLIS SZABÁLYAI |
| (a) A gyökben lévő bármilyen magánhangzó változatlan marad [kivéve az utolsó előtti "i", "u", "ṛ" és "ḷ", amikor "r" vagy "v" plusz egy mássalhangzó követi; és az utolsó előtti vagy záró "ṝ". Lásd (3) és (4) a Közös Jellemzőkben]. (b) A "y" Félhangzó hozzáadásra kerül a gyökhöz. |
A 4. Gaṇa-hoz tartozó három gyök, amit a ragozás megtanulásához választottam neked a következő: "tuṣ" (elégedettnek lenni), "div" (ragyog) és "do" (vág).
तुष् -Tuṣ (elégedettnek lenni)- [általában Parasmaipada... bár a verselésben Ātmanepada is lehet]
Az "u" magánhangzó ugyanaz marad, mivel nem követi "r" vagy "v" plusz egy mássalhangzó. Megjegyzendő, hogy a "y", amit készülök hozzáadni, általában "az" az említett mássalhangzó. Ezt később meg fogod érteni, ne aggódj.
Most hozzáadom a "y"-t a gyökhöz, hogy megformáljam a tőt: "tuṣy". Ezután hozzáadom az "a"-t, hogy megformáljam az egyfajta "tő összetételt": "tuṣya". Az utolsó lépés pedig hozzáadni a "tuṣya"-hoz a megfelelő végződéseket... sima ügy, nem igaz?
Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10-es Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja szerint meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)" és "mas(ḥ)" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben és "mas(ḥ)"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt. Azt gondolom, hogy a 4. Gaṇa-hoz tartozó gyökök ragozása a legkönnyebb (még az 1. Gaṇa-nál is egyszerűbb), mert a radikális magánhangzó "általában" ugyanaz marad, vagyis "többnyire" nincs Guṇa vagy Vṛddhi helyettesítés alkalmazva.
| Személy | PARASMAIPADA | ||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | tuṣyāmi | tuṣyāvas(ḥ)* | tuṣyāmas(ḥ)* |
| elégedett vagyok | mindketten elégedettek vagyunk | elégedettek vagyunk | |
| 2. Sz. | tuṣyasi | tuṣyathas(ḥ)* | tuṣyatha |
| elégedett vagy | mindketten elégedettek vagytok | elégedettek vagytok | |
| 3. Sz. | tuṣyati | tuṣyatas(ḥ)* | tuṣyanti** |
| elégedett | mindketten elégedettek | elégedettek | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t a "tuṣya" tő összetételben ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "tuṣyanti", és nem "tuṣyānti". |
दिव् -Div (ragyog)- [általában Parasmaipada... de a Ṛgveda-ban Ātmanepada (Mindkét pada benne lesz ebben a tanulmányban a biztonság kedvéért)]
Először is építsük fel a tövet a szabályok használatával: Figyelj, a fenti táblázat (3)-as pontja, ami az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik, a következőt állítja:
Emellett, (3) a gyök utolsó előtti "i", "u", "ṛ" vagy "ḷ" betűjét meg kell hosszabbítani, amikor "r" vagy "v" plusz bármilyen mássalhangzó követi őket.
Talán azon tűnődsz, hogy "Igen, az utolsó előtti 'i'-t egy 'v' követi... de hol van a mássalhangzó, ami a 'v'-t követi". Figyelmeztettelek erről korábban. A bizonyos "y" (melyet később fogok hozzáadni a gyökhöz) az a mássalhangzó. Óvatosan! Más szavakkal, ebben a Gaṇa-ban nincs rá szükséged, hogy a gyök "r vagy v + bármilyen mássalhangzó"-ra végződjön (pl. "purv" az 1. Gaṇa-ban), mert a "y" maga, amelyet kötelezően hozzá kell adj a gyökhöz, fog akként a mássalhangzóként működni, amire szükséged van a szabály használatához. Értesz? Remek. Kérlek, tartsd ezt észben, különben nem fogod érteni, mi a fenéért hosszabbítom meg minden egyes alkalommal az utolsó előtti "i", "u", "ṛ" vagy "ḷ" betűket, amelyeket egy "r" vagy "v" követ, amikor egy 4. Gaṇa-hoz tartozó gyököt elemzek.
Így tehát használnod kell az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai" (3)-as pontja által kijelentett szabályt, hogy megfelelően elkészítsd a tövet: "dīv". Most hozzáadom a "y"-t a gyökhöz, hogy megformálján a teljesen kifejlődött tőt: "dīvy". Ezután hozzáadom az "a"-t, hogy megformáljam az egyfajta "tő összetételt": "dīvya". Az utolsó lépés pedig hozzáadni a megfelelő végződéseket a "dīvya"-hoz.
Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)", "mas(ḥ)", "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban és "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben, "mas(ḥ)"-ban és "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
| Személy | PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | ||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | dīvyāmi | dīvyāvas(ḥ)* | dīvyāmas(ḥ)* | dīvye*** | dīvyāvahe | dīvyāmahe |
| ragyogok | mindketten ragyogunk | ragyogunk | ragyogok | mindketten ragyogunk | ragyogunk | |
| 2. Sz. | dīvyasi | dīvyathas(ḥ)* | dīvyatha | dīvyase | dīvyethe*** | dīvyadhve |
| ragyogsz | mindketten ragyogtok | ragyogtok | ragyogsz | mindketten ragyogtok | ragyogtok | |
| 3. Sz. | dīvyati | dīvyatas(ḥ)* | dīvyanti** | dīvyate | dīvyete*** | dīvyante** |
| ragyog | mindketten ragyognak | ragyognak | ragyog | mindketten ragyognak | ragyognak | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t a "dīvya" tő összetételben ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "dīvyanti" és "dīvyante", és nem "dīvyānti" és "dīvyānte". |
| *** A záró "a" a "dīvya"-ban (tő összetétel) + "i", "ithe" és "ite" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethe" és "ete" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
दो -Do (vág)- [csak Parasmaipada]
Ahogy az megszokott a Szanszkritban, egy szabályhoz számos kivétel létezik. Ebben az esetben a "do" egy olyan gyök, ami rendhagyó módon formálja meg a tövét. Emellett, a 2. Gaṇa szabályainak megfelelően is ragozható (amit később fogsz megtanulni). Ha ez a gyök szabályosan formálná a tövét, akkor valami ilyesmire számítanál: "doy" [mivel az "o" változatlan maradna az (a) alapján a "4. Gaṇa speciális szabályai"-ban], de ami azt illet, az "o"-t ki kell ejteni a "y" gyökhöz való hozzáadása előtt. Így a tő az lesz, hogy "dy". Amint láthatod, ez a gyök nem követi a negyedik Gaṇa-t szabályozó alapvető ragozási mintát. Általában, a 4. Gaṇa-ban, az "o"-ra végződő gyökök úgy viselkednek, mint a "do" (ezt tartsd észben).
Ezután hozzáadom az "a"-t, így meg tudom formálni az egyfajta "tő összetételt": "dya". Az utolsó lépés pedig hozzáadni az adott végződéseket a "dya"-hoz.
Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10-es Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja szerint meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)" és "mas(ḥ)" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben és "mas(ḥ)"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
| Személy | PARASMAIPADA | ||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | dyāmi | dyāvas(ḥ)* | dyāmas(ḥ)* |
| vágok | mindketten vágunk | vágunk | |
| 2. Sz. | dyasi | dyathas(ḥ)* | dyatha |
| vágsz | mindketten vágtok | vágtok | |
| 3. Sz. | dyati | dyatas(ḥ)* | dyanti** |
| vág | mindketten vágnak | vágnak | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t a "dya" tő összetételben ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "dyanti", és nem "dyānti". |
A 6. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA JELENIDŐBEN
Itt vannak a különleges jellemzői a hatodik Gaṇa-nak, amelyet most készülsz tanulmányozni:
| A 6. GAṆA SPECIÁLIS SZABÁLYAI |
| (a) Ha a gyök utolsó előtti betűje magánhangzó (rövid vagy hosszú), akkor megmarad változatlanul [kivéve az utolsó előtti "i", "u", "ṛ" és "ḷ", amikor "r" vagy "v" plusz egy mássalhangzó követi; és az utolsó előtti "ṝ". Lásd (3) és (4) a Közös Jellemzőkben]. (b) Ha a gyök záró betűje "i", "ī", "u", "ū", "ṛ" vagy "ṝ", akkor rendre megváltozik az alábbi módokon: "iy", "uv", "riy" és "ir". Más szavakkal, az "i" és "ī" megváltozik "iy"-re; az "u" és "ū" megváltozik "uv"-ra, míg a "ṛ" megváltozik "riy"-re és a "ṝ" megváltozik "ir"-re. |
A 6. Gaṇa-hoz tartozó három gyök, amit a ragozás megtanulásához választottam neked a következő: "uñch" (összegyűjt), "sū" (mozgásba hoz) és "kṝ" (szétszór).
उञ्छ् -Uñch (összegyűjt)- [csak Parasmaipada]
Az "u" magánhangzó változatlan marad, mivel nem "r" vagy "v" plusz egy mássalhangzó követi. A tő tehát "uñch" és megegyezik az eredeti gyökkel. Most hozzá kell adnod az "a"-t, hogy megformáld az "uñcha" tő összetételt. És ezután csak az adott végződések maradtak, amiket hozzá kell adni.
Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10-es Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja szerint meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)" és "mas(ḥ)" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben és "mas(ḥ)"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
| Személy | PARASMAIPADA | ||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | uñchāmi | uñchāvas(ḥ)* | uñchāmas(ḥ)* |
| összegyűjtöm | mindketten összegyűjtjük | összegyűjtjük | |
| 2. Sz. | uñchasi | uñchathas(ḥ)* | uñchatha |
| összegyűjtöd | mindketten összegyűjtitek | összegyűjtitek | |
| 3. Sz. | uñchati | uñchatas(ḥ)* | uñchanti** |
| összegyűjti | mindketten összegyűjtik | összegyűjtik | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t az "uñcha" tő összetételben ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "uñchanti", és nem "uñchānti". |
सू -Sū (mozgásba hoz)- [általában Parasmaipada... de a Veda Brāhmaṇa részében Ātmanepada is (Mindkét pada benne lesz ebben a tanulmányban a biztonság kedvéért)]
Mivel az "ū" magánhangzó záró pozícióban van, meg kell változtatni "uv"-ra. Így a tő az lesz, hogy "suv", és természetesen nem egyezik meg az eredeti gyökkel. Most hozzá kell adnod az "a"-t, hogy megformáld a "suva" tő összetételt. És ezután csak az adott végződéseket kell hozzáadni.
Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)", "mas(ḥ)", "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban és "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben, "mas(ḥ)"-ban és "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
| Személy | PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | ||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | suvāmi | suvāvas(ḥ)* | suvāmas(ḥ)* | suve*** | suvāvahe | suvāmahe |
| mozgásba hozok | mindketten mozgásba hozunk |
mozgásba hozunk | mozgásba hozok | mindketten mozgásba hozunk |
mozgásba hozunk | |
| 2. Sz. | suvasi | suvathas(ḥ)* | suvatha | suvase | suvethe*** | suvadhve |
| mozgásba hozol | mindketten mozgásba hoztok |
mozgásba hoztok | mozgásba hozol | mindketten mozgásba hoztok |
mozgásba hoztok | |
| 3. Sz. | suvati | suvatas(ḥ)* | suvanti** | suvate | suvete*** | suvante** |
| mozgásba hoz | mindketten mozgásba hoznak |
mozgásba hoznak | mozgásba hoz | mindketten mozgásba hoznak |
mozgásba hoznak | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t a "suva" tő összetételben ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "suvanti" és "suvante", és nem "suvānti" és "suvānte". |
| *** A záró "a" a "suva"-ban (tő összetétel) + "i", "ithe" és "ite" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethe" és "ete" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
कॄ -Kṝ (szétszór)- [csak Parasmaipada]
Mivel a "ṝ" magánhangzó záró pozícióban van, meg kell változtatni "ir"-re. Így a tő az lesz, hogy "kir", és természetesen nem egyezik meg az eredeti gyökkel. Most hozzá kell adnod az "a"-t, hogy megformáld a "kira" tő összetételt. És ezután csak az adott végződéseket kell hozzáadni, hogy befejezd a ragozást.
Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10-es Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja szerint meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)" és "mas(ḥ)" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben és "mas(ḥ)"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Végezetül, figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10-es Gaṇa általános szabályai" táblázat 4)-es pontját itt nem kell használni, mivel a záró "ṝ" a "kṝ"-ben felvesz egy változást (megváltozik "ir"-re, emlékszel?), és nem előzi meg egy Ajakhang vagy "v". Ez van kijelentve a 4)-es pontban:
Amikor a "ṝ" (hosszú) magánhangzó foglalja el egy gyökben az utolsó előtti vagy záró pozíciót, és nem vesz fel Guṇa-t vagy Vṛddhi-t vagy bármilyen más változást (Lásd a 6. Gaṇa), akkor meg kell változtatni "ir"-re vagy "ur"-ra (csak akkor, ha egy Ajakhang vagy "v" előzi meg). Másrészről, az "i"-t az "ir"-ben és az "u"-t az "ur"-ban meg kell hosszabbítani, amikor az "ir"-t vagy "ur"-t egy mássalhangzó követi.
Ugyanakkor, a paradoxon abban rejlik, hogy éppen a hatodik Gaṇa vagy Ház szabályai kényszerítik ki, hogy átalakítsd a záró "ṝ"-t "ir"-ré. Érdekes! Így tehát a végeredmény ismét csak "ir", érted? Természetesen, ha a "ṝ"-t "ur"-ra kéne átalakítani, a paradoxon egyáltalán nem létezne.
| Személy | PARASMAIPADA | ||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | kirāmi | kirāvas(ḥ)* | kirāmas(ḥ)* |
| szétszórok | mindketten szétszórunk | szétszórunk | |
| 2. Sz. | kirasi | kirathas(ḥ)* | kiratha |
| szétszórsz | mindketten szétszórtok | szétszórtok | |
| 3. Sz. | kirati | kiratas(ḥ)* | kiranti** |
| szétszór | mindketten szétszórnak | szétszórnak | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t a "kira" tő összetételben ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "kiranti", és nem "kirānti". |
A 10. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA JELENIDŐBEN
Itt vannak a különleges jellemzői a tizedik Gaṇa-nak, amelyet most készülsz tanulmányozni:
| A 10. GAṆA SPECIÁLIS SZABÁLYAI |
| (a) Ha a gyök utolsó előtti betűje "rövid" magánhangzó (kivéve "a"), akkor felveszi a Guṇa helyettesítőt. (b) Ha a gyök záró magánhangzóval vagy utolsó előtti "a"-val rendelkezik, ami verstani szempontból nem hosszú, akkor mindegyiket át kell alakítani a neki megfelelő Vṛddhi helyettesítőre. [Egy magánhangzó verstani szempontból akkor hosszú, amikor kettő vagy több mássalhangzó követi; pl. az "a" a "mantra"-ban. Figyeld meg, hogy az utolsó előtti "a" a "mantra"-ban nem eredetileg hosszú, hanem azzá válik, úgymond, mert három mássalhangzó követi (ntr)] (c) Végezetül egy "ay" kerül hozzáadásra. |
A tizedik Gaṇa vagy Ház általában bármely gyök Műveltető alakjának (egyfajta származtatott ige) megformálásához van használva, annak ellenére, hogy ez a gyök az 1., 2., 3. stb. Gaṇa-ba tartozik. Ezt nagyon gyakran látni. Természetesen létezik néhány kezdetleges gyök is, ami ténylegesen magához a tizedik Gaṇa-hoz tartozik, és nem pusztán egy Műveltető ige. A 10. Gaṇa-hoz tartozó három gyök, amit a ragozás megtanulásához választottam neked a következő: "taḍ" (üt, lesújt), "daṇḍ" (büntet) és "rud" (ez eredetileg egy kezdetleges gyök, ami a 2. Gaṇa-hoz tartozik, és azt jelenti "sír"; de a Műveltető "sirat" ragozásához úgy kell venni, hogy a tizedik Gaṇa-hoz tartozik).
तड् -Taḍ (üt)- [Parasmaipada és Ātmanepada]
Van egy utolsó előtti "a" a gyökben, és verstani szempontból nem hosszú (azaz nem követi két vagy több mássalhangzó). Ezért a fenti táblázat (A Gaṇa speciális szabályai) b) pontja által át kell alakítanom ezt az "a"-t egy "ā"-vá (Vṛddhi helyettesítő). Tehát azt kapom, hogy "tāḍ". Ezután végül hozzá kell adjam az "ay"-t a "tāḍay" tő megformálásához. És végezetül hozzáadódik az "a", hogy megformálja a tő összetételt: "tāḍaya".
Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)", "mas(ḥ)", "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban és "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben, "mas(ḥ)"-ban és "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
| Személy | PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | ||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | tāḍayāmi | tāḍayāvas(ḥ)* | tāḍayāmas(ḥ)* | tāḍaye*** | tāḍayāvahe | tāḍayāmahe |
| ütök | mindketten ütünk | ütünk | ütök | mindketten ütünk | ütünk | |
| 2. Sz. | tāḍayasi | tāḍayathas(ḥ)* | tāḍayatha | tāḍayase | tāḍayethe*** | tāḍayadhve |
| ütsz | mindketten üttök | üttök | ütsz | mindketten üttök | üttök | |
| 3. Sz. | tāḍayati | tāḍayatas(ḥ)* | tāḍayanti** | tāḍayate | tāḍayete*** | tāḍayante** |
| üt | mindketten ütnek | ütnek | üt | mindketten ütnek | ütnek | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t a "tāḍaya" tő összetételben ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "tāḍayanti" és "tāḍayante", és nem "tāḍayānti" és "tāḍayānte". |
| *** A záró "a" a "tāḍaya"-ban (tő összetétel) + "i", "ithe" és "ite" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethe" és "ete" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
दण्ड् -Daṇḍ (büntet)- [Parasmaipada és Ātmanepada]
Van a gyökben egy utolsó előtti "a", és verstani szempontból hosszú (azaz két vagy több mássalhangzó követi, vagyis, "ṇḍ"). Ezért ez az "a" ugyanaz marad a fenti táblázat (A Gaṇa speciális szabályai) b) pontja alapján. Röviden, nem vesz fel sem Guṇa, sem Vṛddhi helyettesítőt. Tehát azt kapom, hogy "daṇḍ", ami megegyezik a gyökkel. Ezután végül hozzá kell adnom az "ay"-t a "daṇḍay" tő megformálásához. És végezetül hozzáadódik az "a", hogy megformálja a tő összetételt: "daṇḍaya".
Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)", "mas(ḥ)", "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban és "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben, "mas(ḥ)"-ban és "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
| Személy | PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | ||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | daṇḍayāmi | daṇḍayāvas(ḥ)* | daṇḍayāmas(ḥ)* | daṇḍaye*** | daṇḍayāvahe | daṇḍayāmahe |
| büntetek | mindketten büntetünk | büntetünk | büntetek | mindketten büntetünk | büntetünk | |
| 2. Sz. | daṇḍayasi | daṇḍayathas(ḥ)* | daṇḍayatha | daṇḍayase | daṇḍayethe*** | daṇḍayadhve |
| büntetsz | mindketten büntettek | büntettek | büntetsz | mindketten büntettek | büntettek | |
| 3. Sz. | daṇḍayati | daṇḍayatas(ḥ)* | daṇḍayanti** | daṇḍayate | daṇḍayete*** | daṇḍayante** |
| büntet | mindketten büntetnek | büntetnek | büntet | mindketten büntetnek | büntetnek | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t a "daṇḍaya" tő összetételben ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "daṇḍayanti" és "daṇḍayante", és nem "daṇḍayānti" és "daṇḍayānte". |
| *** A záró "a" a "daṇḍaya"-ban (tő összetétel) + "i", "ithe" és "ite" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethe" és "ete" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
रुद् -Rud (sír)- [Parasmaipada és Ātmanepada; egy gyök, ami eredetileg a második Gaṇa-hoz tartozik, de itt úgy lesz ragozva, mintha a tizedik Gaṇa-hoz tartozna, hogy megformálódjon az adott Műveltető alak]
Ahhoz, hogy megformáld bármilyen ige Műveltető alakját, a magyarban hozzá kell adnod, hogy "-at, -et" vagy "-tat, -tet". "Például: a "fut" Műveltető alakja a "futtat", ez minden. Természetesen ez körülírás használatával is megoldható. Nagyon egyszerűen megérthető, nem igaz?
Van a gyökben egy utolsó előtti "u". Ezért ezt az "u"-t meg kell változtatni "o"-ra (a Guṇa helyettesítőjére) a fenti táblázat (A 10. Gaṇa speciális szabályai) a) pontja alapján . Tehát azt kapom, hogy "rod", ami nyilvánvalóan nem egyezik meg a gyökkel. Ezután végül hozzáadom az "ay"-t a "roday" tő helyes megformálásához. És végezetül hozzáadódik az "a", hogy megformálja a tő összetételt: "rodaya".
Megjegyzendő, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (amellyel megformáltad a "tő összetételt") a "mi", "vas(ḥ)", "mas(ḥ)", "vahe" és "mahe" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vas(ḥ)"-ban és "vahe"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mi"-ben, "mas(ḥ)"-ban és "mahe"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
| Személy | PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | ||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | rodayāmi | rodayāvas(ḥ)* | rodayāmas(ḥ)* | rodaye*** | rodayāvahe | rodayāmahe |
| siratok | mindketten siratunk |
siratunk | siratok | mindketten siratunk |
siratunk | |
| 2. Sz. | rodayasi | rodayathas(ḥ)* | rodayatha | rodayase | rodayethe*** | rodayadhve |
| siratsz | mindketten sirattok |
sirattok | siratsz | mindketten sirattok |
sirattok | |
| 3. Sz. | rodayati | rodayatas(ḥ)* | rodayanti** | rodayate | rodayete*** | rodayante** |
| sirat | mindketten siratnak |
siratnak | sirat | mindketten siratnak |
siratnak | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t a "rodaya" tő összetételben ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "rodayanti" és "rodayante", és nem "rodayānti" és "rodayānte". |
| *** A záró "a" a "rodaya"-ban (tő összetétel) + "i", "ithe" és "ite" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethe" és "ete" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
Nos, a ragozás folyamata mindig ugyanolyan Jelenidőben az összes 1., 4., 6. és 10. Gaṇa-ba tartozó gyöknél. Természetesen vannak gyökök, amik nem követik a szabályokat. Ezek a gyökök kivételek, amikről később fogsz tanulni. Egyelőre ne aggódj miattuk. A dolgok ezidáig "egyszerűek" voltak... de a Befejezetlen Múltidő egy fokkal bonyolultabbnak mutatkozhat számodra. Más szavakkal, a hegy valószínűleg itt egy kissé meredekké fog válni. Semmi, ami túl nehéz lenne, ne aggódj. Így hát kövesd az instrukcióimat betűre pontosan, és minden rendben lesz.
Hogyan kell ragozni a változatlan tövű Igéket Befejezetlen Múltidőben
A Szanszkritban háromféle Múltidő létezik: Befejezetlen (közeli Múltidő), Aoriszt (határozatlan Múltidő) és Befejezett (távoli Múltidő). Például, vegyük az "i" gyököt (megy). Ha a Védikus Szanszkritban azt mondod "āyat", akkor azt mondod "ő ment... nemrég" (Befejezetlen Múltidő, ami a közelmúltat jelzi). De ha azt mondod "aiṣīt", akkor azt mondod "ő ment... de nem tudom pontosan megmondani mikor" (Aoriszt Múltidő, ami a határozatlan múltat jelzi). Ugyanakkor, ha azt mondod "iyāya", akkor azt mondod "ő ment... régen" (Befejezett Múltidő, ami a távoli múltat jelzi).
A Múltidőnek tehát három aspektusa van, amelyek közül az elsőt készülsz most épp megtanulni. Ennek ellenére, a közöttük lévő ősi különbség fokozatosan elveszett, és a háromra mostanra csupán "Múltidőként" tekintenek. Ez az, ami valójában történt. Emellett, ezt a három aspektust (Befejezetlen, Aoriszt és Befejezett) többnyire a védikus Szanszkritban láthatod. A védikus Szanszkrit az a Szanszkrit, ami Aśoka király híres rendeletei előtt volt használatban (kb. Kr.e. 300). Kr.e. 300-tól napjainkig a poszt-védikus vagy klasszikus Szanszkrit lett az elfogadott.
Nyilvánvalóan, ahogy korábban mondtam, a háromféle Múltidő mögött lévő finom jelentések már régóta elvesztek. És habár a poszt-védikus vagy klasszikus Szanszkrit magába foglalja a Befejezetlen Múltidőt, az Aorisztot és a Befejezett Múltidőt, van egy általános tendencia a befejezett melléknévi igenév használatára. Egy példa: "Sa vanamagacchat"; "Ő (saḥ) elment (agacchat) az erdőbe (vanam)". Az "agacchat" szó a "gam" (megy) helyes ragozása egyesszám 3. személyben, Befejezetlen Múltidőben. Azonban, valószínűleg ezt fogod megtalálni a Klasszikus vagy Poszt-védikus Szanszkrittal írt szövegekben: "Sa vanaṁ gataḥ", ami szó szerint azt jelenti "Ő az erdőbe el van menve". A "gataḥ" (el van menve) befejezett melléknévi igenév lett felhasználva az "agacchat" (elment) helyett. Érted? Remek. Kezdjük el most tanulmányozni a Befejezetlen Múltidőt:
Ugyanazokat a szabályokat kell itt használni (általános és speciális) a tő megformálásához, mint a Jelenidőnél. De hozzá kell még adj egy augmentumot is. Ne aggódj, ugyanis mindent el fogok neked magyarázni lépésről lépésre. Szóval, az alábbi táblázatot újra lehet használni:
| AZ 1., 4., 6. ÉS 10. GAṆA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI |
| Hozzá kell adni a tőhöz az "a" magánhangzót, hogy megformáljunk egyfajta tő "összetételt". Azonban ezt a bizonyos "a"-t (1) ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt, és (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek. Emellett, (3) a gyök utolsó előtti "i", "u", "ṛ" vagy "ḷ" betűjét meg kell hosszabbítani, amikor "r" vagy "v" plusz bármilyen mássalhangzó követi őket. Óvatosan! Továbbá, (4) amikor a "ṝ" (hosszú) magánhangzó foglalja el egy gyökben az utolsó előtti vagy záró pozíciót, és nem vesz fel Guṇa-t vagy Vṛddhi-t vagy bármilyen más változást (Lásd a 6. Gaṇa), akkor meg kell változtatni "ir"-re vagy "ur"-ra (csak akkor, ha egy Ajakhang vagy "v" előzi meg). Másrészről, az "i"-t az "ir"-ben és az "u"-t az "ur"-ban meg kell hosszabbítani, amikor az "ir"-t vagy "ur"-t egy mássalhangzó követi. Megjegyzendő, hogy a "y", amit hozzáadsz a 4. Gaṇa gyökéhez a tő megformálásához, lehet ez a "további" mássalhangzó, ami említésre került a (3)-ban és (4)-ben. |
Ugyanakkor, van két új összetevő, amit szem előtt kell tartani:
1)
- Az "augmentum" jelenléte. Mi ez? Az augmentum egy rövid "a", amit egy "előtagként" be kell szúrj a tő összetétel (tő + a) elé. Emellett, ha a tő egy magánhangzóval kezdődik, akkor ezt az "a"-t meg kell változtatni "ā"-ra, mielőtt beszúrnánk. És ez az "ā" magánhangzó "mindig" Vṛddhi-t formál a kezdő magánhangzóval. Például, ha a tő összetétel "iccha" (az "iṣ" gyökből, kíván), és beszúrod elé az "ā"-t, az "ā" + "i" kombináció nem "e" (mint ahogy az lenni szokott a normál Sandhi vagy kombináció alapján), hanem "ai". Az "e" magánhangzó a Guṇa alak, míg az "ai" a Vṛddhi. Most egy másik példa: "ucya" (az "uc" gyök tő összetétele, összegyűjt). Amikor hozzáadod az "ā"-t az "ucya"-hoz, azt kapod, hogy "aucya", és nem azt, hogy "ocya" (mint ahogy az lenni szokott a normál Sandhi vagy kombináció alapján), mert az "au" a Vṛddhi alak, és nem az "o" (Guṇa). Olyan, mintha kétszer adnád hozzá az "a"-t, egyiket a másik után, ahelyett, hogy közvetlenül az "ā"-t adnád hozzá. Amikor először adod hozzá az "a"-t, úgymond, akkor a Guṇa alakot kapod, a második alkalommal pedig a Vṛddhi alakot kapod... nos, ez egy jó módja lenne a folyamat leírásának. Mindazonáltal, csak emlékezz rá, hogy az "ā" augmentum plusz bármilyen kezdeti magánhangzó a tőben mindig a Vṛddhi alakot fogja eredményezni.
- Másrészről, ha a tő összetétel igekötővel rendelkezik mint előtag, az augmentumot a kettő közé kell behelyezni. Most egy példa: "praśāmya" (a "praśam" gyök tő összetétele, megnyugszik). A "praśam" gyök a pra + śam-ból származik. A "pra" egy igekötő, míg a "śam" egy gyök, ami azt jelenti "pihen". Más szavakkal, a "praśam" egyfajta gyök összetétel, ami egy gyökből plusz egy igekötőből áll. Hova tegyem hát az augmentumot? A "pra" és "śāmya" közé: "pra + a + śāmya". Így, a Sandhi szabályait alkalmazva, a végeredmény "prāśāmya". És ez a tő összetétel, amit használnod kell a "praśam" gyök ragozásához Befejezetlen Múltidőben. Egyszerű! Egy másik példa: "virama" (a "viram" tő összetétele, megáll). És a "viram" gyök a "vi" (igekötő) és "ram" (egy gyök, ami szintén azt jelenti "megáll") elemekből áll össze. Hova tegyem most az augmentumot? A válasz egyértelmű, a "vi" és "ram" közé: "vi + a + ram". Így hát, a Sandhi szabályait alkalmazva, a végeredmény "vyaram"... Sima ügy! Még több példa... a Példák oldalon. Örülsz az új szabályoknak?... de van még valami más is:
2)
- Nos barátom, ha ismered annak a kifejezésnek a valódi jelentését, hogy "Istenben bízunk", akkor bízz Istenben ebben a szent pillanatban! Képzeld... itt van egy új végződéskészlet! Nézd őket... milyen szép végződések!:
| AZ 1., 4., 6. ÉS 10. GAṆA-VÉGZŐDÉSEI BEFEJEZETLEN MÚLTIDŐBEN | ||||||
| PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | |||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Személy | am | va | ma | i | vahi | mahi |
| 2. Személy | s(ḥ)* | tam | ta | thās(ḥ)* | ithām | dhvam |
| 3. Személy | t | tām | an | ta | itām | anta |
| * az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. | ||||||
AZ 1. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA BEFEJEZETLEN MÚLTIDŐBEN
Az egyszerűség kedvéért ugyanazokat a gyököket fogom használni, mint a Jelenidőnél. Így nem kell újra megformálnom a tő összetételt, és képes leszek csak arra összpontosítani, hogyan kell megformálni a tövet a Befejezetlen Múltidőben való igeragozáshoz. Kezdjünk neki. Itt vannak az első Gaṇa különleges jellemzői:
| AZ 1. GAṆA SPECIÁLIS SZABÁLYAI |
| (a) Ha a gyök magánhangzóra végződik, át kell alakítanod azt a Guṇa helyettesítőjére. (b) Ha a gyök utolsó előtti betűje "rövid" magánhangzó, át kell alakítanod ezt a magánhangzót annak Guṇa helyettesítőjére. |
पुर्व् -Purv (kitölt)- [csak Parasmaipada]
A tő összetétel a "pūrva" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "apūrva". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va" és "ma" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "va"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Tehát, hogy befejezzük a ragozást, hozzá kell most adni a végződéseket az "apūrva"-hoz (augmentum + tő összetétel).
| Személy | PARASMAIPADA | ||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | apūrvam** | apūrvāva | apūrvāma |
| kitöltöttem | mindketten kitöltöttük | kitöltöttük | |
| 2. Sz. | apūrvas(ḥ)* | apūrvatam | apūrvata |
| kitöltötted | mindketten kitöltöttétek | kitöltöttétek | |
| 3. Sz. | apūrvat | apūrvatām | apūrvan** |
| kitöltötte | mindketten kitöltötték | kitöltötték | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t az "apūrva"-ban ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "apūrvam" és "apūrvan", és nem "apūrvām" és "apūrvān". |
लष् -Laṣ (vágyik)- [Parasmaipada és Ātmanepada]
A tő összetétel a "laṣa" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "alaṣa". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va", "ma", "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "va"-ban és "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban és "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "alaṣa"-hoz (augmentum + tő összetétel).
| Személy | PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | ||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | alaṣam** | alaṣāva | alaṣāma | alaṣe*** | alaṣāvahi | alaṣāmahi |
| vágytam | mindketten vágytunk | vágytunk | vágytam | mindketten vágytunk | vágytunk | |
| 2. Sz. | alaṣas(ḥ)* | alaṣatam | alaṣata | alaṣathās(ḥ)* | alaṣethām*** | alaṣadhvam |
| vágytál | mindketten vágytatok | vágytatok | vágytál | mindketten vágytatok | vágytatok | |
| 3. Sz. | alaṣat | alaṣatām | alaṣan** | alaṣata | alaṣetām*** | alaṣanta** |
| vágyott | mindketten vágytak | vágytak | vágyott | mindketten vágytak | vágytak | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t az "alaṣa"-ban ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "alaṣam", "alaṣan" és "alaṣanta", és nem "alaṣām", "alaṣān" és "alaṣānta". |
| *** A záró "a" az "alaṣa"-ban + "i", "ithām" és "itām" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethām" és "etām" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
ईक्ष् -īkṣ (lát)- [csak Ātmanepada]
A tő összetétel az "īkṣa" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Viszont mivel az "ī" magánhangzó a kezdőbetű, át kell alakítanod az augmentumot "ā"-vá. De ne feledd, hogy ez az "ā" + kezdő magánhangzó a tő összetételben = ennek a magánhangzónak a Vṛddhi helyettesítője. Az "ai" diftongus az "ī" Vṛddhi helyettesítője, ahogy azt biztosan tudod. Más szavakkal: ā + ī = ai (Vṛddhi), és nem "e", mint ahogy azt általában látni a Sandhi szabályok használatakor.
Így a végeredmény az "aikṣa". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "aikṣa"-hoz (augmentum + tő összetétel).
| Személy | ĀTMANEPADA | ||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | aikṣe* | aikṣāvahi | aikṣāmahi |
| láttam | mindketten láttunk | láttunk | |
| 2. Sz. | aikṣathās(ḥ)** | aikṣethām* | aikṣadhvam |
| láttál | mindketten láttatok | láttatok | |
| 3. Sz. | aikṣata | aikṣetām* | aikṣanta*** |
| látott | mindketten láttak | láttak | |
| *A záró "a" az "aikṣa"-ban + "i", "ithām" és "itām" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethām" és "etām" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
| ** Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| *** A záró "a"-t az "aikṣa"-ban ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "aikṣanta", és nem "aikṣānta". |
A 4. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA BEFEJEZETLEN MÚLTIDŐBEN
Itt vannak a negyedik Gaṇa különleges jellemzői:
| A 4. GAṆA SPECIÁLIS SZABÁLYAI |
| (a) A gyökben lévő bármilyen magánhangzó változatlan marad [kivéve az utolsó előtti "i", "u", "ṛ" és "ḷ", amikor "r" vagy "v" plusz egy mássalhangzó követi; és az utolsó előtti vagy záró "ṝ". Lásd (3) és (4) a Közös Jellemzőkben]. (b) A "y" Félhangzó hozzáadásra kerül a gyökhöz. |
तुष् -Tuṣ (elégedettnek lenni)- [általában Parasmaipada... bár a verselésben Ātmanepada is lehet]
A tő összetétel a "tuṣya" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "atuṣya". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a a "va" és "ma" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "va"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "atuṣya"-hoz (augmentum + tő összetétel).
| Személy | PARASMAIPADA | ||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | atuṣyam** | atuṣyāva | atuṣyāma |
| elégedett voltam | mindketten elégedettek voltunk | elégedettek voltunk | |
| 2. Sz. | atuṣyas(ḥ)* | atuṣyatam | atuṣyata |
| elégedett voltál | mindketten elégedettek voltatok | elégedettek voltatok | |
| 3. Sz. | atuṣyat | atuṣyatām | atuṣyan** |
| elégedett volt | mindketten elégedettek voltak | elégedettek voltak | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t az "atuṣya"-ban ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "atuṣyam" és "atuṣyan", és nem "atuṣyām" és "atuṣyān". |
दिव् -Div (ragyog)- [általában Parasmaipada... de a Ṛgveda-ban Ātmanepada (Mindkét pada benne lesz ebben a tanulmányban a biztonság kedvéért)]
A tő összetétel a "dīvya" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "adīvya". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va", "ma", "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "va"-ban és "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban és "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "adīvya"-hoz (augmentum + tő összetétel).
| Személy | PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | ||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | adīvyam** | adīvyāva | adīvyāma | adīvye*** | adīvyāvahi | adīvyāmahi |
| ragyogtam | mindketten ragyogtunk | ragyogtunk | ragyogtam | mindketten ragyogtunk | ragyogtunk | |
| 2. Sz. | adīvyas(ḥ)* | adīvyatam | adīvyata | adīvyathās(ḥ)* | adīvyethām*** | adīvyadhvam |
| ragyogtál | mindketten ragyogtatok | ragyogtatok | ragyogtál | mindketten ragyogtatok | ragyogtatok | |
| 3. Sz. | adīvyat | adīvyatām | adīvyan** | adīvyata | adīvyetām*** | adīvyanta** |
| ragyogott | mindketten ragyogtak | ragyogtak | ragyogott | mindketten ragyogtak | ragyogtak | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t az "adīvya"-ban ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "adīvyam", "adīvyan" és "adīvyanta", és nem "adīvyām", "adīvyān" és "adīvyānta". |
| *** A záró "a" az "adīvya"-ban + "i", "ithām" és "itām" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethām" és "etām" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
दो -Do (vág)- [csak Parasmaipada]
A tő összetétel a "dya" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "adya". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va" és "ma" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "va"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "adya"-hoz (augmentum + tő összetétel).
| Személy | PARASMAIPADA | ||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | adyam** | adyāva | adyāma |
| vágtam | mindketten vágtunk | vágtunk | |
| 2. Sz. | adyas(ḥ)* | adyatam | adyata |
| vágtál | mindketten vágtatok | vágtatok | |
| 3. Sz. | adyat | adyatām | adyan** |
| vágott | mindketten vágtak | vágtak | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t az "adya"-ban ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "adyam" és "adyan", és nem "adyām" és "adyān". |
A 6. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA BEFEJEZETLEN MÚLTIDŐBEN
Itt vannak a hatodik Gaṇa különleges jellemzői:
| A 6. GAṆA SPECIÁLIS SZABÁLYAI |
| (a) Ha a gyök utolsó előtti betűje magánhangzó (rövid vagy hosszú), akkor megmarad változatlanul [kivéve az utolsó előtti "i", "u", "ṛ" és "ḷ", amikor "r" vagy "v" plusz egy mássalhangzó követi; és az utolsó előtti "ṝ". Lásd (3) és (4) a Közös Jellemzőkben]. (b) Ha a gyök záró betűje "i", "ī", "u", "ū", "ṛ" vagy "ṝ", akkor rendre megváltozik az alábbi módokon: "iy", "uv", "riy" és "ir". Más szavakkal, az "i" és "ī" megváltozik "iy"-re; az "u" és "ū" megváltozik "uv"-ra, míg a "ṛ" megváltozik "riy"-re és a "ṝ" megváltozik "ir"-re. |
उञ्छ् -Uñch (összegyűjt)- [csak Parasmaipada]
A tő összetétel az "uñca" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Mindazonáltal, a gyök most egy magánhangzóval kezdődik ("u"). Ezért meg kell változtatnod az "a"-t (augmentum) "ā"-ra. Emellett, amikor ez az "ā" hozzáadásra kerül, akkor Vṛddhi-t kell formálnia az "u"-val. Más szavakkal, "ā" + "u" nem "o" (mint ahogy az megszokott a Sandhi szabályainak megfelelően), hanem "au", mert az "au" az "u" Vṛddhi helyettesítője , értesz? OK, haladjunk tovább:
Így tehát a végeredmény az "auñca". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va" és "ma" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "va"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "auñca"-hoz (augmentum + tő összetétel).
| Személy | PARASMAIPADA | ||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | auñcam** | auñcāva | auñcāma |
| összegyűjtöttem | mindketten összegyűjtöttük | összegyűjtöttük | |
| 2. Sz. | auñcas(ḥ)* | auñcatam | auñcata |
| összegyűjtötted | mindketten összegyűjtöttétek | összegyűjtöttétek | |
| 3. Sz. | auñcat | auñcatām | auñcan** |
| összegyűjtötte | mindketten összegyűjtötték | összegyűjtötték | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t az "auñca"-ban ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "auñcam" és "auñcan", és nem "auñcām" és "auñcān". |
सू -Sū (mozgásba hoz)- [általában Parasmaipada... de a Veda Brāhmaṇa részében Ātmanepada is (Mindkét pada benne lesz ebben a tanulmányban a biztonság kedvéért)]
A tő összetétel a "suva" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "asuva". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va", "ma", "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "va"-ban és "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban és "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "asuva"-hoz (augmentum + tő összetétel).
| Személy | PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | ||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | asuvam** | asuvāva | asuvāma | asuve*** | asuvāvahi | asuvāmahi |
| mozgásba hoztam | mindketten mozgásba hoztunk |
mozgásba hoztunk | mozgásba hoztam | mindketten mozgásba hoztunk |
mozgásba hoztunk | |
| 2. Sz. | asuvas(ḥ)* | asuvatam | asuvata | asuvathās(ḥ)* | asuvethām*** | asuvadhvam |
| mozgásba hoztál | mindketten mozgásba hoztatok |
mozgásba hoztatok | mozgásba hoztál | mindketten mozgásba hoztatok |
mozgásba hoztatok | |
| 3. Sz. | asuvat | asuvatām | asuvan** | asuvata | asuvetām*** | asuvanta** |
| mozgásba hozott | mindketten mozgásba hoztak |
mozgásba hoztak | mozgásba hozott | mindketten mozgásba hoztak |
mozgásba hoztak | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t az "asuva"-ban ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "asuvam", "asuvan" és "asuvanta", és nem "asuvām", "asuvān" és "asuvānta". |
| *** A záró "a" az "asuva"-ban + "i", "ithām" és "itām" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethām" és "etām" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
कॄ -Kṝ (szétszór)- [csak Parasmaipada]
A tő összetétel a "kira" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "akira". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va" és "ma" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "va"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "akira"-hoz (augmentum + tő összetétel).
| Személy | PARASMAIPADA | ||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | akiram** | akirāva | akirāma |
| szétszórtam | mindketten szétszórtuk | szétszórtuk | |
| 2. Sz. | akiras(ḥ)* | akiratam | akirata |
| szétszórtad | mindketten szétszórtátok | szétszórtátok | |
| 3. Sz. | akirat | akiratām | akiran** |
| szétszórta | mindketten szétszórták | szétszórták | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t az "akira"-ban ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "akiram" és "akiran", és nem "akirām" és "akirān". |
A 10. GAṆA-HOZ TARTOZÓ GYÖKÖK RAGOZÁSA BEFEJEZETLEN MÚLTIDŐBEN
Itt vannak a tizedik Gaṇa különleges jellemzői:
| A 10. GAṆA SPECIÁLIS SZABÁLYAI |
| (a) Ha a gyök utolsó előtti betűje "rövid" magánhangzó (kivéve "a"), akkor felveszi a Guṇa helyettesítőt. (b) Ha a gyök záró magánhangzóval vagy utolsó előtti "a"-val rendelkezik, ami verstani szempontból nem hosszú, akkor mindegyiket át kell alakítani a neki megfelelő Vṛddhi helyettesítőre. [Egy magánhangzó verstani szempontból akkor hosszú, amikor kettő vagy több mássalhangzó követi; pl. az "a" a "mantra"-ban. Figyeld meg, hogy az utolsó előtti "a" a "mantra"-ban nem eredetileg hosszú, hanem azzá válik, úgymond, mert három mássalhangzó követi (ntr)] (c) Végezetül egy "ay" kerül hozzáadásra. |
तड् -Taḍ (üt)- [Parasmaipada és Ātmanepada]
A tő összetétel a "tāḍaya" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "atāḍaya". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va", "ma", "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "va"-ban és "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban és "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "atāḍaya"-hoz (augmentum + tő összetétel).
| Személy | PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | ||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | atāḍayam** | atāḍayāva | atāḍayāma | atāḍaye*** | atāḍayāvahi | atāḍayāmahi |
| ütöttem | mindketten ütöttünk | ütöttünk | ütöttem | mindketten ütöttünk | ütöttünk | |
| 2. Sz. | atāḍayas(ḥ)* | atāḍayatam | atāḍayata | atāḍayathās(ḥ)* | atāḍayethām*** | atāḍayadhvam |
| ütöttél | mindketten ütöttetek | ütöttetek | ütöttél | mindketten ütöttetek | ütöttetek | |
| 3. Sz. | atāḍayat | atāḍayatām | atāḍayan** | atāḍayata | atāḍayetām*** | atāḍayanta** |
| ütött | mindketten ütöttek | ütöttek | ütött | mindketten ütöttek | ütöttek | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t az "atāḍaya"-ban ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "atāḍayam", "atāḍayan" és "atāḍayanta", és nem "atāḍayām", "atāḍayān" és "atāḍayānta". |
| *** A záró "a" az "atāḍaya"-ban + "i", "ithām" és "itām" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethām" és "etām" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
दण्ड् -Daṇḍ (büntet)- [Parasmaipada és Ātmanepada]
A tő összetétel a "daṇḍaya" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "adaṇḍaya". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va", "ma", "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "va"-ban és "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban és "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "adaṇḍaya"-hoz (augmentum + tő összetétel).
| Személy | PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | ||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | adaṇḍayam** | adaṇḍayāva | adaṇḍayāma | adaṇḍaye*** | adaṇḍayāvahi | adaṇḍayāmahi |
| büntettem | mindketten büntettünk |
büntettünk | büntettem | mindketten büntettünk |
büntettünk | |
| 2. Sz. | adaṇḍayas(ḥ)* | adaṇḍayatam | adaṇḍayata | adaṇḍayathās(ḥ)* | adaṇḍayethām*** | adaṇḍayadhvam |
| büntettél | mindketten büntettetek |
büntettetek | büntettél | mindketten büntettetek |
büntettetek | |
| 3. Sz. | adaṇḍayat | adaṇḍayatām | adaṇḍayan** | adaṇḍayata | adaṇḍayetām*** | adaṇḍayanta** |
| büntetett | mindketten büntettek |
büntettek | büntetett | mindketten büntettek |
büntettek | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t az "adaṇḍaya"-ban ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "adaṇḍayam", "adaṇḍayan" és "adaṇḍayanta", és nem "adaṇḍayām", "adaṇḍayān" és "adaṇḍayānta". |
| *** A záró "a" az "adaṇḍaya"-ban + "i", "ithām" és "itām" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethām" és "etām" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
रुद् -Rud (sír)- [Parasmaipada és Ātmanepada; egy gyök, ami eredetileg a második Gaṇa-hoz tartozik, de itt úgy lesz ragozva, mintha a tizedik Gaṇa-hoz tartozna, hogy megformálódjon az adott Műveltető alak]
A tő összetétel a "rodaya" (tő + a). Most be kell szúrnod az "a" magánhangzót (augmentumot) a tő elé. Így a végeredmény az "arodaya". Csupán a végződések hozzáadásának egyszerű folyamata maradt hátra. Viszont figyeld meg, hogy az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozó fenti táblázat (2)-es pontja alapján meg kell hosszabbítanod ezt az "a"-t (nem az augmentumot, hanem az "a" magánhangzót, amellyel megformáltad a "tő összetételt", ami kapcsolatba fog kerülni a végződésekkel magukkal) a "va", "ma", "vahi" és "mahi" végződések előtt. Figyelj: a (2)-es pont a következőt állítja:
Azonban, ezt a bizonyos "a"-t... (2) meg kell hosszabbítani azon végződések előtt, amelyek egy Félhangzóval, Nazálissal, "jh"-val vagy "bh"-val kezdődnek.
Mivel a "v" a "va"-ban és "vahi"-ban egy Félhangzó, és az "m" a "ma"-ban és "mahi"-ban egy Nazális, az "a"-t meg kell hosszabbítani ezen végződések előtt.
Nos, a ragozás befejezéséhez most hozzá kell adni a végződéseket az "arodaya"-hoz (augmentum + tő összetétel).
| Személy | PARASMAIPADA | ĀTMANEPADA | ||||
| Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | Egyesszám | Kettősszám | Többesszám | |
| 1. Sz. | arodayam** | arodayāva | arodayāma | arodaye*** | arodayāvahi | arodayāmahi |
| sirattam | mindketten sirattunk |
sirattunk | sirattam | mindketten sirattunk |
sirattunk | |
| 2. Sz. | arodayas(ḥ)* | arodayatam | arodayata | arodayathās(ḥ)* | arodayethām*** | arodayadhvam |
| sirattál | mindketten sirattatok |
sirattatok | sirattál | mindketten sirattatok |
sirattatok | |
| 3. Sz. | arodayat | arodayatām | arodayan** | arodayata | arodayetām*** | arodayanta** |
| siratott | mindketten sirattak |
sirattak | siratott | mindketten sirattak |
sirattak | |
| * Az (ḥ) azért került hozzáadásra, hogy megmutassa, bizonyos esetekben be kell helyettesíteni a Visarga-t a "s" helyére a Visarga Sandhi szabályainak megfelelően. |
| ** A záró "a"-t az "arodaya"-ban ki kell ejteni az "a"-val kezdődő végződések előtt -Lásd az (1)-es pontot a fenti táblázatban, amely az "1., 4., 6. és 10. Gaṇa általános szabályai"-val foglalkozik-. Így a végeredmény "arodayam", "arodayan" és "arodayanta", és nem "arodayām", "arodayān" és "arodayānta". |
| *** A záró "a" az "arodaya"-ban + "i", "ithām" és "itām" (Ātmanepada végződések) = "e", "ethām" és "etām" rendre, mivel az "a" plusz "i" egyenlő "e" a Magánhangzó Sandhi 2. Elsődleges Szabálya alapján. |
Nos, a ragozás folyamata mindig ugyanolyan Befejezetlen Múltidőben az összes 1., 4., 6. és 10. Gaṇa-ba tartozó gyöknél. Természetesen vannak gyökök, amik nem követik a szabályokat. Ezek a gyökök kivételek, amikről később fogsz tanulni. Egyelőre ne aggódj miattuk. Most jöjjenek a záró gondolatok:
Összefoglaló megjegyzések
Ez egy hosszú oldal lett, de ugyanakkor nagyon is kielégítő. Ahogy láthattad, a hegy elkezdett némileg "veszélyessé" válni. Biztos lehetsz afelől, hogy a túra maradék része a csúcsra még veszélyesebb lesz a jelenleg összeomlott idegsejtjeidnek. Kicsit az enyémek is összeomlottak. Nehéz feladat elmagyarázni a Szanszkrit igéket neked annyira egyszerűen, amennyire csak lehetséges. A témakör annyira nehéz, hogy el se hinnéd, és lehetetlen küldetés egyszerű fogalmakkal megtanítani azt. OK, azt kellene mondanom, hogy "annyira egyszerű", de nem akarok hazug lenni erre vonatkozólag. Az igék a Szanszkrit tanulás legnehezebb része. Ha elérsz odáig, hogy megtanulod hogyan kell ragozni, akkor gyakorlatilag ki van kövezve az utad a siker felé. Kérlek, menj a Példák és Végződések oldalakra több információért az igékről. Van két link ennek az oldalnak a legtetején. Ne szalaszd el a lehetőséget, hogy még többet tanulj.
A következő oldal a Felszólító és Kívánó móddal fog foglalkozni. Egy újabb hosszú út felfelé, tele keskeny párkányokkal és kőszirtekkel, ez kétségtelen! De a segítségemmel és a fáradhatatlan erőfeszítéseddel bizonyosan sikerrel fogsz járni. Ott találkozunk!
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.









