Bevezetés | I. 1-10 | I. 11-22 | II. 1-10 | III. 1-11 | III. 12-22 | III. 23-33 | III. 34-45

 ŚIVASŪTRAVIMARŚINĪ (Shiva Sutra Vimarshini) 1. Fejezet (1-10. Aforizma) - Kashmir Non-duális Shaivizmusa

Normál fordítás

 Bevezetés

Kezdődjék a Śivasūtravimarśinī. Először is, Kṣemarāja egy hódolati imát ajánl fel Śaṅkara-nak (Śiva-nak). Másodszor, kifejti az okokat, amelyek arra késztették, hogy megírja a kommentárját. Harmadszor, elmeséli, hogyan történt meg a Śivasūtra-k felfedezése. Korábban már említettem, hogy három lehetséges változat létezik arról, hogyan fedezték fel a Śivasūtra-kat. Itt Kṣemarāja a saját verzióját fejti ki a tényekről. Végül, elkezdi kommentálni magukat az aforizmákat.

Ez itt az első 10 aforizma abból a 22 aforizmából, ami az első Fejezetet alkotja (amely a Śāmbhavopāya-val foglalkozik). Amint azt tudod, a teljes szöveg a Śivasūtra-k 77 aforizmájából, valamint a hozzájuk tartozó kommentárból áll.

Természetesen beillesztem Śiva aforizmáit is, amiket Kṣemarāja kommentál. Habár nem fogom kommentálni sem az eredeti sūtra-kat, sem Kṣemarāja kommentárját, szükség esetén megjegyzéseket fűzök hozzájuk, hogy bizonyos pontokat érthetőbbé tegyek. Ha részletes kifejtést szeretnél a szöveg rejtett jelentéseiről, akkor menj a "Szövegek (tanulmány)/Śivasūtravimarśinī" dokumentumhoz a Trika szekcióban.

Kṣemarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg az eredeti Śivasūtra-k aforizmái sötétvörössel. Másrészről, a transzliteráción belül az eredeti aforizmák színe barna, míg Kṣemarāja kommentárja fekete színnel kerül bemutatásra. Továbbá, a fordításon belül Śiva aforizmái, azaz a Śivasūtra-k, zöld és fekete, míg Kṣemarāja kommentárja fekete és piros színnel írt szavakat fog tartalmazni.

Olvasd a Śivasūtravimarśinī-t és tapasztald meg a Legfőbb Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel

 Hódolati ima Śaṅkara-nak

रुद्रक्षेत्रज्ञवर्गः समुदयति यतो यत्र विश्रान्तिमृच्छेद्-
यत्तत्त्वं यस्य विश्वं स्फुरितमयमियद्यन्मयं विश्वमेतत्।
स्वाच्छन्द्यानन्दवृन्दोच्छलदमृतमयानुत्तरस्पन्दतत्त्वं
चैतन्यं शाङ्करं तज्जयति यदखिलं द्वैतभासाद्वयात्म॥

Rudrakṣetrajñavargaḥ samudayati yato yatra viśrāntimṛcched-
yattattvaṁ yasya viśvaṁ sphuritamayamiyadyanmayaṁ viśvametat|
Svācchandyānandavṛndocchaladamṛtamayānuttaraspandatattvaṁ
caitanyaṁ śāṅkaraṁ tajjayati yadakhilaṁ dvaitabhāsādvayātma||

Śaṅkara (śāṅkaram) eme (tad) Tudatossága (caitanyam) diadalmaskodik --azaz "győzedelmes"--(jayati), mely (yad) teljesen (akhilam) non-duális (advaya-ātma), (noha) a dualitás (dvaita) megjelenésével vagy fényével (bír) (bhāsa), ami (yad) (az) a Valóság (tattvam), amelyből (yatas) a Rudra-k (rudra) és Kṣetrajña-k (kṣetrajña) osztálya vagy csoportja (vargaḥ) felemelkedik (samudayati), (és) amelyben (yatra) az megpihen (viśrāntim ṛcchet), kinek (yasya) univerzuma (viśvam) egy lüktetésből (sphurita) áll (mayam) --vagy másképp, egy alternatív fordítás az lenne, hogy "kinek univerzuma belőle nyilvánul meg"--, kinek (yasya) kiterjedése (iyat) (maga) ez (etad) univerzum (viśvam), mely telve van (mayam) Azzal --vagyis ezzel az említett Tudatossággal-- (yad). (Röviden, Śaṅkara eme Tudatossága) Anuttara --azaz "Śiva, a Legfőbb Létező"-- (anuttara) Elsődleges Vibrációjának (spanda) princípiuma (tattvam), ami a Szabadság (svācchandya) és Gyönyör (ānanda) Tömegéből (vṛnda) feltörő (ucchalat) Nektárból (amṛta) áll (maya).

fel

 E kommentár megírásának okai

असामञ्जस्यमालोच्य वृत्तीनामिह तत्त्वतः।
शिवसूत्रं व्याकरोमि गुर्वाम्नायविगानतः॥
Asāmañjasyamālocya vṛttīnāmiha tattvataḥ|
Śivasūtraṁ vyākaromi gurvāmnāyavigānataḥ||

Felsimervén (ālocya) a jelenlegi (iha) kommentárokban (vṛttīnām) az összhang hiányát (asāmañjasyam), mivel azok ellentmondásban vannak (vigānataḥ) a Guru-k vagy Mesterek (guru) Szent Tradíciójával (āmnāya), kifejtem (vyākaromi) a Śivasūtra-kat (śivasūtram) a valódi jelentésüknek megfelelően (tattvatas).

fel

 A Śivasūtra-k felfedezése

इह कश्चिच्छक्तिपातवशोन्मिषन्माहेश्वरभक्त्यतिशयादनङ्गीकृताधरदर्शनस्थनागबोध्यादिसिद्धादेशनः शिवाराधनपरः पारमेश्वरनानायोगिनीसिद्धसत्सम्प्रदायपवित्रितहृदयः श्रीमहादेवगिरौ महामाहेश्वरः श्रीमान् वसुगुप्तनामा गुरुरभवत्। कदाचिच्चासौ द्वैतदर्शनाधिवासितप्राये जीवलोके रहस्यसम्प्रदायो मा विच्चेदीत्याशयतोऽनुजिघृक्षापरेण परमशिवेन स्वप्नेऽनुग्रह्योन्मिषितप्रतिभः कृतो यथात्र महीभृति महति शिलातले रहस्यमस्ति तदधिगम्यानुग्रहयोग्येषु प्रकाशयेति। प्रबुद्धश्चासावन्विष्यंस्तां महतीं शिलां करस्पर्शनमात्रपरिवर्तनतः संवादीकृतस्वप्नां प्रत्यक्षीकृत्येमानि शिवोपनिषत्सङ्ग्रहरूपाणि शिवसूत्राणि ततः समाससाद। एतानि च सम्यगधिगम्य भट्टश्रीकल्लटाद्येषु सच्छिष्येषु प्रकाशितवान् स्पन्दकारिकाभिश्च सङ्गृहीतवान्। तत्पारम्पर्यप्राप्तानि स्पन्दसूत्राण्यस्माभिः स्पन्दनिर्णये सम्यग्निर्णीतानि। शिवसूत्राणि तु निर्णीयन्ते॥
तत्र प्रथमं नरेश्वरभेदवादिप्रातिपक्ष्येण चैतन्यपरमार्थतः शिव एव विश्वस्यात्मेत्यादिशति—

Iha kaścicchaktipātavaśonmiṣanmāheśvarabhaktyatiśayādanaṅgīkṛtādharadarśanasthanāgabodhyādisiddhādeśanaḥ śivārādhanaparaḥ pārameśvaranānāyoginīsiddhasatsampradāyapavitritahṛdayaḥ śrīmahādevagirau mahāmāheśvaraḥ śrīmān vasuguptanāmā gururabhavat|  Kadāciccāsau dvaitadarśanādhivāsitaprāye jīvaloke rahasyasampradāyo mā vicchedītyāśayato'nujighṛkṣāpareṇa paramaśivena svapne'nugrahyonmiṣitapratibhaḥ kṛto yathātra mahībhṛti mahati śilātale rahasyamasti tadadhigamyānugrahayogyeṣu prakāśayeti|  Prabuddhaścāsāvanviṣyaṁstāṁmahatīṁ śilāṁ karasparśanamātraparivartanataḥ saṁvādīkṛtasvapnāṁ pratyakṣīkṛtyemāni śivopaniṣatsaṅgraharūpāṇi śivasūtrāṇi tataḥ samāsasāda|  Etāni ca samyagadhigamya bhaṭṭaśrīkallaṭādyeṣu sacchiṣyeṣu prakāśitavān spandakārikābhiśca saṅgṛhītavān|  Tatpāramparyaprāptāni spandasūtrāṇyasmābhiḥ spandanirṇaye samyagnirṇītāni|  Śivasūtrāṇi tu nirṇīyante||
Tatra prathamaṁ nareśvarabhedavādiprātipaksyeṇa caitanyaparamārthataḥ śiva eva viśvasyātmetyādiśati—

Ebben a világban (iha), a szent (śrī) Mahādeva (mahādeva) hegyen (girau), (élt) valaki (kaścid), aki méltó volt a tiszteletre (śrīmān). A szíve (hṛdayaḥ) megtisztult (pavitrita) a különböző (nānā) Én-realizált Létezők (siddha) és Yoginī-k (yoginī) Nemes (sat) Tradíciója által (sampradāya), mely a Legfőbb Úrhoz tartozik (pārameśvara). Odaadó volt (paraḥ) a Kedvező (Úr) (śiva) imádatában (ārādhana). A Nagy Úr felé való (māheśvara) kimagasló odaadásának köszönhetően (bhakti-atiśayāt), (mely odaadás) az Erő (śakti) Alászállása (pāta) --vagyis az Isteni Kegyelem-- által (vaśa) ragyogott fel (benne) (unmiṣat), egy olyan tanítást adott (ādeśanaḥ), amely nem volt egyetértésben (anaṅgīkṛta) az olyan Én-realizált Létezőkkel (a Buddhizmusban) (siddha), mint Nāgabodhi (nāgabodhi) és a többiek (ādi), akik alacsonyabb (adhara) nézőponttal (darśana) voltak elköteleződve (stha). Az Úr nagy követője (mahāmāheśvaraḥ) volt (abhavat) és egy Guru (guruḥ). A neve (nāmā): Vasugupta (vasugupta).

És (ca) egy napon (kadācid), a Legfőbb (parama) Śiva (śivena), készen arra (pareṇa), hogy Áldást adományozzon (anujighṛkṣā), és azzal a szándékkal (iti-āśayataḥ), hogy: "Meg ne (mā) szakadjon (vicchedi) A Titkos (rahasya) Tradíció (sampradāyaḥ) az élőlények (jīva) e világában (loke), melyet többnyire (prāye) a duális (dvaita) nézőpont (darśana) illata leng be (adhivāsita)!"; Kiterjesztette (unmiṣita... kṛtaḥ) egy álomban (svapne) eme (Vasugupta) (asau) tudatosságát (pratibhaḥ) az Isteni Kegyelme adományozásával (anugrahya). Eképpen (szólt hozzá) (yathā... iti):

"Itt (atra), ezen a hegyen (mahībhṛti) van (asti) a Titkos Ezoterikus Tanítás (rahasyam) egy nagy (mahati) kő (śilā) alatt (tale). Megszerezvén azt (tad adhigamya), tárd fel (prakāśaya) azoknak, akik alkalmasak (yogyeṣu) az Isteni Kegyelem fogadására (anugraha)."

Miután felébredt (prabuddhaḥ ca), ő --azaz Vasugupta-- (asau) elkezdte keresni (anviṣyan) ezt (tām) a nagy (mahatīm) követ (śilām). (S megtalálva azt), felfordította (parivartanataḥ) kezének (kara) puszta (mātra) érintésével (sparśana), saját szemével látva (pratyakṣīkṛtya) az álmot (svapnām) beigazolódni (saṁvādīkṛta). Így (tatas) hozzájutott (samāsasāda) Śiva (śiva) eme (imāni) Aforizmáihoz (sūtrāṇi), melyek (rūpāṇi) Śiva (śiva) Ezoterikus Doktrínájának (upaniṣad) az összefoglalása (saṅgraha).

És (ca) miután teljesen (samyak) kitanulmányozta őket (etāni... adhigamya), feltárta azokat (etāni... prakāśitavān) (olyan) nemes (sad) tanítványoknak (śiṣyeṣu), (mint) a rendkívül tiszteletreméltó (bhaṭṭaśrī) Kallaṭa (kallaṭa) és mások (ādyeṣu), továbbá (ca) összegyűjtötte azokat (etāni... saṅgṛhītavān) a Spandakārikā-k formájában (spandakārikābhiḥ). Az Elsődleges Vibrációval foglalkozó (spanda) aforizmák (sūtrāṇi) –azaz a Spandakārikā-k vagy Spandasūtra-k-, melyek ebből (tad) a szakadatlan tanítványi láncolatból (pāramparya) származnak (prāptāni), teljesen (samyak) ki lettek tanulmányozva (nirṇītāni) általunk (asmābhiḥ) a Spandanirṇaya-ban (spandanirṇaye). Most pedig (tu) a Śivasūtra-k (śivasūtrāṇi) kerülnek áttanulmányozásra (nirṇīyante).

Bennük --azaz a Śivasūtra-kban-- (tatra), először (prathamam) az van megtanítva (ādiśati), teljes ellentétben (prātipakṣyeṇa) (azokkal, akik) az ember (nara) és az Úr (īśvara) között lévő különbség (bheda) doktrínáját követik (vādi), hogy "Egyedül (eva) Śiva (śivaḥ), a Tudatosság (szó) (caitanya) legmagasabb értelmében (paramārthatas), az univerzum (viśvasya... iti) Énje (ātmā)."

fel

 1. Aforizma

चैतन्यमात्मा॥१॥

इहाचेतितस्य कस्यापि सत्त्वाभावाच्चितिक्रिया सर्वसामान्यरूपा इति चेतयत इति चेतनः सर्वज्ञानक्रियास्वतन्त्रस्तस्य भावश्चैतन्यं सर्वज्ञानक्रियासम्बन्धमयं परिपूर्णं स्वातन्त्र्यमुच्यते। तच्च परमशिवस्यैव भगवतोऽस्त्यनाश्रितान्तानां तत्परतन्त्रवृत्तित्वात्। स च यद्यपि नित्यत्वव्यापकत्वामूर्तत्वाद्यनन्तधर्मात्मा तथापि नित्यत्वादीनामन्यत्रापि सम्भाव्यत्वादन्यासम्भविनः स्वातन्त्र्यस्यैवोद्धुरीकारप्रदर्शनमिदम्। इत्यं धर्मान्तरप्रतिक्षेपतश्च चैतन्यमिति भावप्रत्ययेन दर्शितम्। तदेतदात्मा न पुनरन्यः कोऽपि भेदवायभ्युपगतो भिन्नभिन्नस्वभावः। तस्याचैतन्ये जडतयानात्मत्वात्। चिदात्मत्वे भेदानुपपत्तेश्चितो देशकालाकारैश्चिद्व्यतिरेकादचेत्यमानत्वेनासद्भिश्चेत्यमानत्वेन तु चिदात्मभिर्भेदस्याधातुमशक्यत्वाच्चिन्मात्रत्वे त्वात्मनां स्वभावभेदस्याघटनाद्वक्ष्यमाणनीत्याव्यतिरिक्तमलसम्बन्धयोगेनापि भेदस्य अनुपपत्तेः प्राङ्मलस्य सत्त्वेऽपि मुक्तिदशायां तदुपशमनान्नानात्मवादस्य वक्तुमशक्यत्वान्मलसंस्कारसम्भवे वानादिशिवात्कथञ्चिदपकर्षे वा मुक्तिशिवाः संसारिण एव स्युरिति। यथोक्तं चैतन्यमेक एवात्मेति नानात्मवादस्यानुपपत्तिः सूचिता। अथ चात्मा क इति जिज्ञासुनुपदेश्यान्प्रति बोधयितुं न शरीरप्राणबुद्धिशून्यानि लौकिकचार्वकवैदिकयोगाचारमाध्यमिकाद्यभ्युपगतान्यात्मापि तु यथोक्तं चैतन्यमेव। तस्यैव शरीरादिकल्पितप्रमातृपदेऽप्यकल्पिताहंविमर्शमयसत्यप्रमातृत्वेन स्फुरणात्। तदुक्तं श्रीमृत्युजिद्भट्टारके

परमात्मस्वरूपं तु सर्वोपाधिविवर्जितम्।
चैतन्यमात्मनो रूपं सर्वशास्त्रेषु पठ्यते।

इति। श्रीविज्ञानभैरवेऽपि

चिद्धर्मा सर्वदेहेषु विशेषो नास्ति कुत्रचित्।
अतश्च तन्मयं सर्वं भावयन्भवजिज्जनः॥

इति। एतदेव

यतः करणवर्गोऽयं...।

इति कारिकाद्वयेन सङ्गृह्योपदेश्यान्प्रति साभिज्ञानं गुरुणोपदिष्टं श्रीस्पन्दे।

किञ्च यदेतच्चैतन्यमुक्तं स एवात्मा स्वभावो विशेषाचोदनाद्भावाभावरूपस्य विश्वस्य जगतः। नह्यचेत्यमानः कोऽपि कस्यापि कदाचिदपि स्वभावो भवति। चेत्यमानस्तु स्वप्रकाशचिदेकीभूतत्वाच्चैतन्यात्मैव। तदुक्तं श्रीमदुच्छुष्मभैरवे

यावन्न वेदका एते तावद्वेद्याः कथं प्रिये।
वेदकं वेद्यमेकं तु तत्त्वं नास्त्यशुचिस्ततः॥

इति। एतदेव

यस्मात्सर्वमयो जीवः...।

इति कारिकाद्वयेन सङ्गृहीतम्।

यतः चैतन्यं विश्वस्य स्वभावस्तत एव तत्साधनाय प्रमाणादि वराकमनुपयुक्तं तस्यापि स्वप्रकाशचैतन्याधीनसिद्धिकत्वाच्चैतन्यस्य च प्रोक्तयुक्त्या केनाप्यावरीतुमशक्यत्वात्सदा प्रकाशमानत्वात्। यदुक्तं श्रीत्रिकहृदये

स्वपदा स्वशिरश्छायां यद्वल्लङ्घितुमीहते।
पादोद्देशे शिरो न स्यात्तथेयं वैन्दवी कला॥

इति। यो लङ्घितुमीहते तस्य यथा पादोद्देशे शिरो न स्यात्तथेयमित्यत्र सम्बन्धः। अनेनैवाशयेन स्पन्दे

यत्र स्थितम्...।

इत्याद्युपक्रम्य

...तदस्ति परमार्थतः॥

इत्यन्तेन महता ग्रन्थेन शङ्करात्मकस्पन्दतत्त्वरूपं चैतन्यं सर्वदा स्वप्रकाशं प्रमार्थसदस्तीति प्रमाणीकृतम्॥१॥

Caitanyamātmā||1||

Ihācetitasya kasyāpi sattvābhāvāccitikriyā sarvasāmānyarūpā iti cetayata iti cetanaḥ sarvajñānakriyāsvatantrastasya bhāvaścaitanyaṁ sarvajñānakriyāsambandhamayaṁ paripūrṇaṁ svātantryamucyate| Tacca paramaśivasyaiva bhagavato'styanāśritāntānāṁ tatparatantravṛttitvāt| Sa ca yadyapi nityatvavyāpakatvāmūrtatvādyanantadharmātmā tathāpi nityatvādīnāmanyatrāpi sambhāvyatvādanyāsambhavinaḥ svātantryasyaivoddhurīkārapradarśanamidam| Itthaṁ dharmāntarapratikṣepataśca caitanyamiti bhāvapratyayena darśitam| Tadetadātmā na punaranyaḥ ko'pi bhedavādyabhyupagato bhinnabhinnasvabhāvaḥ| Tasyācaitanye jaḍatayānātmatvāt| Cidātmatve bhedānupapatteścito deśakālākāraiścidvyatirekādacetyamānatvenāsadbhiścetyamānatvena tu cidātmabhirbhedasyādhātumaśakyatvāccinmātratve tvātmanāṁ svabhāvabhedasyāghaṭanādvakṣyamāṇanītyāvyatiriktamalasambandhayogenāpi bhedasyānupapatteḥ prāṅmalasya sattve'pi muktidaśāyāṁ tadupaśamanānnānātmavādasya vaktumaśakyatvānmalasaṁskārasambhave vānādiśivātkathañcidapakarṣe vā muktiśivāḥ saṁsāriṇa eva syuriti| Yathoktaṁ caitanyameka evātmeti nānātmavādasyānupapattiḥ sūcitā| Atha cātmā ka iti jijñāsūnupadeśyānprati bodhayituṁ na śarīraprāṇabuddhiśūnyāni laukikacārvakavaidikayogācāramādhyamikādyabhyupagatānyātmāpi tu yathoktam caitanyameva| Tasyaiva śarīrādikalpitapramātṛpade'pyakalpitāhaṁvimarśamayasatyapramātṛtvena sphuraṇāt| Taduktaṁ śrīmṛtyujidbhaṭṭārake

Paramātmasvarūpaṁ tu sarvopādhivivarjitam|
Caitanyamātmano rūpaṁ sarvaśāstreṣu paṭhyate|

iti| Śrīvijñānabhairave'pi

Ciddharmā sarvadeheṣu viśeso nāsti kutracit|
Ataśca tanmayaṁ sarvaṁ bhāvayanbhavajijjanaḥ||

iti| Etadeva

Yataḥ karaṇavargo'yaṁ...|

iti kārikādvayena sangṛhyopadeśyānprati sābhijñānaṁ guruṇopadiṣṭaṁ śrīspande|

Kiñca yadetaccaitanyamuktaṁ sa evātmā svabhāvo viśeṣācodanādbhāvābhāvarūpasya viśvasya jagataḥ| Nahyacetyamānaḥ ko'pi kasyāpi kadācidapi svabhāvo bhavati| Cetyamānastu svaprakāśacidekībhūtatvāccaitanyātmaiva| Taduktaṁ śrīmaducchuṣmabhairave

Yāvanna vedakā ete tāvadvedyāḥ kathaṁ priye|
Vedakaṁ vedyamekaṁ tu tattvaṁ nāstyaśucistataḥ||

iti| Etadeva

Yasmātsarvamayo jīvaḥ...|

iti kārikādvayena saṅgṛhītam|

Yataḥ caitanyaṁ viśvasya svabhāvastata eva tatsādhanāya pramāṇādi varākamanupayuktaṁ tasyāpi svaprakāśacaitanyādhīnasiddhikatvāccaitanyasya ca proktayuktyā kenāpyāvarītumaśakyatvātsadā prakāśamānatvāt| Yaduktaṁ śritrikahṛdaye

Svapadā svaśiraśchāyāṁ yadvallaṅghitumīhate|
Pādoddeśo śiro na syāttatheyaṁ vaindavī kalā||

iti| Yo laṅghitumīhate tasya yathā pādoddeśe śiro na syāttatheyamityatra sambandhaḥ| Anenaivāśayena spande

Yatra sthitam...|

ityādyupakramya

...tadasti paramārthataḥ||

ityāntena mahatā granthena śaṅkarātmakaspandatattvarūpaṁ caitanyaṁ sarvadā svaprakāśaṁ paramārthasadastīti pramāṇīkṛtam||1||

A Tudatosság, ami mindentudó és mindenható (caitanyam) az Én vagy a Valóság igazi Természete (ātmā)||1||

Itt (iha), a Tudatosság (citi) aktivitása (kriyā) mindenki számára közös --azaz univerzális-- (sarvasāmānya-rūpā iti), mivel nem létezik (sattva-abhāvāt) olyasvalami (kasyāpi), ami nem tapasztalt --azaz ami a Tudatosság terén kívül lenne-- (acetitasya). A cetana (cetanaḥ) egy olyan létező, aki tudatos és képes megformálni egy ideát az elméjében (cetayate iti), és aki Abszolút Szabadsággal van felruházva (svatantraḥ) minden (sarva) tudás (jñāna) és aktivitás tekintetében (kriyā). "Caitanya" (caitanyam) ennek (a tudatos létezőnek vagy cetana-nak) (tasya) az állapota (bhāvaḥ). (A Caitanya szó egy olyan toldalékot) tartalmaz (mayam), (amely) kapcsolatot (jelent) (sambandha)¹ . (Ezért) azt mondják (hogy a Caitanya) (ucyate) teljes és tökéletes (paripūrṇam) Szabadság (minden tudás és aktivitás tekintetében) (svātantryam)|

És (ca) ez (a Szabadság) (tad) kizárólag (eva) az Úr (bhagavataḥ) Paramaśiva-hoz --azaz a Legfőbb Śiva-hoz-- (paramaśivasya) tartozik (asti). (A többi létező a Sakala-tól vagy korlátolt individuumtól) Anāśritaśiva-ig --ami egy fázis a Śakti és Sadāśiva tattva-k között-- (anāśritaśiva-antānām) (nem birtokolja ezt a Szabadságot) mert létük (vṛttitvāt) Ő tőle (tad) függ (paratantra)|

Habár (ca yadi api) Ő --az Úr-- (saḥ) végtelen (ananta) tulajdonsággal (dharma) rendelkezik (ātmā), (mint) örökkévalóság (nityatva), mindent áthatóság (vyāpakatva), formátlanság (amūrtatva) stb. (ādi), mégis (tathā api), mivel jelen van a lehetősége annak (sambhāvyatvāt), hogy ez az örökkévalóság (nityatva) stb. (adīnām), valahol máshol (anyatra) is (megjelenik) (api), (itt) csupán (eva) a Svātantrya vagy Abszolút Szabadság (svātantryasya) dominanciája (uddhurīkāra) kerül bemutatásra (pradarśanam idam), (hiszen ez a Svātantrya) nem lehetséges (asambhavinaḥ) más létezőben (anya), (csak az Úrban Magában)|

Így (ittham... ca) (az Ő fő dharma-ja vagy tulajdonsága) a "Caitanya" (caitanyam iti) semleges főnév (bhāva) által (pratyayena) lett jelezve (darśitam), (minden) más (antara) tulajdonság (dharma) kizárásával (pratikṣepataḥ)|

Ez okból kifolyólag (tad), ez (a Caitanya) (etad) az Én (ātmā), (és) sohasem (na punar) valamilyen (kaḥ api) másik dolog (anyaḥ), mely változó (bhinna-bhinna) természettel bír (sva-bhāvaḥ), (ahogyan azt az Én és én-ek közötti, illetve maguk az én-ek közötti) különbözőség (bheda) doktrínájának követői (vādi) feltételezik (abhyupagataḥ)|

(Egyrészt,) ha létezne öntudatlanság (acaitanye) ebben (az Ātmā-ban vagy Én-ben) (tasya), (Ő) halott anyag (lenne) (jaḍatayā), mert Ő nem-Én lenne (anātmatvāt). (Másrészt,) ha (az Ātmā-ra) úgy tekintünk, mint ami esszenciálisan (ātmatve) Tudatosság (cit), (akkor) a bizonyítási módszerek elégtelensége (merülne fel) (anupapatteḥ) a különbözőség (említett doktrínájának) érvényesítésében (bheda). Nem lehetséges (aśakyatvāt) megállapítani vagy érvényesíteni (adhātum) a Cit vagy Tudatosság (citaḥ) különbözőségének (doktrínáját) (bhedasya) téren (deśa), időn (kāla) (vagy) formán keresztül (ākāraiḥ), (mert ha) azok tapasztalás alatt vannak --azaz ha tér, idő és forma a Tudatosság terén belül létezik--, (cetyamānatvena) (akkor) azok esszenciálisan (ātmabhiḥ) Cit vagy Tudatosság (cit), de (tu) (ha) azok nincsenek tapasztalás alatt --azaz nincsenek a Tudatosság terén belül-- (acetyamānatvena), (akkor) mivel Cit nélkül vannak (cit-vyatirekāt), (ezért) valótlanok (asadbhiḥ). Tehát (tu) a létezők (ātmanām) természetében lévő (sva-bhāva) különbözőség (bhedasya) nem tételezhető (aghaṭanāt). Még (api) a mala-val vagy tisztátalansággal (mely az Āṇava, Kārma és Māyīya formájában jelenik meg² ) való (mala) kapcsolaton (sambandha) keresztül (yogena) (is jelen van) a bizonyítási módszerek elégtelensége (anupapatteḥ) a különbözőség (doktrínájának érvényesítéséhez) (bhedasya), (hiszen e mala) nem (olyasvalami, ami a Tudatosságtól) különállóan (létezik) (avyatirikta). Ez később lesz kifejtve (vakṣyamāṇa-nītyā). Még ha (api) (a Felszabadulás) előtt (prāk) létezik (is) (sattve) mala vagy tisztátalanság (malasya), lehetetlenség (aśakyatvāt) tételezni (vaktum) a több (nānā) létező (ātma) doktrínáját (vādasya), hiszen a Mukti vagy Végső Megszabadulás (mukti) állapotában (daśāyām) ez (a mala) (tad) megszűnik (upaśamanāt). Ha (a Felszabadulás után) megjelennének (sambhave) a mala (mala) fennmaradó lenyomatai (saṁskāra), vagy (vā) (ha egy felszabadult lélek) valahogy (katham cid) Anādiśiva--azaz a kezdettelen Śiva-- (anādi-śivāt) alatt (lenne) (apakarṣe), (akkor ezek a látszólagos) felszabadult (mukta) śiva-k (śivāḥ) valójában (eva) saṁsārī-k vagy újjászülető létezők (saṁsāriṇaḥ) lennének (syuḥ... iti)³ |

Ahogy (yatha) az ki lett jelentve (uktam): "Caitanya vagy a Tudatosság, mely Abszolút Szabadsággal bír minden tudás és cselekvés tekintetében (caitanyam) kizárólag (eva) egyetlen (ekaḥ) Én (ātmā iti)". (Ezen az alapelven keresztül) a több (nānā) létező (ātma) doktrínáját (fenntartó) (vādasya) bizonyítási módszerek elégtelensége (anupapattiḥ) jelezve lett (sūcitā)|

És (ca) most (atha), (a kérdésre való válasz) közvetítéséért (prati bodhayitum), (miszerint) "Mi (kaḥ iti) az Én? (ātmā) ", a tanítványoknak (upadeśyān), akik tudni vágynak (jijñāsūn), (Śiva --a Śivasūtra-k-- szerzője azt mondja, hogy) az Én (ātmā) nem (na) a test (śarīra), az életenergia (prāṇa), a Buddhi vagy intellektus (buddhi) (vagy) az Üresség --śūnya-- (śūnyāni), ahogyan az (rendre) feltételezve van (abhyupagatāni) a hétköznapi emberek (laukika) és a Cārvāka rendszer (cārvāka), a Védikus tradíció (vaidika), a Yogācāra Buddhizmus (yogācāra), a Mādhyamika Buddhizmus (mādhyamika), stb. által (ādi)⁴ , hanem (api tu), ahogyan (yathā) (az már) el lett mondva (uktam), (az Én) egyedül (eva) Caitanya vagy Tudatosság Abszolút Szabadsággal vagy Svātantrya-val felruházva (caitanyam)|

Még abban az állapotban is (pade api), amelyben a tapasztaló vagy szubjektum (pramātṛ) a testnek (śarīra) stb. (ādi) van képzelve (kalpita), (ugyancsak jelen van) a természetes, nem elképzelt (akalpita) Én-tudatosságból (aham-vimarśa) álló (maya) igazi vagy valódi (satya) Tapasztaló (pramātṛtvena) ennek (a Caitanya-nak) (tasya eva) ragyogása következtében (sphuraṇāt)|

Ez (tad) (szintén) el lett mondva (uktam) a tiszteletreméltó (śrī) Mṛtyujidbhaṭṭāraka-ban --a Netratantra egyik megnevezése--(mṛtyujidbhaṭṭārake):

"Minden (sarva) szövegben (śāstreṣu) említésre kerül (paṭhyate), hogy az Én (ātmanaḥ) természete (rūpam) Caitanya (caitanyam), amely híján van (vivarjitam) bármiféle (sarva) korlátozó tényezőnek (upādhi), (és) amely valóban (tu) esszenciálisan (sva-rūpam) a Legfőbb (parama) Létező (ātma... iti)"|

A Vijñānabhairava-ban (vijñānabhairave) szintén (ki lett jelentve) (api):

"(Az Én), melynek jellemzője (dharmā) a tudatosság (cit), (jelen van) minden (sarva) testben --deha-- (deheṣu). Nincsen (na asti) különbség (viśeṣaḥ) sehol sem (na... kutracid). Ezért (atas ca) egy személy (janaḥ), aki mindenen (sarva) úgy kontemplál (bhāvayan), (mint ami) azonos (mayam) azzal (az Én-nel) (tad), legyőzi (jit) az újjászülető létezést (bhava... iti)||"

Összesűrítvén vagy összefoglalván (saṅgṛhya) ezt (etad) a bizonyos (koncepciót) (eva) két aforizma formájában (kārikā-dvayena), (amelyek) a tiszteletreméltó (śrī) Spandakārikā-kban (spande) (jelennek meg, vagyis):

"Amely által (yatas) eme (ayam) érzékszervek vagy eszközök -- intellektus, egó, elme, az érzékszervi tapasztalás erői és a cselekvés erői-- (karaṇa) csoportja (vargaḥ)..."|

(Lásd Spandakārikā-k I, 6-7)

(ez --vagyis az említett koncepció--) lett megtanítva (upadiṣṭam) a tanítványok (upadeśyān) számára (prati) a bizonyítékként szolgáló jelekkel (abhijñānam) együtt (sa) a guru --azaz Kṣemarāja szerint Vasugupta, a Spandakārikā-k szerzője-- által (guruṇā)|

Emellett (kiñca), ez (etad) a Caitanya (caitanyam), amely (yad) meg lett határozva (uktam), csupán (eva) az Énje (saḥ... ātmā) (vagy) természete (svābhavaḥ) a világnak (jagataḥ), (vagyis) az (egész) univerzumnak (viśvasya), amely létező objektumokból (bhāva)  (és) nemlétező --azaz képzelt-- objektumokból (abhāva) áll (rūpasya). (Ez a konklúzió azért lehetséges,) mert (semmilyen specifikus létező) individuális énje vagy esszenciája nincs ösztönözve (viśeṣa-acodanāt) (az aforizmában)|

Kétségtelenül (hi) nem létezik semmi (na... kaḥ api... bhavati), ami nincs érzékelve (a Cit vagy Tudatosság által) --azaz ami a Tudatosság terén kívül van-- (acetyamānaḥ). Ha nincs érzékelve (a Cit által) --azaz ha nincs megvilágítva a Tudatosság által-- (acetyamānaḥ), akkor soha (na... kadācid api) nem létezhet (na... bhavati) semminek (na... kasya api) a természete vagy léte (sva-bhāvaḥ)|

Azonban (tu) (ha) érzékelve van (a Cit által) --azaz ha a Tudatosság terén belül van (cetyamānaḥ)--, (akkor az) csupán (eva) a Tudatosság (caitanya) természetéből való (ātmā), mivel egyesülve van --azaz egy vele-- (ekībhūtatvāt) az önmagától fénylő (sva-prakāśa) Cit-tel vagy Tudatossággal (cit)|

Ez (az interpretáció) (tad) meg lett említve (uktam) a tiszteletreméltó (śrīmat) Ucchuṣmabhairava-ban (ucchuṣmabhairave):

"Ó, kedves (priye), amíg (yāvat) ezek (ete) a tudók (vedakāḥ) (nincsenek jelen), hogyan (katham) (létezhetnének ezek) a tudhatók (vedyāḥ) ez idő alatt (tāvat)? A tudó (vedakam) (és) tudható (vedyam) bizonyosan (tu) egy (ekam) princípium (tattvam). Ezért (tatas) nem létezik semmi (na asti), ami tisztátalan (lenne) (aśuciḥ... iti)."||

Ez (etad) a bizonyos (interpretáció) (eva) össze lett sűrítve (sangṛhītam) két aforizma által (a Spandakārikā-kban) (kārikā-dvayena):

"Mivel (yatas) az individuális én (jīvaḥ) azonos (mayaḥ) mindennel (sarva... iti)..."|

(Lásd Spandakārikā-k II, 3-4)

Mivel (yatas) Caitanya (caitanyam) az esszenciális természete (sva-bhāvaḥ) az univerzumnak (viśvasya), ezért (tataḥ eva) a Pramāṇa --azaz a helyes, érvényes tudás módszere-- (pramāṇa) stb. (ādi) szánalmas (varākam) és nem megfelelő (anupayuktam) Annak --azaz a Caitanya-nak vagy Abszolút Szabadsággal felruházott Tudatosságnak-- (tad) bizonyításához (sādhanāya), mert még annak (a Pramāṇa-nak stb.) a bizonyítéka is (tasya api... siddhikatvāt) az önmagától fénylő (sva-prakāśa) Caitanya-tól (caitanya) függ (adhīna). És (ca) a fent említettek (prokta) szerint (yuktyā) lehetetlen (aśakyatvāt) bármi által (kena api) elfedni vagy eltakarni (āvarītum) a Caitanya-t (caitanyasya), mert az mindig fényt áraszt --azaz a Caitanya mindig fénylik-- (sadā prakāśamānatvāt)|

Ez (tad) (szintén) ki lett mondva (uktam) a tiszteletreméltó (śrī) Trikahṛdaya-ban (trikahṛdaye):

"Miképp (yadvat), (amikor) valaki megpróbál (īhate) saját (sva) lábával (padā) saját (sva) fejének (śiras) árnyékára (chāyām) ugrani (laṅghitum), a fej (árnyéka) (śiras) nincs (na syāt) azon a helyen (uddeśe), (ahová) a láb (lép) (pāda), úgy (tathā) (van) ez (iyam) (ezzel) a Vaindavī Kalā-val --azaz Bindu Erejével⁵ -- (is) (vaindavī kalā... iti)"||

"Miképp (yathā) a fejének (árnyéka) (śiras) annak (tasya), aki (yaḥ) megpróbál (īhate) (arra) ráugrani (laṅghitum), nincs (na syāt) azon a helyen (uddeśe), (ahová) a láb (lép) (pāda), úgy (tathā) van ez (a Vaindavī Kalā-val is) (iyam iti)" (ez) itt (atra) a szintaktikai kapcsolat (sambandhaḥ)|

Ezzel (anena eva) a szándékkal (āśayena) be lett bizonyítva (iti pramaṇīkṛtam) nagy számú (mahatā) stanza által (granthena) a Spandakārikā-kban (spande), hogy Caitanya vagy a Tudatosság teljes Szabadsággal minden tudás és cselekvés tekintetében (caitanyam), mindig (sarvadā) az önmagától fénylő (sva-prakāśam) Abszolút Igazság (paramārthasat asti), (és) a természete (rūpam) a Spanda --azaz a Legfőbb Vibráció-- (spanda) princípium (tattva), amely esszenciálisan (ātmaka) Śaṇkara --azaz Śiva (śaṅkara)-- (a stanzában, amely így) kezdődik (upakramya):

"Akiben (yatra) nyugszik (sthitam)...(iti ādi)⁶ "|
(Lásd Spandakārikā-k I, 2)

(és így) végződik (antena):

"…az (tad) létezik (asti) a legmagasabb értelemben (paramārthatas... iti) (mint a Spanda princípium)|
(Lásd Spandakārikā-k I, 5)

||1||

¹ Az említett toldalék a jól ismert "yañ" Taddhita vagy másodlagos toldalék. OK, lássuk: vedd a "cetana" szót (tudatos létező), ejtsd ki a záró "a"-t és add hozzá a "yañ"-t a kapott "cetan"-hoz. Így azt kapod, hogy "cetanyañ". Most változtasd meg az "e"-t a Vṛddhi (nyújtott) alakjára, ami pedig az "ai". Nos, a "caitanyañ"-t kapod eredményként. Most kiejted a végső "ñ"-t. Szép munka!: "caitanya" (a tudatos létező állapota, azaz Tudatosság). Azonban a Tudatosság szó nem elég, hogy definiálja a Caitanya-t… az Abszolút Tudatosság jobb fordítás lenne, de hosszú. Ezért általában "Tudatosság"-nak van fordítva. Nos, a "yañ" toldalék "kapcsolatot" jelez... a létező és az ő állapota között, érted? Szeretnél több információt a Taddhita toldalékokról?... menj és olvasd el a Toldalékok dokumentumokat.

² Az Āṇavamala a legfőbb Śiva Akaratának az összehúzódása, amely által Śiva úgy érzi, hogy Ő nem tökéletes és teljes. A Māyīyamala a legfőbb Śiva Tudásának az összehúzódása, amelyen keresztül Śiva úgy érzi, hogy Ő különbözik az objektumoktól (a létezőktől, dolgoktól stb.), és azok különböznek egymástól. Végül, a Kārmamala a legfőbb Śiva Aktivitásának az összehúzódása, amely által Śiva úgy érzi, hogy Ő egy korlátolt cselekvője az ugyancsak korlátolt cselekedeteknek.

³ Az "Anādiśiva" (kezdettelen Śiva) és a felszabadult śiva-k teóriája ennek a szövegnek a tanulmányában van kifejtve [Nézd meg a "Szövegek (tanulmány)/Śivasūtravimarśinī-t a Trika szekcióban].

⁴ Egyrészről, a hétköznapi emberek, valamint a Cārvāka rendszer úgy gondolja, hogy az Én a test. Másrészről, a Védikus tradíció azt feltételezi, hogy az Én csupán prāṇa vagy életenergia. A Yogācāra Buddhizmus azt állítja, hogy Ő a Buddhi vagy intellektus. Végül, a Mādhyamika Buddhizmus azt állítja, hogy az Én csak Üresség vagy Śūnya. Ez részletesen ki van fejtve a tanulmányomban [Lásd "Szövegek (tanulmány)/Śivasūtravimarśinī" a Trika szekcióban].

⁵ Vaindavī (vagy Baindavī) Kalā a Vindu vagy Bindu Ereje (Kalā-ja). Vindu vagy Bindu nem más, mint Śakti egy rendkívül kompakt formában. Nos, a jelentés itt az, hogy ennek a Śakti-nak vagy Én-tudatosságnak az Ereje mindig a tudó formájában marad meg. Részletesen kifejtem a Baindavī Kalā-t a tanulmányomban erről a szövegről. [Lásd "Szövegek (tanulmány)/ Śivasūtravimarśinī" a Trika szekcióban].

⁶ Három pontot írtam az "Iti ādi" vagy "stb." feltüntetésére.

fel

 2. Aforizma

यदि जीवजडात्मनो विश्वस्य परमशिवरूपं चैतन्यमेव स्वभावः तत्कथमयं बन्ध इत्याशङ्काशान्तये संहितया इतरथा च अकारप्रश्लेषाप्रश्लेषपाठतः सूत्रमाह—

ज्ञानं बन्धः॥२॥

इह उक्तयुक्त्या चित्प्रकाशव्यतिरिक्तं न किञ्चिदुपपद्यत इति मलस्यापि का सत्ता कीदृग्वा तन्निरोधकत्वं स्यादिति भेदवादोक्तप्रक्रियापरिहारेण

मलमज्ञानमिच्छन्ति संसाराङ्कुरकारणम्॥

इति।

अज्ञानाद्बध्यते लोकस्ततः सृष्टिश्च संहृतिः॥

इति श्रीमालिनीविजयश्रीसर्वाचारोक्तस्थित्या यः परमेश्वरेण स्वस्वातन्त्र्यशक्त्याभासितस्वरूपगोपनारूपया महामायाशक्त्या स्वात्मन्याकाशकल्पेऽनाश्रितात्प्रभृति मायाप्रमात्रन्तं सङ्कोचोऽवभासितः स एव शिवाभेदाख्यात्यात्मकाज्ञानस्वभावोऽपूर्णम्मन्यतात्मकाणवमलसतत्त्वसङ्कुचितज्ञानात्मा बन्धः। यथा च व्यतिरिक्तस्य मलस्यानुपपन्नत्वं तथा अस्माभिः श्रीस्वच्छन्दोद्द्योते पञ्चमपटलान्ते दीक्षाविचारे वितत्य दर्शितम्। एष च सूत्रार्थः

निजाशुद्ध्यासमर्थस्य...।

इति कारिकाभागेन सङ्गृहीतः। एवमात्मन्यनात्मताभिमानरूपाख्यातिलक्षणाज्ञानात्मकं ज्ञानं न केवलं बन्धो यावदनात्मनि शरीरादावात्मताभिमानात्मकमज्ञानमूलं ज्ञानमपि बन्ध एव। एतच्च

परामृतरसापायस्...।

इति कारिकया सङ्गृहीतम्। एवं चैतन्यशब्देनोक्तं यत्किञ्चित्स्वातन्त्र्यात्मकं रूपं तत्र चिदात्मन्यपि स्वातन्त्र्याप्रथात्मविज्ञानाकलवदपूर्णम्मन्यतामात्रात्मना रूपेण स्वातन्त्र्येऽपि देहादावबोधरूपेणानात्मन्यात्मताभिमानात्मना रूपेण द्विप्रकारमाणवमलमनेन सूत्रेण सूत्रितम्। तदुक्तं श्रीप्रत्यभिज्ञायाम्।

स्वातन्त्र्यहानिर्बोधस्य स्वातन्त्र्यस्याप्यबोधता।
द्विधाणवं मलमिदं स्वस्वरूपापहानितः॥

इति॥२॥

Yadi jīvajaḍātmano viśvasya paramaśivarūpaṁ caitanyameva svabhāvaḥ tatkathamayaṁ bandha ityāśaṅkāśāntaye saṁhitayā itarathā ca akārapraśleṣāpraśleṣapāṭhataḥ sūtramāha—

Jñānaṁ bandhaḥ||2||

Iha uktayuktyā citprakāśavyatiriktaṁ na kiñcidupapadyata iti malasyāpi kā sattā kīdṛgvā tannirodhakatvaṁ syāditi bhedavādoktaprakriyāparihāreṇa

Malamajñānamicchanti saṁsārāṅkurakāraṇam||

iti|

Ajñānādbadhyate lokastataḥ sṛṣṭiśca saṁhṛtiḥ||

iti śrīmālinīvijayaśrīsarvācāroktasthityā yaḥ parameśvareṇa svasvātantryaśaktyābhāsitasvarūpagopanārūpayā mahāmāyāśaktyā svātmanyākāśakalpe'nāśritātprabhṛti māyāpramātrantaṁ saṅkoco'vabhāsitaḥ sa eva śivābhedākhyātyātmakājñānasvabhāvo'pūrṇammanyatātmakāṇavamalasatattvasaṅkucitajñānātmā bandhaḥ| Yathā ca vyatiriktasya malasyānupapannatvaṁ tathā asmābhiḥ śrīsvacchandoddyote pañcamapaṭalānte dīkṣāvicāre vitatya darśitam| Eṣa ca sūtrārthaḥ

Nijāśuddhyāsamarthasya...|

iti kārikābhāgena saṅgṛhītaḥ| Evamātmanyanātmatābhimānarūpākhyātilakṣaṇājñānātmakaṁ jñānaṁ na kevalaṁ bandho yāvadanātmani śarīrādāvātmatābhimānātmakamajñānamūlaṁ jñānamapi bandha eva| Etacca

Parāmṛtarasāpāyas...|

iti kārikayā saṅgṛhītam| Evaṁ caitanyaśabdenoktaṁ yatkiñcitsvātantryātmakaṁ rūpaṁ tatra cidātmanyapi svātantryāprathātmavijñānākalavadapūrṇammanyatāmātrātmanā rūpeṇa svātantrye'pi dehādāvabodharūpeṇānātmanyātmatābhimānātmanā rūpeṇa dviprakāramāṇavamalamanena sūtreṇa sūtritam| Taduktaṁ śrīpratyabhijñāyām|

Svātantryahānirbodhasya svātantryasyāpyabodhatā|
Dvidhāṇavaṁ malamidaṁ svasvarūpāpahānitaḥ||

iti||2||

"Ha (yadi) a korlátolt létezőkből (jīva) és halott anyagból (jaḍa) álló (ātmanaḥ) univerzum (viśvasya) esszenciális természete (sva-bhāvaḥ) csupán (eva) Caitanya --mindentudó és mindenható Tudatosság-- (caitanyam), kinek formája (rūpam) Paramaśiva --a Legfőbb Śiva-- (paramaśiva), akkor (tad) hogyan (létezhet) (katham) ez (ayam) a kötelék (bandhaḥ iti)? (Az efféle) kétség (āśaṅkā) eloszlatásáért (śāntaye) (az Úr Śiva) kinyilatkoztatta (āha) a második aforizmát (sūtram), (de) egy (kettős) olvasattal felruházva (pāṭhataḥ): az "a" (a) betű (kāra) egyesítésével (praśleṣa) (és) egyesítése nélkül (apraśleṣa). (Más szavakkal, Śiva kifejezte azt) a betűk kombinációja által az eufónia szabályainak --azaz a Sandhi szabályoknak-- megfelelően (saṁhitayā), valamint (ca) az ellenkező módon (is) --vagyis Sandhi vagy kombináció nélkül-- (itarathā)—

A (korlátolt vagy limitált) tudás (jñānam) kötelék (bandhaḥ)||2||

Itt (iha), egy kapcsolat által azzal, ami (korábban) említve lett (ukta-yuktyā), (be lett bizonyítva, hogy) "semmi sem (na kiñcid) létezik (upapadyate) a Tudatosság (cit) Fényétől (prakāśa) elkülönülten (vyatiriktam)". Hogyan lehetséges (kā) a mala -tisztátalanság-- (elkülönült) létezése tehát (malasya api... sattā), és --szó szerint "vagy"-- (vā) miféle (kīdṛś) akadályozása (nirodhakatvam) lenne (ez) (syāt) Annak --vagyis a Legfőbb Énnek-- (tad)? --más szavakkal, "milyen Annak akadályozása?--. Így (iti), a duális (bheda) doktrína által (vāda) kifejezett (ukta) folyamat (prakriyā) megcáfolásaként (parihāreṇa)¹ :

"(A nagy bölcsek) úgy tartják (icchanti), hogy a mala vagy tisztátalanság (malam) a tudatlanság (ajñānam), (és) a Saṃsāra --Transzmigráció-- (saṁsāra) kicsírázásának (aṅkura) az oka (kāraṇam... iti)||

"A világ (lokaḥ) tudatlanság által (ajñānāt) kötött (badhyate), (és) emiatt (tatas) megnyilvánuláson (sṛṣṭiḥ) és (ca) feloldódáson (megy keresztül) (saṁhṛtiḥ... iti)"||

Ahogyan az határozottan ki lett jelentve (ukta-sthityā) a tiszteletreméltó (śrī... śrī) Mālinīvijaya (mālinīvijaya) (és) Sarvācāra (sarvācāra) (szövegekben a két előző stanzában, ebben a sorrendben, létezik) egy összehúzódás --azaz limitáció-- (saṅkoca), amely (yaḥ) a Legfőbb (parama) Úr --Īśvara-- által (īśvareṇa) lett megnyilvánítva (avabhāsitaḥ) a Mahāmāyā (mahāmāyā)²  erején keresztül (śaktyā), kinek formája (rūpayā) az egyén saját esszenciális természetének (sva-rūpa) elfedéséből áll (gopanā). (Ez a Mahāmāyā) az Ő (sva) Abszolút Szabadságának (svātantrya) Ereje által (śaktyā) van megnyilvánítva (ābhāsita). (Az efféle összehúzódás vagy limitáció) az Ő (sva) Énjében (villan fel) (ātmani), amely olyan, mint (kalpe) az ég (ākāśa), Anāśritaśiva-tól³ (anāśritāt) stb. (prabhṛti) le egészen (antam) a Māyāpramātā-ig --a pralayākala és sakala tapasztalókig-- (māyā-pramātṛ)⁴ . Ez (a limitáció) (saḥ) egyedül (eva) a kötelék (bandhaḥ), melynek természete (sva-bhāvaḥ) a tudatlanságban (nyugszik) (ajñāna), mely a Śiva-val való (śiva) egység (abheda) "felismerésének hiányából" (akhyāti) áll (ātmaka), (és) amelynek esszenciája (ātmā) az összehúzódott (saṅkucita) tudás (jñāna) az Āṇavamala (āṇavamala) formájában (satattva), ami --az Āṇavamala-- abból áll (ātmaka), hogy (az egyén önmagát) tökéletlennek (apūrṇam) tartja (manyatā)|

És (ca) miképp (yathā) nem lehet bebizonyítani (anupapannatvam), hogy a mala vagy tisztátalanság (malasya) elkülönült (lenne a Tudatosságtól) (vyatiriktasya), úgy (tathā) (ugyanez a tény) hosszasan (vitatya) bemutatásra került (darśitam) általunk (asmābhiḥ) a tiszteletreméltó (śrī) Svacchandatantra (svacchanda) Uddyota (kommentárjában) (uddyote), az ötödik (pañcama) fejezet (paṭala) végén (ante), a dīkṣā --beavatás-- (dīkṣā) vizsgálata közben (vicāre)|

(Ugyanúgy) ez (eṣaḥ ca) a jelentése (arthaḥ) az aforizmának (sūtra) össze lett foglalva (saṅgṛhītaḥ) a Spandakārikā-k (kārikā) egy részletében (bhāgena):

"…annak (a korlátolt individuumnak), aki tehetetlen (asamarthasya) saját (nija) tisztátalansága --aśuddhi--által (aśuddhyā... iti)…"|
(Lásd Spandakārikā-k I, 9)

Így (evam), nem (na) csak (kevalam) (ez) a tudatlanságból (ajñāna) álló (ātmakam) (korlátolt) tudás (jñānam) a kötelék (bandhaḥ), amely a "felismerés hiányaként" (akhyāti) jelenik meg (lakṣaṇa), melynek jellemzője (rūpa) az Én-re (ātmani) nem Én-ként való (anātmatā) tekintés (abhimāna), hanem még (yāvat) a nem-Én-re (anātmani), azaz a test (śarīra) stb.-re (ādau), Én-ként való (ātmatā) tekintésből (abhimāna) álló (ātmakam) (korlátolt) tudás (jñānam) --a tudatlanság (ajñāna) gyökere (mūlam)-- is (api) bizonyosan (eva) kötelék (bandhaḥ)|

Ez (a koncepció) (etad ca) (szintén) kivonatolva lett (saṅgṛhītam) a Spandakārikā-k (következő) aforizmája által (kārikayā):

"…(jelzi) a Halhatatlanság Legfőbb Nektárja (para-amṛta) ízének (rasa) eltűnését (apāyaḥ)..:"|
(Lásd Spandakārikā-k III, 14)

Így (evam) bármi (yatkiñcid), aminek természete (rūpam) a Svātantrya-ból --Én-tudatosságból, azaz Szabadságól minden tudás és cselekvés tekintetében (svātantrya)-- áll (ātmakam), az a Caitanya (caitanya) szóval (śabdena) lett leírva (uktam)  (ahogy azt a Śivasūtra-k első aforizmája jelzi). Ekkor (tatra), még (api) ha (kizárólag) a Cit --vagyis Śiva vagy Prakāśa-- (is) van jelen (cit-ātmani), mint a Vijñānākala esetében (vijñāna-akala-vat), aki nem éri el (aprathā-ātma) az Én-tudatosságot vagy Szabadságot --azaz a kartṛtvasvātantrya-t avagy szabadságot a cselekvésre-- (svātantrya)⁵ , (jelen van az Āṇavamala) pusztán (mātra-ātmanā) (az önmagát) tökéletlennek (apūrṇam) tartás (manyatā) formájában (rūpeṇa); (vagy) akár (api) ha az Én-tudatosság --szabadság a cselekvésre-- van jelen (svātantrye), (de) tudatlansággal együtt (abodha-rūpeṇa), amely a nem-Én-re (anātmani), mint a test (deha) stb. (ādau), Én-ként való (ātmatā) tekintés (abhimāna-ātmanā) formájában (jelenik meg) (rūpeṇa), (akkor ugyancsak jelen van az Āṇavamala⁶ . Ezért), ezáltal (anena) az aforizma által (sūtreṇa) ki lett nyilvánítva (sūtritam), hogy az Āṇavamala (āṇava-malam) kétrétű (dvi-prakāram)|

Ez (tad) el lett mondva (uktam) a tiszteletreméltó Īśvarapratyabhijñā-ban (śrī-pratyabhijñāyām):

"Ez (idam) az Āṇavamala (āṇavam malam) —az egyén saját esszenciális természetének elhagyása miatt (sva-svarūpa-apahānitaḥ)— kétrétű (dvidhā): (1) Az Abszolút Szabadság hiánya (svātantrya-hāniḥ) a Tudatosság esetében (bodhasya), (és) ezenfelül (api) (2) a Tudatosság hiánya (abodhatā), az Abszolút Szabadság esetében (svātantryasya... iti)."||
(Lásd Īśvarapratyabhijñā III, 2, 4)

||2||

¹ A doktrína, amely az Isten és ember közötti különbség létezését feltételezi.

² A Mahāmāyā (szó szerint: a nagy Māyā) az 5. (Sadvidyā) és 6. (Māyā) tattva vagy kategória közötti régióban működik.

³ A 2. (Śakti) és 3. (Sadāśiva) tattva vagy kategória közötti szint.

⁴ Māyā (Tudatlanság, 6. tattva) tapasztalója (pramātā) két tapasztalóból áll: pralayākala és sakala. Az előbbi mélyen alszik magában Māyā-ban, míg az utóbbi az álom és ébrenlét állapotait tapasztalja.

⁵ Egy Vijñānākala a Mahāmāyā (amely az 5. és 6. tattva közötti régióban működik) alsó részében lakozik, vagyis az Āṇavamala (az elsődleges tisztátalanság) és a Māyā (hatodik tattva vagy kategória) között. A Vijñānākala tapasztaló realizálja, hogy ő Śiva, de mivel Śakti (Én-tudatosság) híján van, képtelen bármit is tenni. Más szavakkal, nem birtokolja a "szabadságot a cselekvésre".

⁶ A szerző a Sakala-ként ismert tapasztalóról beszél (lásd a korábbi, negyedik megjegyzést), aki rendelkezik Én-tudatossággal, és következésképpen szabadsággal a cselekvésre… korlátolt mértékben természetesen…, de híján van igazi tudásnak az ő saját esszenciális természetéről. Röviden, tele van "abodha"-val vagy "tudatlansággal", és nem realizálja azonosságát a Legfőbb Úrral.

fel

 3. Aforizma

किम् ईदृगाणवमलात्मैव बन्धो न इत्याह—

योनिवर्गः कलाशरीरम्॥३॥

बन्ध इत्यनुवर्तते योऽयं योनेर्विश्वकारणस्य मायायाः सम्बन्धी वर्गः साक्षात्पारम्पर्येण च तद्धेतुको देहभुवनाद्यारम्भी किञ्चित्कर्तृताद्यात्मककलादिक्षित्यन्तस्तत्त्वसमूहस्तद्रूपं मायीयं तथा कलयति स्वस्वरूपावेशेन तत्तद्वस्तु परिच्छिनत्तीति कला व्यापारः शरीरं स्वरूपं यस्य तत्कलाशरीरं कार्मं मलमपि बन्ध इत्यर्थः। एतदपि

निजाशुद्ध्यासमर्थस्य कर्तव्येष्वभिलाषिणः।

इत्यनेनैव सङ्गृहीतम्। यथा चैतत्तथास्मदीयात्स्पन्दनिर्णयादवबोद्धव्यम्। एषां च कलादीनां किञ्चित्कर्तृत्वादिलक्षणं स्वरूपमाणवमलभित्तिलग्नं पुंसामावरकतया मलत्वेन सिद्धमेव। यदुक्तं श्रीमत्स्वच्छन्दे

मलप्रध्वस्तचैतन्यं कलाविद्यासमाश्रितम्।
रागेण रञ्जितात्मानं कालेन कलितं तथा॥
नियत्या यमितं भूयः पुम्भावेनोपबृंहितम्।
प्रधानाशयसम्पन्नं गुणत्रयसमन्वितम्॥
बुद्धितत्त्वसमासीनमहङ्कारसमावृतम्।
मनसा बुद्धिकर्माक्षैस्तन्मात्रैः स्थूलभूतकैः॥

इति। कार्ममलस्याप्यावरकत्वं श्रीमालिनीविजये प्रदर्शितम्

धर्माधर्मात्मकं कर्म सुखदुःखादिलक्षणम्।

इति। तदेतन्मायीयं कार्मं च मलम्

भिन्नवेद्यप्रथात्रैव मायाख्यं जन्मभोगदम्।
कर्तर्यबोधे कार्मं तु मायाशक्त्यैव तत्त्रयम्॥

इति श्रीप्रत्यभिज्ञायामाणवमलभित्तिकं सङ्कुचितविशिष्टज्ञानतयैवोक्तम्॥३॥

Kim īdṛgāṇavamalātmaiva bandho na ityāha—

Yonivargaḥ kalāśarīram||3||

Bandha ityanuvartate yo'yaṁ yonerviśvakāraṇasya māyāyāḥ sambandhī vargaḥ sākṣātpāramparyeṇa ca taddhetuko dehabhuvanādyārambhī kiñcitkartṛtādyātmakakalādikṣityantastattvasamūhastadrūpaṁ māyīyaṁ tathā kalayati svasvarūpāveśena tattadvastu paricchinattīti kalā vyāpāraḥ śarīraṁ svarūpaṁ yasya tatkalāśarīraṁ kārmaṁ malamapi bandha ityarthaḥ| Etadapi

Nijāśuddhyāsamarthasya kartavyeṣvabhilāṣiṇaḥ|

ityanenaiva saṅgṛhītam| Yathā caitattathāsmadīyātspandanirṇayādavaboddhavyam| Eṣāṁ ca kalādīnāṁ kiñcitkartṛtvādilakṣaṇaṁ svarūpamāṇavamalabhittilagnaṁ puṁsāmāvarakatayā malatvena siddhameva| Yaduktaṁ śrīmatsvacchande

Malapradhvastacaitanyaṁ kalāvidyāsamāśritam|
Rāgeṇa rañjitātmānaṁ kālena kalitaṁ tathā||
Niyatyā yamitaṁ bhūyaḥ pumbhāvenopabṛṁhitam|
Pradhānāśayasampannaṁ guṇatrayasamanvitam||
Buddhitattvasamāsīnamahaṅkārasamāvṛtam|
Manasā buddhikarmākṣaistanmātraiḥ sthūlabhūtakaiḥ||

iti| Kārmamalasyāpyāvarakatvaṁ śrīmālinīvijaye pradarśitam

Dharmādharmātmakaṁ karma sukhaduḥkhādilakṣaṇam|

iti| Tadetanmāyīyaṁ kārmaṁ ca malam

Bhinnavedyaprathātraiva māyākhyaṁ janmabhogadam|
Kartaryabodhe kārmaṁ tu māyāśaktyaiva tattrayam||

iti śrīpratyabhijñāyāmāṇavamalabhittikaṁ saṅkucitaviśiṣṭajñānatayaivoktam||3||

Csak (eva) az ilyen jellemzőkkel felruházott (īdṛk) Āṇavamala (āṇavamala-ātmā) a kötelék (kim... bandhaḥ)? (A Śivasūtra-k szerzője, azaz Śiva) azt mondja (āha) "Nem" (na iti) (hallgatólagosan, ahogy azt a következő aforizma bizonyítja)—

A forrás (yoni) (és annak) szaporulata (vargaḥ), (azzal együtt), aminek formája (śarīram) az aktivitás (kalā), (szintén kötelék)||3||

A "bandha" (kifejezés) --kötelék-- (bandhaḥ iti) követi (anuvartate) (az aforizmát az előző aforizmából). A varga (vargaḥ) ez (ayam), ami (yaḥ) kapcsolatban áll (sambandhī) a Yoni-val (yoneḥ), azaz Māyā-val --a hatodik tattva-val vagy kategóriával-- (māyāyāḥ), az univerzum (viśva) okával --kāraṇa-- (kāraṇasya), közvetlenül (sākṣāt) és (ca) szakadatlan egymásutániságon keresztül (pāramparyeṇa). Ez (a varga) (tad) a testeket (deha), világokat (bhuvana) stb. (ādi) létrehozó (ārambhī) ágens (hetukaḥ), (ami) a Kalā-val (kalā) (vagy) korlátolt (kiñcid) cselekvéssel vagy cselekvőséggel (kartṛtā... ātmaka) stb. (ādi) kezdődő (ādi), (és) a földdel (kṣiti) végződő (antaḥ) tattva-k --kategóriák vagy princípiumok-- (tattva) összességéből áll (samūha)¹ . A forma (rūpaṁ), ami (fel van öltve) az által --röviden, a "Yonivarga" vagy Māyā és annak szaporulata, vagyis a Māyā-val kapcsolatban álló varga vagy tattva-k összessége által-- (tad), a Māyīyamala vagy Mayikus tisztátalanság (māyīyam). Hasonlóképpen (tathā), a Kalā (kifejezés) (kalā) (azt jelenti) aktivitás (vyāpāraḥ). (Ez az), ami ösztökél (kalayati), és felosztja (paricchinatti) (a valóságot különböző) dolgokra (vastu), (mint) ez vagy az (tad tad), annak saját (sva) esszenciális természetébe való (sva-rūpa) belépés által (āveśena... iti) --más szavakkal, "az efféle valóságok esszenciális természetébe való belépés által"--. (A "Kalāśarīram" kifejezés jelentése a jelen aforizmában) az (tad), akinek (yasya) śarīra-ja (śarīram) (vagy) formája/természete (sva-rūpam) (Kalā vagy aktivitás. Ezért a "Kalāśarīram" nem más, mint a Kārmamala --a Karma-ból származó tisztátalanság--, természetesen, és ez a) Kārmamala (kārmam malam) szintén (api) kötelék (bandhaḥ). Ez a jelentés (iti arthaḥ)² |

Ez (a koncepció) (etad) szintén összefoglalásra került (api... saṅgṛhītam) ezáltal (az aforizma által) (anena eva) (a Spandakārikā-kban):

"…annak (a korlátolt individuumnak), aki tehetetlen (asamarthasya) saját (nija) tisztátalansága –aśuddhi-- által (aśuddhyā... iti), (és) aki tettek megtételére --azaz cselekedni-- vágyik --abhilāṣī-- (kartavyeṣu abhilāṣiṇaḥ... iti)|
(Lásd Spandakārikā-k I, 9)

És (ca) hogy (yathā) ez (etad) így (van) (tathā), (az) megismerhető és megtanulható (avaboddhavyam) a mi (asmadīyāt) Spandanirṇaya-nkból (spandanirṇayāt) --egy rendkívül hiteles kommentár a Spandakārikā-khoz--|

Az esszenciája (sva-rūpam) ezeknek (eṣāṁ ca) (a megnyilvánulások, mint) Kalā (kalā) stb. (ādīnāṁ), a korlátolt (kiñcid) cselekvéssel vagy cselekvőséggel (kartṛtva) stb. (ādi) van jellemezve (lakṣaṇam), (és) az Āṇavamala-hoz (āṇavamala) van csatolva (lagnam) mint (annak) alapja --vagyis az Āṇavamala az alapja ennek az esszenciának-- (bhitti). (És mivel ez az esszencia) elfedi vagy eltakarja (āvarakatayā) az individuális léleknek --Puruṣa-nak-- (a valódi természetét) (puṁsām), (ezért teljesen) be van bizonyítva (siddham), hogy ez a mala vagy tisztátalanság állapota (malatvena)|

Ez (yad) lett kifejezve (uktam) a tiszteletreméltó (śrīmat) Svacchandatantra-ban (svacchande):

"Elhomályosítva (pradhvasta) a mala vagy tisztátalanság által --vagyis az Āṇavamala által annak két sarjadékával együtt: Māyīyamala és Kārmamala-- (mala), Caitanya vagyis a Tudatosság, amely Abszolút Szabadsággal rendelkezik minden tudás és cselekvés tekintetében (caitanyam), Kalā-val (kalā) (és) Vidyā-val (vidyā) van ellátva (samāśritam). Így, (tathā) Ez --azaz Caitanya-- meg van színezve (rañjita-ātmānam) Rāga által (rāgeṇa) (és) fel van osztva (kalitam) Kāla által (kālena). Vissza van fogva (yamitam bhūyas) Niyati által (niyatyā), (és) fel van növesztve (upabṛṁhitam) a Puruṣa-ként --individuális lélekként-- való (puṁs) létezés érzetével (bhāvena). (Caitanya) felruházásra kerül (sampannam) Prakṛti (pradhāna) elrendezésével (āśaya), (és) kapcsolatba kerül (samanvitam) a három (traya) Guṇa-val --Prakṛti minőségeivel-- (guṇa). Benne áll (samāsīnam) az intellektus (buddhi) princípiumában (tattva), és körül van véve (samāvṛtam) az egóval (ahaṅkāra). (Végezetül, Caitanya fel van szerelkezve) az elmével (manasā), az érzékszervi tapasztalás és cselekvés erőivel (buddhi-karma-akṣaiḥ), a finom elemekkel (tanmātraiḥ) (és) a durva (sthūla) elemekkel. (bhūtakaiḥ... iti)³ "||
(Lásd Svacchandatantra I, 39-41)

A Kārmamala (kārma-malasya) elfedő aktusa (āvarakatvaṁ) be van mutatva (pradarśitam) a tiszteletreméltó (śrī) Mālinīvijayatantra-ban (mālinīvijaye) is (api):

"A dharmikus --szó szerint: jámbor, az egyén saját előírt kötelességének megfelelő, stb.-- (dharma) (és) adharmikus --a dharmikus ellentéte-- (adharma-ātmakaṁ) tettek (karma) jellemzője (lakṣaṇam) az öröm (sukha), fájdalom (duḥkha) stb. (ādi... iti)"|
(Lásd Mālinīvijayatantra I, 24)

Ugyanez a dolog (tad etad) van elmondva (uktam) a tiszteletreméltó (śrī) Īśvarapratyabhijñā-ban (pratyabhijñāyām), vagyis (hogy) a Māyīya (māyīyam) és (ca) Kārma (kārmam) mala-k (malam) alapja (bhittikam) az Āṇavamala (āṇavamala) (és hogy ezek) speciális (viśiṣṭa) (fajtái) az összehúzódott vagy korlátolt (saṅkucita) tudásnak (jñānatayā eva):

"(Az Āṇavamala már jelen van, és ezután megjelenik) a Māyīyamala, (māyā-ākhyaṁ) (amely előidézi) itt (atra eva) (az egyéntől) különböző (bhinna) objektumok (vedya) kiterjedését (prathā). És (ca) ha jelen van a tudatlanság (abodhe) a cselekvővel kapcsolatosan (kartari), (akkor megjelenik) a Kārmamala (kārmam), amely születést (janma) adományoz (dam), (valamint) az öröm és fájdalom tapasztalatát (bhoga). Ez (tad) a hármas (mala) csoport (trayam) bizonyosan (tu) (Śiva) Māyāśakti-ja által (māyā-śaktyā eva... iti) (nyilvánul meg)⁴ "||
(Lásd Īśvarapratyabhijñā III, 2, 5)

||3||

¹ A 7.-től a 36.-ig terjedő tattva-k vagy kategóriák. Nézd meg a Tattva Táblázatot több információért.

² Lásd a második megjegyzést az első aforizma kommentárjánál.

³ A 7.-től a 36.-ig terjedő megnyilvánulás teljes folyamata össze lett sűrítve a Svacchandatantra eme passzusában. Ahhoz, hogy teljesen megértsd, olvasd el a Trika 4 (magyar), Trika 5 (magyar) és Trika 6 (magyar) dokumentumokat.

⁴  Māyāśakti az Ő isteni Ereje a különböző formák létrehozásához. Nem szabad összetéveszteni a Māyātattva-val (ami a hatodik kategória, egy megnyilvánulás, amit Ő idézett elő e bizonyos Māyāśakti-n keresztül).

fel

 4. Aforizma

अथ कथमस्याज्ञानात्मकज्ञानयोनिवर्गकलाशरीररूपस्य त्रिविधस्य मलस्य बन्धकत्वमित्याह—

ज्ञानाधिष्ठानं मातृका॥४॥

यदेतत्त्रिविधमलस्वरूपमपूर्णम्मन्यताभिन्नवेद्यप्रथाशुभाशुभवासनात्मकं विविधं ज्ञानरूपमुक्तं तस्यादिक्षान्तरूपाज्ञाता माता मातृका विश्वजननी तत्तत्सङ्कुचितवेद्याभासात्मनो ज्ञानस्य अपूर्णोऽस्मि क्षामः स्थूलो वास्म्यग्निष्टोमयाज्यस्मीत्यादि तत्तदविकल्पकसविकल्पकावभासपरामर्शमयस्य तत्तद्वाचकशब्दानुवेधद्वारेण शोकस्मयहर्षरागादिरूपतामादधाना

करन्ध्रचितिमध्यस्था ब्रह्मपाशावलम्बिकाः।
पीठेश्वर्यो महाघोरा मोहयन्ति मुहुर्मुहुः॥

इति श्रीतिमिरोद्घाटप्रोक्तनीत्या वर्गकलाद्यधिष्ठातृब्राह्म्यादिशक्तिश्रेणीशोभिनी श्रीसर्ववीराद्यागमप्रसिद्धलिपिक्रमसन्निवेशोत्थापिकाम्बाज्येष्ठारौद्रीवामाख्यशक्तिचक्रचुम्बिता शक्तिरधिष्ठात्री तदधिष्ठानादेव ह्यन्तरभेदानुसन्धिवन्ध्यत्वात्क्षणमप्यलब्धविश्रान्तीनि बहिर्मुखान्येव ज्ञानानीति युक्तैव एषां बन्धकत्वोक्तिः। एतच्च

शब्दराशिसमुत्थस्य...।

इति कारिकया

स्वरूपावरणे चास्य शक्तयः सततोत्थिताः।

इति च कारिकया सङ्गृहीतम्॥४॥

Atha kathamasyājñānātmakajñānayonivargakalāśarīrarūpasya trividhasya malasya bandhakatvamityāha—

Jñānādhiṣṭhānaṁ mātṛkā||4||

Yadetattrividhamalasvarūpamapūrṇammanyatābhinnavedyaprathāśubhāśubhavāsanātmakaṁ vividhaṁ jñānarūpamuktaṁ tasyādikṣāntarūpājñātā mātā mātṛkā viśvajananī tattatsaṅkucitavedyābhāsātmano jñānasya apūrṇo'smi kṣāmaḥ sthūlo vāsmyagniṣṭomayājyasmītyādi tattadavikalpakasavikalpakāvabhāsaparāmarśamayasya tattadvācakaśabdānuvedhadvāreṇa śokasmayaharṣarāgādirūpatāmādadhānā

Karandhracitimadhyasthā brahmapāśāvalambikāḥ|
Pīṭheśvaryo mahāghorā mohayanti muhurmuhuḥ||

iti śrītimirodghāṭaproktanītyā vargakalādyadhiṣṭhātṛbrāhmyādiśaktiśreṇīśobhinī śrīsarvavīrādyāgamaprasiddhalipikramasanniveśotthāpikāmbājyeṣṭhāraudrīvāmākhyaśakticakracumbitā śaktiradhiṣṭhātrī tadadhiṣṭhānādeva hyantarabhedānusandhivandhyatvātkṣaṇamapyalabdhaviśrāntīni bahirmukhānyeva jñānānīti yuktaiva eṣāṁ bandhakatvoktiḥ| Etacca

Śabdarāśisamutthasya...|

iti kārikayā

Svarūpāvaraṇe cāsya śaktayaḥ satatotthitāḥ|

iti ca kārikayā saṅgṛhītam||4||

"Most (atha), hogyan lehet az (katham), (hogy) ez (asya) a háromrétű (trividhasya) mala vagy tisztátalanság (malasya), melynek formája (rūpasya) az ajñāna-ból vagy tudatlanságból (ajñāna) álló (ātmaka) tudás --azaz a korlátolt tudás-- (jñāna), a Yonivarga --Māyā és az ő szaporulata, vagyis a Māyīyamala-- (yoni-varga) (és) a Kalāśarīra --az, aminek formája az aktivitás, vagyis a Kārmamala-- (kalā-śarīra) béklyóvá válik (bandhakatvam... iti) (az individuális lélek számára?". A Śivasūtra-k szerzője, azaz Śiva) azt mondta (āha)—

A (korlátolt és limitált) tudás (jñāna) alapja (adhiṣṭhānam) a félreértett Anya (mātṛkā)||4||

Ez (etad), ami (yad) ki lett fejtve (korábban) (uktam), a (korlátolt) tudás (jñāna) változatos (vividham) formája (rūpam), melynek természete (sva-rūpam) egy háromrétű (trividha) mala --tisztátalanság-- (mala), ami (1) az (egyén) tökéletlennek (apūrṇam) tartásából (manyatā) --vagyis az Āṇavamala-ból--, (2) a különbözőségek (bhinna) érzetének (vedya) kiterjedéséből (prathā)-- vagyis a Māyīyamala-ból--, (3) (valamint) a jó (śubha) (és) rossz (aśubha) Vāsanā-kból avagy az okozati testben felhalmozódott tendenciákból, (amelyek arra késztetik az egyént, hogy jó és rossz tetteket hajtson végre) (vāsanā)¹ --vagyis a Kārmamala-ból-- áll (ātmakam). Ennek (a háromrétű korlátolt tudásnak) (tasya) Mātṛkā (mātṛkā), az univerzum (viśva) Őse (jananī), az ismeretlen (ajñātā) Anyja (mātā), (és) az Ő formája (rūpā) "a"-val (a) kezdődik (ādi) (és) "kṣa"-val (kṣa) végződik (anta). (Ő az Anyja) a tudásnak (jñānasya), melynek természete (ātmanaḥ) a különböző (tad tad) korlátolt (saṅkucita) tapasztalások (vedyā) villanása (ābhāsa). (Ez a korlátolt tudás vagy tapasztalás a következő formában nyilvánul meg:) "tökéletlen (apūrṇaḥ) vagyok (asmi)", "vékony (kṣāmaḥ) vagyok (asmi)" vagy (vā) "kövér (sthūlaḥ) vagyok (asmi)", "én vagyok (asmi) az Agniṣṭoma áldozat (agniṣṭoma) végrehajtója (yājī)" és így tovább (iti ādi). (Ezt a tudást) különböző (tad tad) elgondolások (parāmarśa) alkotják (mayasya), (melyek közül néhány) mentális módosulások nélkül --vagyis a hétköznapi elmén túli érzetekként-- (a-vikalpaka), (mások pedig) mentális módosulás kíséretében --azaz konkrétan megfogalmazódott gondolatokként-- (sa-vikalpaka) jelennek meg (avabhāsa), (és) a különböző (tad tad) hangok (śabda) (és) szavak (vācaka) behatolása (anuvedha) által (dvāreṇa), (annak az elméjében, aki hallja azokat), megrészegülést (māda) generál (dhānā) szomorúság (śoka), önteltség (smaya), öröm (harṣa), szenvedély (rāga) stb. (ādi) formájában (rūpatā). A tiszteletreméltó (śrī) Timirodghāṭa-ban (timirodghāṭa) kihirdetett (prokta) tanítás szerint (nītyā):

"A Mahāghorā-k --szó szerint "nagyon rettenetesek"-- (mahāghorāḥ) (vagyis a śakti-k vagy erők, akik) a Karandhra-ban --vagyis a Brahmarandhra-ban-- (ka-randhra)² a Tudatosság (citi) közepén (madhya) vannak (sthāḥ), (akik) Brahmā hurkán (brahma-pāśa) lógnak (avalambikāḥ), (és akik) a pīṭha-k vagy ülőhelyek --az érzékszervek-- (pīṭha) Istennői (īśvaryaḥ), megtévesztenek (mohayanti) újra és újra (muhur... muhur... iti)"||

(Mātṛkā) ragyog (śobhinī) az erők (śakti) sorozatában (śreṇī), (mint) Brāhmī (brāhmī) stb. (ādi), a betűk csoportjai (varga), a Kalā-k --az öt elsődleges erő--(kalā)³  stb. felett (ādi) uralkodva (adhiṣṭhātṛ). Ő gerjeszti vagy élénkíti fel (az élőlényt) (utthāpikā) a betűk (lipi) sorozatának (krama) elrendezésével (sanniveśa), ami közismert (prasiddha) az Āgama-kban --a feltárt szövegekben-- (āgama), (mint például) a tiszteletreméltó (śrī) Sarvavīra (sarvavīra) stb (ādi). Ő szorosan kapcsolódik (cumbitā) az erők (śakti) csoportjához (cakra), melyek nevei (ākhya) Ambā (ambā), Jyeṣṭhā (jyeṣṭhā), Raudrī (raudrī) (és) Vāmā (vāmā). (Egyszóval, Mātṛkā) az uralkodó (adhiṣṭhātrī) Śakti vagy Erő (śaktiḥ). Mivel (Mātṛkā) bizonyosan az alapja (adhiṣṭhānāt eva) annak (a korlátolt tudásnak) (tad), (és) mivel, (ugyanezen okból), kétségtelenül jelen van (hi) a belső (antas) egység (abheda) felderítésének (anusandhi) hiánya (vandhyatvāt), a (korlátolt) tapasztalások (jñānāni) nem találnak (alabdha) semmilyen megnyugvást (viśrāntīni) még egy pillanatra sem (kṣaṇam api), (és) kizárólag (eva) külső dolgok felé irányulnak --szó szerint kifelé irányítottak-- (bahis-mukhāni) . Így (iti), kinyilvánítani (uktiḥ), hogy ezek (a tapasztalások) (eṣāṁ) béklyók (bandhakatva), valóban (eva) érvényes (yuktā)|

Ez (a biznyos koncepció) (etad ca) összefoglalásra került (saṅgṛhītam) (a Spandakārikā-k következő) aforizmája által (kārikayā):

"…a szavak (śabda) sokaságából (rāśi) származó (samutthasya... iti)…"|
(Lásd Spandakārikā-k III, 13)

és (ca) (ugyanennek a szövegnek e másik) aforizmája által (kārikayā):

"Az erők (śaktayaḥ) szüntelen (satata) készek (utthitāḥ) elfedni vagy eltakarni (āvaraṇe) ennek (a korlátolt létezőnek) (ca asya) az esszenciális természetét (sva-rūpa... iti)…"|
(Lásd Spandakārikā-k III, 15)

||4||

¹ Az ember négy testet birtokol (1) durva vagy fizikai, (2) finom, (3) okozati és (4) szuper-okozati. Az első mindenkinek ismerős, ugye? A második test tartalmazza az életenergiákat, elmét, egót és intellektust. Az okozati test túl van a finom testen, és a felhalmozódott benyomásokat tartalmazza. A kommentárban említett "tendenciák" éppen olyanok, mint befogadó edények, amelyek arra várnak, hogy jó és rossz karmával legyenek megtöltve …ó, nos, ez igazán hosszú témakör. Csak értsd meg ezt: Ezek az ember okozati testében felhalmozódott tendenciák vezetik őt jó és rossz cselekedetek végrehajtására. Ez a jelentés. Ah, ó igen, majd elfelejtettem…a szuper-okozati test a híres Bindu vagy a ismerő Pont…egy másik hosszú és bonyolult témakör, nem kétséges. Természetesen nem szükséges részemről belemenni az efféle komplex és infom részletekbe egy puszta magyarázó megjegyzésben.

² Ezek az erők felelősek az emberek megtévesztéséért és világiasság felé való vezetéséért. A Karandhra-ban lakoznak, amit Brahmarandhra-nak is neveznek (szó szerint: Brahmā lyuka). Habár a Brahmarandhra általában össze van tévesztve a Sahasrāra-cakra-val, az technikailag ennek a cakra-nak a kellős közepe, a kutacs feletti régióban elhelyezkedve. A saját tapasztalatom szerint ez szó szerint egy lyuk tele isteni Tudatossággal. Amikor valaki belép ide, látszólag nincs ott semmi, de a kellő időben megtapasztalja úgymond egyfajta membrán jelenlétét. Van egy feszültség ebben a membránban. Nos, Śiva a membrán maga, míg az Ő Śakti-ja vagy isteni Ereje az említett feszültség. Ezek a misztériumok teljesen meg vannak világítva a "Szövegek (tanulmány)/Śivasūtravimarśinī" dokukmentumban a Trika szekció alatt.

³ Olvasd el a magyarázatomat erről a témáról a Trika: A hat folyamat dokumentumban.

fel

 5. Aforizma

अथैतद्बन्धप्रशमोपायमुपेयविश्रान्तिसतत्त्वमादिशति—

उद्यमो भैरवः॥५॥

योऽयं प्रसरद्रूपाया विमर्शमय्याः संविदो झगित्युच्छलनात्मकपरप्रतिभोन्मज्जनरूप उद्यमः स एव सर्वशक्तिसामरस्येनाशेषविश्वभरितत्वात्सकलकल्पनाकुलालङ्कवलनमयत्वाच्च भैरवो भैरवात्मकस्वस्वरूपाभिव्यक्तिहेतुत्वाद्भक्तिभाजामन्तर्मुखैतत्तत्त्वावधानधनानां जायत इत्युपदिष्टं भवति। उक्तं च श्रीमालिनीविजये

अकिञ्चिच्चिन्तकस्यैव गुरुणा प्रतिबोधतः।
जायते यः समावेशः शाम्भवोऽसावुदीरितः॥

इति। अत्र हि गुरुणा प्रतिबोधत इत्यत्र गुरुतः स्वस्मात्प्रतिबोधत इत्यस्यार्थो गुरुभिरादिष्टः। श्रीस्वच्छन्देऽप्युक्तम्

आत्मनो भैरवं रूपं भावयेद्यस्तु पुरुषः।
तस्य मन्त्राः प्रसिद्ध्यन्ति नित्ययुक्तस्य सुन्दरि॥

इति। भावनं ह्यत्रान्तर्मुखोद्यन्तृतापदविमर्शनमेव। एतच्च

एकचिन्ताप्रसक्तस्य यतः स्यादपरोदयः।
उन्मेषः स तु विज्ञेयः स्वयं तमुपलक्षयेत्॥

इत्यनेन सङ्गृहीतम्॥५॥

Athaitadbandhapraśamopāyamupeyaviśrāntisatattvamādiśati—

Udyamo bhairavaḥ||5||

Yo'yaṁ prasaradrūpāyā vimarśamayyāḥ saṁvido jhagityucchalanātmakaparapratibhonmajjanarūpa udyamaḥ sa eva sarvaśaktisāmarasyenāśeṣaviśvabharitatvātsakalakalpanākulālaṅkavalanamayatvācca bhairavo bhairavātmakasvasvarūpābhivyaktihetutvādbhaktibhājāmantarmukhaitattattvāvadhānadhanānāṁ jāyata ityupadiṣṭaṁ bhavati| Uktaṁ ca śrīmālinīvijaye

Akiñciccintakasyaiva guruṇā pratibodhataḥ|
Jāyate yaḥ samāveśaḥ śāmbhavo'sāvudīritaḥ||

iti| Atra hi guruṇā pratibodhata ityatra gurutaḥ svasmātpratibodhata ityasyārtho gurubhirādiṣṭaḥ| Śrīsvacchande'pyuktam

Ātmano bhairavaṁ rūpaṁ bhāvayedyastu puruṣaḥ|
Tasya mantrāḥ prasiddhyanti nityayuktasya sundari||

iti| Bhāvanaṁ hyatrāntarmukhodyantṛtāpadavimarśanameva| Etacca

Ekacintāprasaktasya yataḥ syādaparodayaḥ|
Unmeṣaḥ sa tu vijñeyaḥ svayaṁ tamupalakṣayet||

ityanena saṅgṛhītam||5||

Most (atha), (a következő aforizma) megtanítja (ādiśati) a módszert (upāyam) e (etad) kötelék (bandha) megszűntetéséhez (praśama), (vagyis) a megnyugvás (viśrānti) valódi természetét (satattvam) Abban, ami meg van célozva --A Célban, azaz a Legmagasabb Én-ben, más néven Bhairava-ban vagy Śiva-ban-- (upeya)—

Bhairava --a Legfelsőbb Létező-- (bhairavaḥ) az isteni Tudatosság hirtelen felvillanása vagy felemelkedése (udyamaḥ)||5||

Ez (ayam) az udyama (udyamaḥ), ami (yaḥ) a legmagasabb (para) Pratibhā --azaz Parāvāk, szó szerint a Legfőbb Beszéd-- (pratibhā) felemelkedése (unmajjana-rūpaḥ)¹ . (Ez a Pratibhā) a Saṃvid-nak --A Legfőbb Tudatosságnak-- (saṁvidaḥ) az azonnali (jhagiti) feltöréséből (ucchalana) áll (ātmaka), amely --vagyis a Saṃvid-- Vimarśa-ból --Śakti-ból vagy Én-tudatosságból-- (vimarśa) áll (mayyāḥ), (és az univerzum formájában való) kiterjedés (prasarat) jellemzi (rūpāyāḥ). Ez (saḥ) a bizonyos (eva) (udyama) Bhairava --más néven Śiva-- (bhairavaḥ), mivel (Bhairava) telve van (bharitatvāt) az egész (aśeṣa) univerzummal (viśva), egységben maradva (sāmarasyena) az összes (sarva) śakti-val vagy erővel (śakti), (és) mivel birtokolja (mayatvāt) a képességet (alam), hogy felfalja (kavalana) (a dualitást teremtő) elképzelések (kalpanā) teljes (sakala) csoportját (kula). (Ez az udyama továbbá azért Bhairava), mert ez az ok (hetutvāt) az egyén saját (sva) esszenciális természetének (sva-rūpa) megnyilvánulásához (abhivyakti), amely (mindent egybevéve szintén) Bhairava (bhairava-ātmaka). (És ez az udyama azokban) emelkedik fel (jāyate), akik odaadással rendelkeznek (bhakti-bhājām), (valamint) a figyelem (avadhāna) kincsével (dhanānām) erre (etad) a belső (antas-mukha) Princípiumra --azaz Bhairava-ra, az Istenire-- (tattva). Ez lett megtanítva (iti upadiṣṭam bhavati) (a jelen aforizmában)|

Ki lett jelentve (uktam ca) a tiszteletreméltó (śrī) Mālinīvijayatantra-ban (mālinīvijaye):

"Ki van mondva (udīritaḥ), hogy a śāmbhava-samāveśa avagy az elmerülés Śiva-ban (samāveśaḥ śāmbhavaḥ), (az) ez (asau), ami (yaḥ) kizárólag (eva) abban történik meg, aki (nem) gondol (cintakasya... jāyate) semmire (akiñcid), a Guru által (adományozott) (guruṇā) felébredés révén (pratibodhataḥ... iti)"||
(Lásd Mālinīvijayatantra II, 23)

Ebben a tekintetben (atra hi), a "guruṇā pratibodhataḥ" (kifejezés) (guruṇā pratibodhataḥ iti) (úgy is interpretálható) itt (atra), mint "az egyén saját (svasmāt) nagy (gurutaḥ) felébredése révén (pratibodhataḥ iti)"² . Ennek (a kifejezésnek) (asya) (az alternatív) jelentése (arthaḥ) a Guru-k (gurubhiḥ) lett megtanítva (ādiṣṭaḥ)|

(Ez) a tiszteletreméltó (śrī) Svacchandatantra-ban (svacchande) is (api) kinyilvánításra került (uktam):

"Ó, szépséges (sundari)³ , kétségtelen (tu), annak (tasya) a személynek (puruṣaḥ), aki (yaḥ) realizálja vagy megragadja (bhāvayet), hogy az ő (ātmanaḥ) esszenciális természete (rūpam) Bhairava (bhairavam), lévén egyesülve van (yuktasya) az Örökkévalóval (nitya), a Mantra-k (mantrāḥ) gyümölcsöt teremnek (számára) (prasiddhyanti... iti)"||

Kétségkívül (hi), a bhāvana (szó) --amely a Svacchandatantra stanzájában megjelenő "bhāvayet" ragozott igében rejlik-- (bhāvanam) itt (atra) a belső (antas-mukha) felemelkedés (udyantṛtā) állapotának (pada) megragadását (vimarśanam eva) (jelenti)|

Ez (a koncepció) (etad ca) (szintén) összefoglalásra került (saṅgṛhītam) ezáltal (a stanza által a Spandakārikā-kban) (anena):

"Az (saḥ) bizonyosan úgy ismerendő (tu vijñeyaḥ) mint Unmeṣa (unmeṣaḥ), ahonnan (yatas) megtörténik (syāt) egy másik (éberség --Kṣemarāja szerint--vagy gondolat--mások szerint--) (apara)⁴ felemelkedése (udayaḥ) abban (a személyben), aki (már eleve) el van foglalva (prasaktasya) egy (eka) gondolattal (cintā). Figyelje meg (upalakṣayet) ezt (az Unmeṣa-t) (tam) saját maga (svayam... iti)"||
(Lásd Spandakārikā-k III, 9)

||5||

¹ A Legmagasabb Beszéd az a szint, ahol a szavak és az általuk jelzett objektumok teljes egységben vannak. Valójában ezen a szinten nem is merültek fel szavakként és objektumokként. Így, a Legmagasabb Beszéd szinonimája a Legmagasabb Tudatosságnak, amelyből az egész univerzum megnyilvánul.

² Mivel a "guru" szó, a "spirituális tanító" mellett, azt is jelenti "nagy". Meg kell jegyezni, hogy bár a "spirituális tanító" egy jó és rövid fordítása a "guru" szónak, ebben a kontextusban nem teljesen pontos, szerény véleményem szerint, mert a szöveg egy Guru-ról beszél, vagyis egy olyan emelkedett lelkű személyről, aki képes elvinni egy hétköznapi emberi lényt a kötöttségből a végső Megszabaduláshoz. Ez az, amiért "általában" jobb szeretem fordítatlanul hagyni a "guru" szót.

³ A Tantra-k általában párbeszéd formájában lettek megalkotva az Úr Śiva és Pārvatī (Śakti), az Ő felesége között.

⁴  Kṣemarāja természetesen az a bölcs, aki éppen most kommentál. Ő írt egy kommentárt a Spandakārikā-hkoz is.

fel

 6. Aforizma

एवं झगिति परप्रतिभोन्मेषावष्टम्भोपायिकां भैरवसमापत्तिमज्ञानबन्धप्रशमैकहेतुं प्रदर्श्यैतत्परामर्शप्रकर्षाद्व्युत्थानमपि प्रशान्तभेदावभासं भवतीत्याह—

शक्तिचक्रसन्धाने विश्वसंहारः॥६॥

योऽयं परप्रतिभोन्मज्जनात्मोद्यन्तृतास्वभावो भैरव उक्तोऽस्यैवान्तर्लक्ष्यबहिर्दृष्ट्यात्मतया निःशेषशक्तिचक्रक्रमाक्रमाक्रामिण्यतिक्रान्तक्रमाक्रमातिरिक्तारिक्ततदुभयात्मतयाप्यभिधीयमानापि अनेतद्रूपानुत्तरा परा स्वातन्त्र्यशक्तिः काप्यस्ति। यया स्वभित्तौ मह्युल्लासात्प्रभृति परप्रमातृविश्रान्त्यन्तं श्रीमत्सृष्ट्यादिशक्तिचक्रस्फारणात्मा क्रीडेयमादर्शिता। तस्यैतदाभासितस्य शक्तिचक्रस्य रहस्याम्नायाम्नातनीत्या यत्सन्धानं यथोचितक्रमविमर्शनं तस्मिन् सति कालाग्न्यादेश्चरमकलान्तस्य विश्वस्य संहारो देहात्मतया बाह्यतया चावस्थितस्यापि सतः परसंविदग्निसाद्भावो भवतीत्यर्थः। उक्तं च श्रीभर्गशिखायाम्

मृत्युं च कालं च कलाकलापं विकारजालं प्रतिपत्तिसात्म्यम्।
ऐकात्म्यनानात्म्यविकल्पजातं तदा स सर्वं कवलीकरोति॥

इति। श्रीमद्वीरावलावपि

यत्र सर्वे लयं यान्ति दह्यन्ते तत्त्वसचयाः।
तां चितिं पश्य कायस्थां कालानलसमत्विषम्॥

इति। श्रीमन्मालिनीविजयेऽपि

उच्चाररहितं वस्तु चेतसैव विचिन्तयन्।
यं समावेशमाप्नोति शाक्तः सोऽत्राभिधीयते॥

इत्युक्त्यातदेव भङ्ग्या निरूपितम्। एतच्च सद्गुरुचरणोपासनयाभिव्यक्तिमायातीति नाधिकमुन्मीलितम्। एतदेव

यस्योन्मेषनिमेषाभ्यां...।

इति

यदा त्वेकत्र संरूढः...।

इति च प्रथमचरमश्लोकाभ्यां सङ्गृहीतम्॥६॥

Evaṁ jhagiti parapratibhonmeṣāvaṣṭambhopāyikāṁ bhairavasamāpattimajñānabandhapraśamaikahetuṁ pradarśyaitatparāmarśaprakarṣādvyutthānamapi praśāntabhedāvabhāsaṁ bhavatītyāha—

Śakticakrasandhāne viśvasaṁhāraḥ||6||

Yo'yaṁ parapratibhonmajjanātmodyantṛtāsvabhāvo bhairava ukto'syaivāntarlakṣyabahirdṛṣṭyātmatayā niḥśeṣaśakticakrakramākramākrāmiṇyatikrāntakramākramātiriktāriktatadubhayātmatayāpyabhidhīyamānāpi anetadrūpānuttarā parā svātantryaśaktiḥ kāpyasti| Yayā svabhittau mahyullāsātprabhṛti parapramātṛviśrāntyantaṁ śrīmatsṛṣṭyādiśakticakrasphāraṇātmā krīḍeyamādarśitā| Tasyaitadābhāsitasya śakticakrasya rahasyāmnāyāmnātanītyā yatsandhānaṁ yathocitakramavimarśanaṁ tasmin sati kālāgnyādeścaramakalāntasya viśvasya saṁhāro dehātmatayā bāhyatayā cāvasthitasyāpi sataḥ parasaṁvidagnisādbhāvo bhavatītyarthaḥ| Uktaṁ ca śrībhargaśikhāyām

Mṛtyuṁ ca kālaṁ ca kalākalāpaṁ vikārajālaṁ pratipattisātmyam|
Aikātmyanānātmyavikalpajātaṁ tadā sa sarvaṁ kavalīkaroti||

iti| Śrīmadvīrāvalāvapi

Yatra sarve layaṁ yānti dahyante tattvasacayāḥ|
Tāṁ citiṁ paśya kāyasthāṁ kālānalasamatviṣam||

iti| Śrīmanmālinīvijaye'pi

Uccārarahitaṁ vastu cetasaiva vicintayan|
Yaṁ samāveśamāpnoti śāktaḥ so'trābhidhīyate||

ityuktyāitadeva bhaṅgyā nirūpitam| Etacca sadgurucaraṇopāsanayābhivyaktimāyātīti nādhikamunmīlitam| Etadeva

Yasyonmeṣanimeṣābhyāṁ...|

iti

Yadā tvekatra saṁrūḍhaḥ...|

iti ca prathamacaramaślokābhyāṁ saṅgṛhītam||6||

Így (evam), bemutatván (pradarśya), hogy a tudatlanság (ajñāna) megszűnésének (praśama) egyetlen (eka) oka (hetum) a tökéletes elmerülés (samāpattim) Bhairava-ban (bhairava), amely --a tökéletes elmerülés-- a legmagasabb (para) Pratibhā --vagyis Parāvāk, szó szerint Legmagasabb Beszéd-- (pratibhā) azonnali (jaghiti) Unmeṣa-ján¹ (unmeṣa) alapuló (avaṣṭambha) módszer (upāyikām), (az Úr Śiva, a Śivasūtra-k szerzője azt) mondta (āha), (hogy) "eme (Pratibhā) (etad) megragadásának (parāmarśa) teljessége miatt (prakarṣāt) bekövetkezik (avabhāsam bhavati) (minden) különbség megszűnése (praśānta-bheda), még a Vyutthāna-ban is --bármely állapot, amely nem a samādhi vagy tökéletes koncentráció-- (vyutthānam api... iti)²"—

Az erők (śakti) kollektív csoportjával való (cakra) egyesülésen keresztül (sandhāne) az univerzum (viśva) eltűnése (saṁhāraḥ) (következik be)||6||

Eme (ayam) Bhairava (bhairavaḥ) természete (sva-bhāvaḥ), aki (yaḥ) meg lett határozva (uktaḥ), a legmagasabb (para) Pratibhā (pratibhā) feltámadása (udyantṛtā) vagy felemelkedése (unmajjana-ātmā). Az Ő (asya eva) legfőbb (anuttarā), legmagasabb (parā) Śakti-ja vagy Ereje (śaktiḥ) az Abszolút Szabadságnak minden tudás és cselekvés tekintetében (svātantrya) Valaki (kā-api asti), akinek esszenciája (ātmatayā) belül (antas) (az Én-tudatosságként) érzékelhető (lakṣya), kívül (pedig) (bahis) (az univerzumként) látható (dṛṣṭya). (Emiatt) Ő --azaz Śakti-- birtokba veszi (ākrāmiṇī) az erők (śakti) teljes (niḥśeṣa) csoportját (cakra), (és megjelenik mint) fokozatosság (krama) és nem-fokozatosság --vagyis egyidejűség-- (akrama). (Másrészről, amikor) Ő transzcendálja a fokozatosságot és nem-fokozatosságot (atikrānta-krama-akrama), (akkor) úgy is megjelenik (ātmatayā... api) (mint) rendkívül (ati) üres (rikta) (és) nem-üres (a-rikta), (vagy) mindkettő --azaz mind rendkívül üres, mind nem-üres--(tad-ubhaya). (Valójában), habár (api) Ő (így) kerül leírásra (abhidhīyamānā), Ő (még csak) nem (is) (an... rūpā) ez (etad)|

Ez (iyam) a Játék (krīḍā), melynek természete (ātmā) az erők (śakti) csoportjának (cakra) csillogó vibrációja (sphāraṇa) a gyönyörű (śrīmat) kiáradás (sṛṣṭi) stb. (ādi) (formájában), a föld --36. tattva vagy kategória-- (mahī) megnyilvánulásával (ullāsāt) kezdve (prabhṛti), (és) a legmagasabb (para) Tapasztalón való --Śiva, 1. tattva vagy kategória-- (pramātṛ) megnyugváson (viśrānti) végződve (antam), Ő általa --az Úr legfőbb Ereje által-- (yayā), a Saját --azaz Śakti, a szóban forgó Erő-- (sva) vásznán --hátterén-- (bhittau) kerül bemutatásra (ādarśitā)|

Eme (legfőbb Erő által) (etad) megnyilvánított (ābhāsitasya) erők (śakti) ezen (tasya) csoportjának (cakrasya) sandhāna-ja vagy egyesülése --ami az aforizmában említve volt-- (yad sandhānam) az éberré válás aktusa (vimarśanaṁ) a megfelelő (yathā-ucita) módon (krama), a Titkos (rahasya) Tradícióban (āmnāya) kinyilvánított (āmnāta) tanítás(ok)nak megfelelően (nītyā). Amikor ez megtörténik --azaz amikor a sandhāna megtörténik-- (tasmin sati), (akkor következik be) a Kālāgni-ban (kālāgni) kezdődő (ādeḥ) (és) a legvégső (carama) Kalā-ban ³ (kalā) végződő (antasya) univerzum (viśvasya) eltűnése (saṁhāraḥ). (Még pontosabban), a külső létezés (sataḥ) állapota (bhāvaḥ), habár (api) folytatódik (avasthitasya) a test (deha) és (ca) a külsődlegesség (bāhyatayā) formájában (ātmatayā), teljesen átváltozott (sāt... bhavati) a legmagasabb (para) Tudatosság (saṁvid) Tüzévé (agni). Ez a jelentés (iti arthaḥ)|

Ez szintén ki lett jelentve (uktam ca) a tiszteletreméltó (śrī) Bhargaśikhā-ban (bhargaśikhāyām):

"Ekkor (tadā), (amikor bekövetkezik az univerzum eltűnése), ő --a fenséges Yogī-- (saḥ) felfal (kavalī-karoti) mindent (sarvam) --vagyis eggyé válik mindennel--, (legyen az) a halál (mṛtyum) vagy (ca... ca) az idő --Kāla a halál uralkodó istensége is-- (kālam), a cselekvések (kalā) kötege (kalāpam), a változások (vikāra) hálója (jālam), (az objektumok) tudásával való (pratipatti) azonosulás (sātmyam), a gondolatok (vikalpa) sokasága (jātam) (a Legfőbb Én-nel való) egységről (aika-ātmya) (vagy) különbözőségről (nānā-ātmya... iti)"||

Még (api) a tiszteletreméltó (śrīmat) Vīrāvalī-ban (vīrāvalau) (is kijelentésre kerül):

"Lásd (paśya) azt (tām) a testben (kāya) lakozó (sthām) Tudatosságot (citim), akinek ragyogása (tviṣam) olyan (sama), (mint) Kālāgnirudra-é (kāla-anala)⁴. (Lásd azt a Tudatosságot), amelyben (yatra) minden (sarve) feloldódik (layam yānti) (és) a princípiumok vagy kategóriák (tattva) sokasága (sacayāḥ) felég (dahyante... iti)||

A tiszteletreméló (śrī) Mālinīvijayatantra-ban (mālinīvijaye) szintén (el lett mondva) (api):

"Az, aki elméjével azon a Valóságon töpreng (vastu cetasā eva vicintayan), amely nincs a kiejtés hatókörén belül (uccāra-rahitam), eléri (āpnoti) az elmerülést (a Legfőbb Én-ben) (yam samāveśam). Ez (az elmerülés) (saḥ) itt (atra) śākta-nak --azaz a Śāktopāya-n keresztül elértnek-- (śāktaḥ... iti) tekintendő (abhidhīyate)⁵ "||
(Lásd Mālinīvijayatantra II, 22)

E kinyilatkoztatás által (uktyā) ez a bizonyos (śakticakrasandhāna vagy az erők kollektív csoportjával való egyesülés) (etad eva) indirekt módon (bhaṅgyā) definiálva lett (nirūpitam) (a Mālinīvijayatantra-ban)|

És (ca) ez (etad) egy valódi (sat) Guru (guru) lábának (caraṇa) szolgálata révén (upāsanayā) jön létre (abhivyaktim āyāti). Így (iti), semmi egyéb (na adhikam) (nem) lett feltárva (unmīlitam)|

Ugyanez a dolog (etad eva) lett összefoglalva (saṅgṛhītam) (a Spandakārikā-k) két stanzája által (ślokābhyām), vagyis (az első Fejezet) első (stanzája) (prathama) (és a harmadik Fejezet) utolsó (stanzája által) (carama):

"... akinek (yasya) szemei kinyílásától (és) becsukódásától (unmeṣa-nimeṣābhyām... iti)..."||
(Lásd Spandakārikā-k I, 1)

"Amikor (yadā) viszont (tu) szilárdan gyökeret ver (saṁrūḍhaḥ) egyetlen helyen --azaz a Spanda princípiumban-- (ekatra... iti ca)..."||
(Lásd Spandakārikā-k III, 19)

||6||

¹ Ez a kifejezés szó szerint azt jelenti: "A szemek kinyílásának aktusa, előkerülés, láthatóvá válás stb.". Itt "felemelkedésként" kell értelmezni.

² A Vyutthāna bármely állapot a samādhi-n (ebben a kontextusban, "a tökéletes elmerülés Bhairava-ban") kívül. Röviden, ez a hétköznapi állapota a tudatosságnak, amelyben az emberek túlnyomó többsége él.

³ Kālāgni a legalacsonyabb bhuvana vagy világ, míg a legvégső Kalā úgy ismert, mint Śāntyātīta. Olvasd el a Trika: A Hat Folyamat dokumentumot több információért.

⁴  Ő úgy is ismert, mint Kālāgnibhuvaneśa (a Kālāgni-nak nevezett világ ura). Röviden, ő az istenség, aki eme világ vagy bhuvana felett uralkodik. Ennek a bhuvana-nak a nevét úgy lehet lefordítani, mint "az idő (végezetének) tüze". Ez a legalacsonyabb világ, ahogy azt az előző megjegyzésben mondtam.

⁵  Olvasd el a Meditáció 3 dokumentumot több információért.

fel

 7. Aforizma

एवमुपसंहृतविश्वस्य न समाधिव्युत्थानभेदः कोऽपीत्याह—

जाग्रत्स्वप्नसुषुप्तभेदे तुर्याभोगसम्भवः॥७॥

समनन्तरनिरूपयिष्यमाणानां जाग्रत्स्वप्नसुषुप्तानां भेदे नानारूपे पृथक्त्वावभास उद्यमो भैरव इति लक्षितस्य स्फुरत्तात्मनः सर्वदशानुस्यूतस्य तुर्यस्य य आभोगश्चमत्कारः तस्य सम्भवो नित्यमेव तुर्यचमत्कारमयत्वं प्रोक्तमहायोगयुक्तस्य भवतीत्यर्थः। केचित्सम्भव इत्यत्र संविदिति स्पष्टार्थं पठन्ति। एतच्च

यथेन्दुः पुष्पसङ्काशः समन्तादवभासते।
आह्लादनसमूहेन जगदाह्लादयेत्क्षणात्।
तद्वद्देवि महायोगी यदा पर्यटते महीम्।
ज्ञानेन्दुकिरणैः सर्वैर्जगच्चित्रं समस्तकम्॥
आह्लादयेत्समन्तात्तदवीच्यादिशिवान्तकम्।

इत्यादिना श्रीचन्द्रज्ञाने जागरादौ तुर्याभोगमयत्वं महायोगिनो दर्शितम्। स्पन्दे तु

जाग्रदादिविभेदेऽपि...।

इति कारिकया सङ्गृहीतम्॥७॥

Evamupasaṁhṛtaviśvasya na samādhivyutthānabhedaḥ ko'pītyāha—

Jāgratsvapnasuṣuptabhede turyābhogasambhavaḥ||7||

Samanantaranirūpayiṣyamāṇānāṁ jāgratsvapnasuṣuptānāṁ bhede nānārūpe pṛthaktvāvabhāsa udyamo bhairava iti lakṣitasya sphurattātmanaḥ sarvadaśānusyūtasya turyasya ya ābhogaścamatkāraḥ tasya sambhavo nityameva turyacamatkāramayatvaṁ proktamahāyogayuktasya bhavatītyarthaḥ| Kecitsambhava ityatra saṁviditi spaṣṭārthaṁ paṭhanti| Etacca

Yathenduḥ puṣpasaṅkāśaḥ samantādavabhāsate|
Āhlādanasamūhena jagadāhlādayetkṣaṇāt|
Tadvaddevi mahāyogī yadā paryaṭate mahīm|
Jñānendukiraṇaiḥ sarvairjagaccitraṁ samastakam||
Āhlādayetsamantāttadavīcyādiśivāntakam|

ityādinā śrīcandrajñāne jāgarādau turyābhogamayatvaṁ mahāyogino darśitam| Spande tu

Jāgradādivibhede'pi...|

iti kārikayā saṅgṛhītam||7||

Ezen a módon (evam), annak, akiben az univerzum (viśvasya) vissza van tartva és el van nyomva (mint olyan) --vagyis akinek az univerzum immáron isteni Tudatosságként látszik-- (upasaṁhṛta), nincs semmilyen (na... kaḥ api) különbség (bhedaḥ) a Samādhi (samādhi) (és) Vyutthāna --bármely Samādhi-n kívüli-- között (vyutthāna). Így (iti), (az Úr Śiva azt) mondta (āha)—

(Még) az ébrenlét (jāgrat), álom (svapna) és mélyalvás (suṣupta) különböző (tudatállapotai) közben (is) (bhede), a Negyedik Állapot (turya) gyönyöre és élvezete (ābhoga) van jelen (sambhavaḥ)||7||

Annak, aki egyesülve van (a Legfőbb Én-nel) (yuktasya) az említett (prokta) nagy Yoga által --vagyis a Śāmbhavopāya által-- (mahā-yoga), folyamatosan (nityam eva) jelen van (bhavati) a Negyedik Állapot (turya) Camatkāra-ja (camatkāra-mayatvam)¹ . Ez (yaḥ) az Ābhoga --a gyönyör és élvezet-- (ābhogaḥ) (a jelen aforizmában megemlítve) a Camatkāra --A legfelsőbb Én-tudatosság Gyönyöre-- (camatkāraḥ). (Ez) a Negyedik Állapot-nak vagy Turya-nak (a gyönyöre és élvezete) (turyasya), amely --a Negyedik Állapot-- indirekt módon jelezve lett (lakṣitasya) (ennek a fejezetnek a korábbi, ötödik aforizmájában:) Bhairava --a Legfelsőbb Létező-- (bhairavaḥ) az isteni Tudatosság hirtelen felvillanása vagy felemelkedése (udyamaḥ... iti). (Ez a Negyedik Állapot vagy Turya) Sphurattā-ból (sphurattā)² áll (ātmanaḥ) (és) zavartalanul folyik (anusyūtasya) (a tudatosság) minden (sarva) állapotában (daśā). (Más szavakkal, a Negyedik Állapot megmarad egy változatlan Tanúként még) a sokrétűség által jellemzett (nānā-rūpe) elkülönültség (pṛthaktva) megnyilvánulása közben (is) (avabhāse), az ébrenlét (jāgrat), álom (svapna) (és) mélyalvás--suṣupta-- (suṣuptānām) különböző (állapotainak formájában megjelenve) (bhede), amelyek rögtön ezután (samanantara) lesznek megvizsgálva (nirūpayiṣyamāṇānām). (Mindent egybevéve, annak, aki egyesülve van a Legfőbb Én-nel a Śāmbhavopāya által), megtörténik a létrejötte (sambhavaḥ) ennek (az Ābhoga-nak vagy Camatkāra-nak) (tasya). Ez a jelentés (iti arthaḥ)|

Néhányan (kecid) itt (atra) "saṃvid"-ot (saṁvid iti) olvasnak (paṭhanti) "sambhava" (helyett) (sambhavaḥ iti), (amelynek) jelentése (artham) tiszta (spaṣṭa)³ |

Ugyanez a dolog (etad ca) lett bemutatva (darśitam) a tiszteletreméltó (śrī) Candrajñāna-ban (az alábbi stanza által) (candrajñāne), azaz hogy a Negyedik Állapot (turya) gyönyöre és élvezete (ābhoga-mayatvam) a nagy (mahā) Yogī-kban (yoginaḥ) az ébrenlétben (jāgarā) stb. (ādau) (is jelen van):

"Miképp (yathā) a hold (induḥ), mely egy virág (puṣpa) megjelenésével bír (saṅkāśaḥ), fénylik (avabhāsate) körös-körül (samantāt), azonnal (kṣaṇāt) felfrissítve és megörvendeztetve (āhlādayet) a világot (jagat) frissítő és boldogító (sugarainak) (āhlādana) sokaságával (samūhena), úgy (tadvat), ó, Istennő --Pārvatī, Śiva felesége-- (devi)!, a nagy (mahā) Yogī (yogī), amikor (yadā) jár-kel (paryaṭate) a földön (mahīm), körös-körül (samantāt) felfrissíti és megörvendezteti (āhlādayet) Tudásának (jñāna... iti ādinā) minden (sarvaiḥ) holdsugarával (indu-kiraṇaiḥ) ezt (tad) az egész (samastakam) színpompás (citram) világot (jagat), mely Avīci-vel --a pokol egy típusa-- (avīci) kezdődik (ādi) (és) Śiva-val--A Legfelsőbb Én-- (śiva) végződik (antakam)"|

A Spandakārikā-kban (spande) bizonyosan (tu) (ugyanez a tanítás) lett összefoglalva (saṅgṛhītam) a (következő) aforizma által (kārikayā):

"Még (api) (az állapotok) változatosságában (is) (vibhede), (mint) ébrenlét (jāgrat) stb (ādi... iti)..."|
(Lásd Spandakārikā-k I, 3)

||7||

¹ A "Camatkāra" kifejezés szó szerint azt jelenti "ámulat". A Trika-ban azonban a jelentése a következő: "A legfelsőbb Én-tudatosság Gyönyöre". Muszáj voltam a megfelelő módon elrendezni a fordítást, hogy ne legyen redundáns. A "Turya" (más néven "Turīya") pedig a tudatosság negyedik állapota. Ez a Tanú állapota a maradék három tekintetében (ébrenlét, álom és mélyalvás). A legmagasabb Én folyamatosan a Turya-ban (egy állandó állapotban) van, de amikor Ő (Te!) elfogadja a korlátolt tapasztaló állapotát, akkor ébrenléten, álmon és mélyalváson (három mulandó állapoton) megy keresztül.

² A Sphurattā nagyon sok dolgot jelent (csillogás, az Én fénye, stb). Ebben a kontextusban úgy vélem, hogy Śakti (Az Úr Legfőbb Ereje) egyik megnevezéseként lett használva a bölcs által. Ebben az értelemben a Sphurattā Śiva-nak a lüktető fénye. Ez a fény Spanda-ként is ismert és tudatossá teszi Śiva-t az Ő saját létezéséről.

³ Tiszta egy Szanszkrit tudósnak! Figyelj: A "saṃvid" szó általában úgy van értelmezve mint "Tudatosság". Mindenesetre, ebben a kontextusban úgy kell fordítani, hogy "tapasztalás". Tehát a bölcs által kommentált teljes aforizma szövege így nézne ki: "(Még) az ébrenlét, álom és mélyalvás különböző (tudatállapotai) közben (is), a Negyedik Állapot gyönyörének és élvezetének tapasztalása (van jelen). Szerény véleményem szerint "megszerzésként" is lehet értelmezni, és így a teljes szöveg így nézne ki: "(Még) az ébrenlét, álom és mélyalvás különböző (tudatállapotai) közben (is), a Negyedik Állapot gyönyörének és élvezetének megszerzése (van jelen). Most már "végre" tiszta. OK, ennyi csupán!

fel

 8. 9. és 10. Aforizma

एतज्जाग्रदादित्रयं सूत्रत्रयेण लक्षयति—

ज्ञानं जाग्रत्॥८॥
स्वप्नो विकल्पाः॥९॥
अविवेको मायासौषुप्तम्॥१०॥

सर्वसाधारणार्थविषयं बाह्येन्द्रियजं ज्ञानं लोकस्य जाग्रज्जागरावस्था। ये तु मनोमात्रजन्या असाधारणार्थविषया विकल्पाः स एव स्वप्नः स्वप्नावस्था तस्यैवंविधविकल्पप्रधानत्वात्। यस्त्वविवेको विवेचनाभावोऽख्यातिरेतदेव मायारूपं मोहमयं सौषुप्तम्। सौषुप्तं लक्षयता प्रसङ्गादुच्छेद्याया मायाया अपि स्वरूपमुक्तम्।

इत्थमपि चेदृशेनाप्यनेन लक्षणेन तिसृष्वपि जागरादिदशासु त्रैरूप्यमस्तीति दर्शितम्। तथा चात्र यद्यत्स्वप्नदशोचितं प्रथममविकल्पं ज्ञानं सा जागरा। ये तु तत्र विकल्पाः स स्वप्नः। तत्त्वाविवेचनं सौषुप्तम्। सौषुप्ते यद्यपि विकल्पा न सञ्चेत्यन्ते तथापि तत्प्रविविक्षायां तथोचितजाग्रज्ज्ञानमिव तदनन्तरं संस्कारकल्पविकल्परूपस्तदुचितः स्वप्नोऽप्यस्त्येव।

किञ्च योग्यभिप्रायेण प्रथमं तत्तद्धारणारूपं ज्ञानं जाग्रत्ततः तत्प्रत्ययप्रवाहरूपा विकल्पाः स्वप्नो ग्राह्यग्राहकभेदासञ्चेतनरूपश्च समाधिः सौषुप्तमित्यप्यनया वचोयुक्त्या दर्शितम्। अत एव श्रीपूर्वशास्त्रे जागरादीनां परस्परानुवेधकृतो योग्यभिप्रायेणापि

... अबुद्धं बुद्धमेव च।
प्रबुद्धं सुप्रबुद्धं च...॥

इत्यादिना भेदो निरूपितः॥८॥९॥१०॥

Etajjāgradāditrayaṁ sūtratrayeṇa lakṣayati—

Jñānaṁ jāgrat||8||
Svapno vikalpāḥ||9||
Aviveko māyāsauṣuptam||10||

Sarvasādhāraṇārthaviṣayaṁ bāhyendriyajaṁ jñānaṁ lokasya jāgrajjāgarāvasthā| Ye tu manomātrajanyā asādhāraṇārthaviṣayā vikalpāḥ sa eva svapnaḥ svapnāvasthā tasyaivaṁvidhavikalpapradhānatvāt| Yastvaviveko vivecanābhāvo'khyātiretadeva māyārūpaṁ mohamayaṁ sauṣuptam| Sauṣuptaṁ lakṣayatā prasaṅgāducchedyāyā māyāyā api svarūpamuktam|

Itthamapi cedṛśenāpyanena lakṣaṇena tisṛṣvapi jāgarādidaśāsu trairūpyamastīti darśitam| Tathā cātra yadyatsvapnadaśocitaṁ prathamamavikalpaṁ jñānaṁ sā jāgarā| Ye tu tatra vikalpāḥ sa svapnaḥ| Tattvāvivecanaṁ sauṣuptam| Sauṣupte yadyapi vikalpā na sañcetyante tathāpi tatpravivikṣāyāṁ tathocitajāgrajjñānamiva tadanantaraṁ saṁskārakalpavikalparūpastaducitaḥ svapno'pyastyeva|

Kiñca yogyabhiprāyeṇa prathamaṁ tattaddhāraṇārūpaṁ jñānaṁ jāgrattataḥ tatpratyayapravāharūpā vikalpāḥ svapno grāhyagrāhakabhedāsañcetanarūpaśca samādhiḥ sauṣuptamityapyanayā vacoyuktyā darśitam| Ata eva śrīpūrvaśāstre jāgarādīnāṁ parasparānuvedhakṛto yogyabhiprāyeṇāpi

... abuddhaṁ buddhameva ca|
Prabuddhaṁ suprabuddhaṁ ca...||

ityādinā bhedo nirūpitaḥ||8||9||10||

(Az Úr Śiva, a kommentár alatt lévő Śivasūtra-k szerzője) definiálja (lakṣayati) (a tudatállapotoknak) ezt (etad) a hármas csoportját (trayam), (mint) ébrenlét (jāgrat) stb. (ādi), három (trayeṇa) aforizmán keresztül (sūtra)—

A tudás (jñānam) a tudatosság ébrenléti állapota (jāgrat)||8||
A tudatosság álom állapota (svapnaḥ) a gondolatok és képzelgések (vikalpāḥ)||9||
A nem-megkülönböztetés vagy éberség hiánya (avivekaḥ) Māyā --a káprázat-- (māyā) mélyalvása (sauṣuptam)||10||

A jāgrat (jāgrat) a világ (lokasya) ébrenléti (jāgarā) állapota (avasthā), (és) tudásból (áll) (jñānaṁ), melynek működési köre (viṣayam) a mindenki számára közös (sarvasādhāraṇa) objektumok (artha), (és) amely a külső (bāhya) érzékszervekből (indriya) születik (jam)|

A svapna (saḥ eva... svapnaḥ) viszont (tu) az álom (svapna) állapot (avasthā), (mely) gondolatok(ból áll) (vikalpāḥ), amelyek (ye) pusztán (mātra) az elméből (manas) fakadnak (janyāḥ), (és) amelyek működési köre (viṣayāḥ) a nem-közös (asādhāraṇa) objektumok (artha) --vagyis azok az objektumok, amiket csak az álmodó tapasztal--. (Ezért nevezik svapna-nak vagy álomnak), mert jelen van benne a felsőbbrendűsége (tasya... pradhānatvāt) az effajta --vagyis nem-közös-- (evaṁ-vidha) gondolatoknak (vikalpa)|

Kétségtelen (tu), ez (etad eva) a sauṣupta vagy mélyalvás (sauṣuptam), mely káprázatból (moha) áll (mayam), (és) amelynek természete (rūpam) Māyā --az univerzális megnyilvánulás 6. tattva-ja vagy kategóriája-- (māyā), az elsődleges tudatlanságot (képviseli) (akhyātiḥ), ami (yaḥ) az aviveka-t (avivekaḥ) (avagy) a megkülönböztetésés és éberség (vivecana) hiányát (vonja maga után) (abhāvaḥ)|

A mélyalvás (sauṣuptam) definíciójával együtt (lakṣayatā) mellékesen (prasaṅgāt) a felszámolandó (ucchedyāyāḥ) Māyā (māyāyāḥ) esszenciális természete (sva-rūpam) is (api) említésre került (uktam)|

Továbbá (api ca), ily módon (ittham), ezen a típusú (īdṛśena api anena) definíción keresztül (lakṣaṇena) bemutatásra került (asti iti darśitam) (a tudatosság állapotainak) hármas természete (trairūpyam) az ébrenlét (jāgarā) stb. (ādi) három (tisṛṣu api) állapotában (daśāsu)|

Eszerint (tathā ca) itt (atra), bármilyen (yad yad) nem részletezett (avikalpam) kezdeti (prathamam) tudás (jñānam), ami az álom (svapna) állapot (daśā) jellemzője (ucitam), (az) az ébrenlét (sā jāgarā)|

A gondolatok és képzelgések (vikalpāḥ), amik (ye tu) ezután (megjelennek) (tatra), (alkotják) az álom állapotot (saḥ svapnaḥ)|

A mélyalvás (sauṣuptam), (lévén Māyā a természete), a megkülönböztetés és éberség hiánya (avivecanam) a tattva-k vagy princípiumok tekintetében (tattva) --ez később lesz kifejtve a III-3-ban--¹ |

Habár (yadi api) a gondolatok (vikalpāḥ) nem (na) kerülnek tapasztalásra (sañcetyante) a mélyalvásban (sauṣupte) --azaz habár nincs semmiféle gondolat a mélyalvásban--, mindazonáltal (tathā api), amikor valaki készül belépni (pravivikṣāyām) oda (tad) --vagyis a mélyalvásba--, (akkor megjelenik) egy tudása (jñānam) az ébrenlétnek (jāgrat), úgymond (iva), ami az effajta állapotnak --azaz a mélyalvásnak-- a jellemzője (tathā ucita). Azután (tad anantaram) bizonyosan (eva) megtörténik (asti) az álom állapot (svapnaḥ) is (api) gondolatok és képzelgések (vikalpa) formájában (rūpaḥ), (azok) fennmaradó lenyomataiként (saṁskāra) megjelenve (kalpa). (Természetesen, ami ismertetve lett, az) annak --vagyis a tudatosság álom állapotának-- (tad) a jellemzője (ucitaḥ)² |

Emellett (kiñca), egy Yogī-ra (yogī) vonatkozólag (abhiprāyeṇa), először (prathamam) a különböző (tad-tad) (általa gyakorolt) Dhāraṇā-kból avagy (egy objektumon való) Koncentrációkból (dhāraṇā) álló (rūpam) tudása (jñānam) (az ő) ébrenléte (jāgrat). Majd (tatas) (az ő) gondolatai (vikalpāḥ), erről (az objektumról való) (tad) ideák (pratyaya) szakadatlan folyamának (pravāha) formájában (rūpāḥ), --azaz Dhyāna vagy Meditáció--, az (ő) álom állapota (svapnaḥ). És (ca) az (ő) Samādhi-ja vagy Tökéletes Koncentrációja (samādhiḥ), mely a tudó (grāhaka) (és) tudható --vagyis az objektum-- közötti (grāhya) különbség (bheda) tapasztalásának hiányaként (asañcetana) jelenik meg (rūpaḥ), az (ő) mélyalvása (sauṣuptam). Ez került bemutatásra (iti api... darśitam) ezáltal (anayā) a szavak (vacas) megfelelő alkalmazása által (yuktyā)|

Ez okból kifolyólag (atas eva), a tiszteletreméltó (śrī) Pūrvaśāstra-ban --"az elsődleges szöveg", a Mālinīvijayatantra egyik megnevezése-- (pūrva-śāstre), még (api) egy Yogī-ra (yogī) vonatkozólag (is) (abhiprāyeṇa), az ébrenlét (jāgarā) stb. (ādīnām) változatossága (bhedaḥ) az egyik (tudatállapotból) a másikba való (paraspara) behatolás (anuvedha) aktusaként (kṛtaḥ) van definiálva (nirūpitaḥ) (a következő stanza által):

"...nem-felébredett (abuddham), felébredett (buddham eva ca), nagyon-felébredett (pra-buddham) és (pra-buddham) teljesen felébredett (su-pra-buddham... iti ādinā)..."|
(Lásd Mālinīvijayatantra II, 43)

||8||9||10||

¹ Egy másik lehetséges fordítás a következő: "a megkülönböztetés és éberség hiánya (bármilyen) valóság tekintetében". Itt a "tattva" kifejezés egy "valós dolog"-ként van értelmezve a "princípium" helyett.

² Ezt a komplex témakört, mely az állapotok keveredésével foglalkozik (pl.: a szerző korábban említette az "ébrenlét a mélyalvásban" keveréket), itt nem lehet kifejteni. Ez részletesen ki lett fejtve a megfelelő "Szövegek (tanulmány)" alszekciónál a Trika szekción belül.

fel

 További információk

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.

Vissza Bevezetés

Folytatás I. 11-22

Írj kommentet