Tanulj Szanszkritul - Kiejtés 6

Aforizmák (Pātañjalayogasūtra-k I. Fejezete)

 Bevezetés

Üdv, itt Gabriel Pradīpaka újra. Itt van 51 aforizma, amelyek az első fejezetét alkotják Patañjali Yogasūtra-inak (az elsődleges szöveg a Yoga-ban) négy fejezetéből. Képes leszel közvetlenül hallgatni a Szanszkrit nyelvet. Próbáld meg velem együtt ismételni az aforizmákat. Emellett megtalálod az aforizmák teljes fordítását is. Szóval ez a fontos dokumentum segíteni fog neked megfelelően írni és kiejteni a Szanszkritot. Továbbá, ha úgy kívánod, el fogsz kezdeni tanulmányozni egy híres szöveget, amely a Yoga rendszeréhez tartozik. De emlékezz rá, hogy ezeknek a rejtett értelmű aforizmáknak a jelentése itt nincs megadva. Csak a fordításuk van bemutatva. Ha nem érdekel a Yoga vagy akár csak egy indiai filozófia, akkor csupán használd az aforizmákat a Szanszkrit gyakorlásához.

Van egy mértékegység, amit úgy hívnak 'mātrā' vagy "a szükséges időtartam egy rövid magánhangzó kiejtéséhez (mint az 'a')". A rövid magánhangzók (a, i, u, ṛ, ḷ) 1 mātrā-ig tartanak, míg a hosszú magánhangzók (ā, ī, ū, ṝ) és a diftongusok (e, ai, o, au) 2 mātrā-ig. Másrészről, az Anusvāra ('ṁ') és a Visarga ('ḥ') 1/2 mātrā-ig tart.

Legyen kéznél három dokumentum (nyomtasd ki őket, ha tudod): Transzliteráció (2) (magyar), Szanszkrit ABC és Ligatúrák. Gyakran szükséged lesz rájuk.

A hangok letöltéséhez klikkelj az adott ikonra, és válaszd ki a megfelelő lehetőséget. Ha fel van installálva neked a Quick Time bővítmény, akkor lehetséges, hogy nem tudod közvetlenül letölteni a hangot. Hogy megkerüld ezt a problémát, jobb-klikk az ikonra, és válaszd ki, hogy "Mentés másként..." vagy valami hasonló (ezek a kifejezések változnak a különböző böngészők között). Ennyi! Természetesen alternatívaként uninstallálhatod a Quick Time bővítményt, de talán szükséged van rá valami más miatt. Így hát ez a te döntésed, nem az enyém.

A hangfájlok természetesen "megfelelően" el vannak nevezve, hogy létrehozz mondjuk négy mappát (egyet a szöveg mindegyik fejezetéhez), és gyorsan megtaláld a megfelelő hangot, amit hallanod kell.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel

 Első Fejezet: A koncentrációról

अथ योगानुशासनम्॥१॥
Atha yogānuśāsanam||1||

És most kezdődik (atha) az útmutatás (anuśāsanam) a Yoga-val kapcsolatosan (yoga)||1||

योगश्चित्तवृत्तिनिरोधः॥२॥
Yogaścittavṛttinirodhaḥ||2||

A Yoga (yogaḥ) az elme (citta) módosulásainak (vṛtti) elnyomása (nirodhaḥ)||2||

तदा द्रष्टुः स्वरूपेऽवस्थानम्॥३॥
Tadā draṣṭuḥ svarūpe'vasthānam||3||

Ekkor (tadā), a Látó (draṣṭuḥ) esszenciális természetében való (sva-rūpe) tartózkodás van jelen (avasthānam)||3||

वृत्तिसारूप्यमितरत्र॥४॥
Vṛttisārūpyamitaratra||4||

Más esetben (itaratra), azonosság van (sārūpyam) (a Látó és az elme) módosulásai (között) (vṛtti)||4||

वृत्तयः पञ्चतय्यः क्लिष्टा अक्लिष्टाः॥५॥
Vṛttayaḥ pañcatayyaḥ kliṣṭā akliṣṭāḥ||5||

A (mentális) módosulások (vṛttayaḥ), amelyek egy 5-ös csoportot formálnak (pañcatayyaḥ), vagy a Kleśa-kon --szenvedéseken-- alapszanak, vagy nem (kliṣṭāḥ akliṣṭāḥ)||5||

प्रमाणविपर्ययविकल्पनिद्रास्मृतयः॥६॥
Pramāṇaviparyayavikalpanidrāsmṛtayaḥ||6||

Helyes tudás (pramāṇa), hamis tudás (viparyaya), verbális tudás valamiről, ami nemlétező (vikalpa), (mély)alvás (nidrā) és emlékezés --smṛti-- (smṛtayaḥ) (az öt módosulása az elmének)||6||

प्रत्यक्षानुमानागमाः प्रमाणानि॥७॥
Pratyakṣānumānāgamāḥ pramāṇāni||7||

Közvetlen tapasztalás (pratyakṣa), következtetés (anumāna) és kinyilatkoztatás --āgama-- (āgamāḥ) a Pramāṇa-k (pramāṇāni)||7||

विपर्ययो मिथ्याज्ञानमतद्रूपप्रतिष्ठम्॥८॥
Viparyayo mithyājñānamatadrūpapratiṣṭham||8||

Viparyaya (viparyayaḥ) az illuzórikus (mithyā) tudás (jñānam), amely egy bizonyos forma valami teljesen mással való összetévesztésén (atad-rūpa) alapszik (pratiṣṭham)||8||

शब्दज्ञानानुपाती वस्तुशून्यो विकल्पः॥९॥
Śabdajñānānupātī vastuśūnyo vikalpaḥ||9||

A Vikalpa (vikalpaḥ) egy verbális (śabda) észlelésből (jñāna) következik (anupātī) valamiről, ami híján van (śūnyaḥ) a valóságnak (vastu)||9||

 अभावप्रत्ययालम्बना वृत्तिर्निद्रा॥१०॥
Abhāvapratyayālambanā vṛttirnidrā||10||

A nemlétezés (abhāva) mentális állapotán (pratyaya) alapuló (ālambanā) módosulás (vṛttiḥ) (úgy ismert, mint) Nidrā (vagy mélyalvás) (nidrā)||10||

अनुभूतविषयासम्प्रमोषः स्मृतिः॥११॥
Anubhūtaviṣayāsampramoṣaḥ smṛtiḥ||11||

A Smṛti (vagy emlékezés) (smṛtiḥ) egy (korábban) megtapasztalt (anubhūta) dolog (viṣaya) reprodukciója, anélkül, hogy bármire szükség lenne hozzá bármilyen más forrásból (asampramoṣaḥ)||11||

अभ्यासवैराग्याभ्यां तन्निरोधः॥१२॥
Abhyāsavairāgyābhyāṁ tannirodhaḥ||12||

Az Abhyāsa --gyakorlás-- és Vairāgya --lemondás-- révén (abhyāsavairāgyābhyām) annak (azaz "a korábbi öt mentális módosulásnak") (tad) az elnyomása van jelen (nirodhaḥ)||12||

तत्र स्थितौ यत्नोऽभ्यासः॥१३॥
Tatra sthitau yatno'bhyāsaḥ||13||

Az Abhyāsa vagy gyakorlás (abhyāsaḥ) az erőfeszítés (yatnaḥ) annak a Sthiti-nek vagy mentális békének az elérésére (tatra sthitau)||13||

स तु दीर्घकालनैरन्तर्यसत्कारासेवितो दृढभूमिः॥१४॥
Sa tu dīrghakālanairantaryasatkārāsevito dṛḍhabhūmiḥ||14||

És ez (a gyakorlat) (saḥ), amikor fel van ruházva (sevitaḥ) hosszú (dīrgha) ideig (kāla) egy zavartalan (nairantarya) és igaz (sat) odaadó hozzáállással (kārā), akkor bizonyosan (tu) szilárd (dṛḍha) alapzattal (rendelkezik) (bhūmiḥ)||14||

दृष्टानुश्रविकविषयवितृष्णस्य वशीकारसञ्ज्ञा वैराग्यम्॥१५॥
Dṛṣṭānuśravikaviṣayavitṛṣṇasya vaśīkārasañjñā vairāgyam||15||

A Vairāgya vagy Lemondás (vairāgyam) a látott (dṛṣṭa) vagy a szövegekből ismétlődően hallott (ānuśravika) objektumok iránti (viṣaya) vágy (vitṛṣṇasya) leigázásának aktusaként (vaśīkāra) ismert (sañjñā)||15||

तत्परं पुरुषख्यातेर्गुणवैतृष्ण्यम्॥१६॥
Tatparaṁ puruṣakhyāterguṇavaitṛṣṇyam||16||

Közömbösség (vaitṛṣṇyam) a Guṇa-k, (a természet minőségei) felé (guṇa), a Puruṣa-ról való (puruṣa) tudás miatt (khyāteḥ), a legmagasabb (Vairāgya-nak vagy Lemondásnak) van nevezve (tad param)||16||

वितर्कविचारानन्दास्मितारूपानुगमात्सम्प्रज्ञातः॥१७॥
Vitarkavicārānandāsmitārūpānugamātsamprajñātaḥ||17||

A Samprajñātasamādhi (samprajñātaḥ) a Vitarka, Vicāra, Ānanda és Asmitā (vitarkavicārānandāsmitārūpa) eszköze által (valósul meg) (anugamāt)||17||

विरामप्रत्ययाभ्यासपूर्वः संस्कारशेषोऽन्यः॥१८॥
Virāmapratyayābhyāsapūrvaḥ saṁskāraśeṣo'nyaḥ||18||

(Az Asamprajñātasamādhi) a másik (típusú Samādhi) (anyaḥ), amit megelőz (pūrvaḥ) a mentális fluktuációk (pratyaya) megállításának (virāma) gyakorlása (abhyāsa), (ami a legmagasabb Vairāgya vagy Lemondás természetes gyümölcse, de) ami (még) tartalmazza egy maradványát (śeṣaḥ) a látens benyomásoknak (saṁskāra)||18||

भवप्रत्ययो विदेहप्रकृतिलयानाम्॥१९॥
Bhavapratyayo videhaprakṛtilayānām||19||

(Kétféle oka van a Nirvījasamādhi-nak --meditálandó objektum nélküli Samādhi--: "upāyapratyaya" --a mentális állapot, ami egy tudatos erőfeszítés eredménye egy módszert használva-- és "bhavapratyaya" --a mentális állapot, ami a tudatlanság látens benyomásainak eredménye--. Az első típus hozza létre az "Asamprajñātasamādhi"-t, míg a második egy hasonló, de azzal nem azonos állapotot hoz létre).

(Így, a Nirvījasamādhi-t) a mentális állapot (okozza) (pratyayaḥ), (ami) a tudatlanság látens benyomásainak (eredménye) (bhava) mind a Videha-k vagy (testtel nem rendelkező) Deva-k (videha), mind pedig a Prakṛtilaya-k esetében, vagyis azok esetében, akik feloldották magukat az eredeti alkotóelem princípiumában (prakṛtilayānām)||19||

 श्रद्धावीर्यस्मृतिसमाधिप्रज्ञापूर्वक इतरेषाम्॥२०॥
Śraddhāvīryasmṛtisamādhiprajñāpūrvaka itareṣām||20||

(Azonban,) azok esetében, akik a tudatos erőfeszítés útját járják egy módszert --upāya-t-- használva (itareṣām), (a Nirvījasamādhi-t --ami most "valódi Asamprajñātasamādhi"--) a hit (śraddhā), életerő (vīrya), emlékezés (smṛti), teljes koncentráció (samādhi) (és) igaz tudás (prajñā) előzi meg (pūrvakaḥ)||20||

तीव्रसंवेगानामासन्नः॥२१॥
Tīvrasaṁvegānāmāsannaḥ||21||

(Ez a bizonyos Nirvījasamādhi gyorsan) eléretik (āsannaḥ) azon emberek által, akiknek intenzív vágyuk van a spirituális megszabadulásra (tīvra-saṁvegānām)||21||

मृदुमध्याधिमात्रत्वात्ततोऽपि विशेषः॥२२॥
Mṛdumadhyādhimātratvāttato'pi viśeṣaḥ||22||

Az enyhe --lassú-- (mṛdu), mérsékelt --közepes-- (madhya) és túlzó --"adhimātra" vagy gyors-- (módszerek vagy eszközök) miatt (adhimātratvāt), következésképp (tatas) különbség(ek) (vannak jelen) (viśeṣaḥ) még (azon emberek között is, akiknek intenzív vágyuk van a spirituális megszabadulásra) (api)||22||

ईश्वरप्रणिधानाद्वा॥२३॥
Īśvarapraṇidhānādvā||23||

Vagy pedig (vā) (az ember elérheti a Nirvījasamādhi-t) az Īśvara felé való (īśvara) mély odaadáson keresztül (praṇidhānāt)||23||

क्लेशकर्मविपाकाशयैरपरामृष्टः पुरुषविशेष ईश्वरः॥२४॥
Kleśakarmavipākāśayairaparāmṛṣṭaḥ puruṣaviśeṣa īśvaraḥ||24||

Īśvara (īśvaraḥ) egy különleges (viśeṣaḥ) Puruṣa (puruṣa), aki nem érintett (aparāmṛṣṭaḥ) a Kleśa-k --szenvedések-- (kleśa), a cselekedetek (karma), a cselekedetek gyümölcsei (vipāka) és a keletkező látens benyomások --āśaya-- által (āśayaiḥ)||24||

तत्र निरतिशयं सर्वज्ञवीजम्॥२५॥
Tatra niratiśayaṁ sarvajñavījam||25||

Benne (tatra), a Mindentudás (sarvajña) Magja (vījam) (elért egy olyan szintet, amelyet) nem lehet meghaladni vagy felülmúlni (niratiśayam)||25||

पूर्वेषामपि गुरुः कालेनानवच्छेदात्॥२६॥
Pūrveṣāmapi guruḥ kālenānavacchedāt||26||

(Ez az Īśvara) a Guru-ja (guruḥ) még (api) a korábbi (guru-knak is) (pūrveṣām), mert Ő nincs determinálva vagy korlátozva (anavacchedāt) az Idő által (kālena)||26||

तस्य वाचकः प्रणवः॥२७॥
Tasya vācakaḥ praṇavaḥ||27||

A szó (vācakaḥ), (hogy megnevezzük) Őt (tasya), a Praṇava vagy Om̐ (praṇavaḥ)||27||

तज्जपस्तदर्थभावनम्॥२८॥
Tajjapastadarthabhāvanam||28||

(Azok, akik végül megértették a Praṇava és Īśvara között lévő belső kapcsolatot, végre fogják hajtani) annak (az Om̐-nak) (tad) a mormolását (japaḥ) (és) a kontemplációt (bhāvanam) annak (tad) jelentésén (artha)||28||

ततः प्रत्यक्चेतनाधिगमोऽप्यन्तरायाभावश्च॥२९॥
Tataḥ pratyakcetanādhigamo'pyantarāyābhāvaśca||29||

Abból (az Īśvarapraṇidhāna-ból vagy Īśvara --az Úr-- felé való odaadás gyakorlatából) (tatas) (következik továbbá) az egyén saját valódi Énjének (pratyakcetana) realizációja (adhigamaḥ), valamint (api... ca) az akadályok (antarāya) eltávolítása (abhāvaḥ)||29||

 व्याधिस्त्यानसंशयप्रमादालस्याविरतिभ्रान्तिदर्शनालब्धभूमिकत्वानवस्थितत्वानि चित्तविक्षेपास्तेऽन्तरायाः॥३०॥
Vyādhistyānasaṁśayapramādālasyāviratibhrāntidarśanālabdhabhūmikatvānavasthitatvāni cittavikṣepāste'ntarāyāḥ||30||

Betegség (vyādhi), mentális hatástalanság (styāna), kétség (saṁśaya), hanyagság (pramāda), lustaság (ālasya), a tartózkodás hiánya --a szabályozás hiánya-- (avirati), téves észlelés (bhrānti-darśana), bármely yogikus szint (bhūmikatva) nem elérésének állapota (alabdha) (és) ingatagság --anavasthitatva-- (anavasthitatvāni). Ezek (te) a mentális (citta) projekciók (vikṣepāḥ) az akadályok (antarāyāḥ)||30||

दुःखदौर्मनस्याङ्गमेजयत्वश्वासप्रश्वासा विक्षेपसहभुवः॥३१॥
Duḥkhadaurmanasyāṅgamejayatvaśvāsapraśvāsā vikṣepasahabhuvaḥ||31||

Fájdalom (duḥkha), a nyomorúság és szánalmasság érzése (daurmanasya), a test (aṅgam) reszketése vagy remegése (ejayatva), belégzés (śvāsa) (és) kilégzés --praśvāsa-- (praśvāsāḥ) jelenik meg vagy keletkezik (bhuvaḥ) (az említett) projekciókkal (vikṣepa) együtt (saha)||31||

तत्प्रतिषेधार्थमेकतत्त्वाभ्यासः॥३२॥
Tatpratiṣedhārthamekatattvābhyāsaḥ||32||

Ahhoz (artham), hogy az vissza legyen tartva --vagyis ahhoz, hogy meg legyenek állítva ezek a mentális projekciók-- (tad-pratiṣedha), az egyedüli (eka) princípium (tattva) (koncentrációjának) gyakorlata (abhyāsaḥ) (ajánlott)||32||

मैत्रीकरुणामुदितोपेक्षाणां सुखदुःखपुण्यापुण्यविषयाणां भावनातश्चित्तप्रसादनम्॥३३॥
Maitrīkaruṇāmuditopekṣāṇāṁ sukhaduḥkhapuṇyāpuṇyaviṣayāṇāṁ bhāvanātaścittaprasādanam||33||

Az elme (citta) békéje (prasādanam) (megvalósul a belső) kontempláción keresztül (bhāvanātaḥ) a barátság (maitrī), együttérzés (karuṇā), örömteli rokonszenv (muditā) vagy közömbösség --upekṣā-- (érzésein) (upekṣāṇām) (azon lényekre) vonatkozólag (viṣayāṇām), (akik) boldogok (sukha), fájdalmat vagy gyötrelmet szenvednek el (duḥkha), erényesek (puṇya) (vagy) tisztátalanok (apuṇya), (ebben a sorrendben)||33||

प्रच्छर्दनविधारणाभ्यां वा प्राणस्य॥३४॥
Pracchardanavidhāraṇābhyāṁ vā prāṇasya||34||

Vagy (vā) (az elmének ez a békéje megvalósulhat) a Prāṇa --a lélegzetben található életenergia-- (prāṇasya) kilégzése (pracchardana) és visszatartása --vidhāraṇa-- által (is) (vidhāraṇābhyām)||34||

विषयवती वा प्रवृत्तिरुत्पन्ना मनसः स्थितिनिबन्धिनी॥३५॥
Viṣayavatī vā pravṛttirutpannā manasaḥ sthitinibandhinī||35||

Vagy (vā) egy magasabb érzékelés (pravṛttiḥ) az objektumokkal kapcsolatosan (viṣayavatī), (abban a pillanatban, amikor) az felemelkedik (utpannā), (szintén) az elme (manasaḥ) nyugalmát (sthiti) okozza (nibandhinī)||35||

विशोका वा ज्योतिष्मती॥३६॥
Viśokā vā jyotiṣmatī||36||

Vagy (vā) (egy magasabb érzékelés), amely ragyogó (jyotiṣmatī) és szabad a bánattól (viśokā), (szintén képes előidézni az elme békéjét)||36||

वीतरागविषयं वा चित्तम्॥३७॥
Vītarāgaviṣayaṁ vā cittam||37||

Vagy (vā) (egy olyan) elmén való (kontempláció) (cittam), amely egy szenvedélyektől szabad bölcshöz (vītarāga) tartozik (viṣayam), (szintén létre képes hozni az elme nyugalmát)||37||

स्वप्ननिद्राज्ञानालम्बनं वा॥३८॥
Svapnanidrājñānālambanaṁ vā||38||

Vagy (vā) az álmokban (svapna) vagy az álomtalan alvás állapotában (tapasztalt) (nidrā) tudhatók --szavak és/vagy képek formájában-- (jñāna) támasza (ālambanam) (szintén képes elhozni az elmének a békét és egyenletességet)||38||

यथाभिमतध्यानाद्वा॥३९॥
Yathābhimatadhyānādvā||39||

Vagy (vā) meditálva (dhyānāt) bármilyen megfelelő dolgon --yogikus nézőpontból, természetesen--, amit az egyén kedvel (yathā-abhimata), (ő szintén képes elérni az elme békéjét)||39||

 परमाणुपरममहत्त्वान्तोऽस्य वशीकारः॥४०॥
Paramāṇuparamamahattvānto'sya vaśīkāraḥ||40||

(Amikor az elme tetszés szerint stabilizálódik különböző állapotokon, azzal kezdve, ami annyira apró, mint) egy atom --abban az értelemben, hogy a legapróbb észlelhető részecske, amit nem lehet tovább felosztani-- (paramāṇu), (és azzal) végződve (antaḥ), (ami) végtelenül nagy (paramamahattva), (akkor teljes) uralom vagy leigázás (lett megvalósítva) (vaśīkāraḥ) felette (asya)||40||

क्षीणवृत्तेरभिजातस्येव मणेर्ग्रहीतृग्रहणग्राह्येषु तत्स्थतदञ्जनता समापत्तिः॥४१॥
Kṣīṇavṛtterabhijātasyeva maṇergrahītṛgrahaṇagrāhyeṣu tatsthatadañjanatā samāpattiḥ||41||

Amikor egy gyengített (kṣīṇa) elme-fluktuáció (vṛtteḥ) (végül) következésképp megjelenik --vagyis amikor a mentális fluktuáció végül legyengül, és az elme eléri a stabilitást-- (abhijātasya), (ez a fluktuáció úgy viselkedik), mint (iva) egy (átlátszó) drágakő (maṇeḥ) a tudó (grahītṛ), a tudás eszköze (grahaṇa) és a tudhatók --grāhya-- vonatkozásában (grāhyeṣu) --amelyek mind objektumai a mentális koncentrációnak--. (Ez úgymond) bármely közeli valóság színe --természete-- felöltésének aktusa (tad-stha-tad-añjanatā) (e drágakőszerű gyengített elme-fluktuáció által, melynek neve) Samāpatti vagy Elmerülés (samāpattiḥ)||41||

शब्दार्थज्ञानविकल्पैः सङ्कीर्णा सवितर्का समापत्तिः॥४२॥
Śabdārthajñānavikalpaiḥ saṅkīrṇā savitarkā samāpattiḥ||42||

A Savitarkā Samāpatti (savitarkā samāpattiḥ) (az az Elmerülés, amely az azonosság) ideáival vagy gondolataival (vikalpaiḥ) van kombinálva (saṅkīrṇā) a szó (śabda), (annak) jelentése (artha) és (a keletkező) tudás között (jñāna)||42||

स्मृतिपरिशुद्धौ स्वरूपशून्येवार्थमात्रनिर्भासा निर्वितर्का॥४३॥
Smṛtipariśuddhau svarūpaśūnyevārthamātranirbhāsā nirvitarkā||43||

Amikor a memória (smṛti) teljesen megtisztul (pariśuddhau) (és az intuitív észlelés) úgymond (iva) híján van (śūnyā) a saját esszenciális természetének (sva-rūpa), (az a Samāpatti vagy Elmerülés), amelyben csupán (mātra) (a koncentrálás alatt lévő) objektum (artha) ragyog fel (nirbhāsā), (annak neve) Nirvitarkā (nirvitarkā)||43||

एतयैव सविचारा निर्विचारा च सूक्ष्मविषया व्याख्याता॥४४॥
Etayaiva savicārā nirvicārā ca sūkṣmaviṣayā vyākhyātā||44||

Ezáltal --azaz a korábbi magyarázat által-- (etayā), a Savicārā (savicārā) és (ca) Nirvicārā (nevű Samāpatti-k vagy Elmerülések) (nirvicārā), melyek objektumai (viṣayā) finomak (sūkṣma), szintén (eva) kifejtésre kerülnek (vyākhyātā)||44||

सूक्ष्मविषयत्वं चालिङ्गपर्यवसानम्॥४५॥
Sūkṣmaviṣayatvaṁ cāliṅgaparyavasānam||45||

És (ca) a finom (sūkṣma) objektumnak levés jellemzője vagy állapota (viṣayatvam) (egy korábbira vonatkozólag, amely kevésbé finom), az Aliṅga-ban --a Megnyilvánulatlan Prakṛti-ben-- (aliṅga) végződik vagy tetőzik (paryavasānam)||45||

ता एव सवीजः समाधिः॥४६॥
Tā eva savījaḥ samādhiḥ||46||

Csak (eva) azok, (vagyis a Samāpatti vagy Elmerülés négy variációja --Savitarkā, Nirvitarkā, Savicārā és Nirvicārā--) (tāḥ), (alkotják) a Savījasamādhi-t (savījaḥ samādhiḥ) (avagy a tökéletes koncentrációt, amelyben az egyén durva/finom objektumot vagy "vīja"-t használ támaszként, hogy az elméje egyhegyűvé váljon)||46||

निर्विचारवैशारद्येऽध्यात्मप्रसादः॥४७॥
Nirvicāravaiśāradye'dhyātmaprasādaḥ||47||

A Nirvicārasamādhi-ban --más néven Nirvicārā Samāpatti-ban vagy Elmerülésben-- való (nirvicāra) készség vagy jártasság megszerzésekor (vaiśāradye) világosság vagy tisztaság (fejlődik ki eredményként) (prasādaḥ) a tudás belső eszközeiben --különösképp a Buddhi-ban vagy Intellektusban-- (adhyātma)||47||

ऋतम्भरा तत्र प्रज्ञा॥४८॥
Ṛtambharā tatra prajñā||48||

A mély megértés vagy tudás (prajñā), (amely) abban (a Nirvicārasamādhi-ban vagy Nirvicārā Samāpatti-ban lett elérve) (tatra), (úgy nevezett, mint) Ṛtambharā (ṛtambharā)||48||

श्रुतानुमानप्रज्ञाभ्यामन्यविषया विशेषार्थत्वात्॥४९॥
Śrutānumānaprajñābhyāmanyaviṣayā viśeṣārthatvāt||49||

(És ez a Prajñā vagy Nirvicārasamādhi-ban megszerzett mély tudás) különbözik (anyaviṣayā) az orális transzmisszió (śruta) vagy következtetés révén kapott (anumāna) tudásoktól (prajñābhyām), mivel az objektumok --artha-- (arthatvāt) különleges sajátosságaival áll kapcsolatban (viśeṣa)||49||

तज्जः संस्कारोऽन्यसंस्कारप्रतिबन्धी॥५०॥
Tajjaḥ saṁskāro'nyasaṁskārapratibandhī||50||

Az abból (a Nirvicārasamādhi-ban keletkezett speciális Prajñā-ból) (tad) született (jaḥ) látens benyomás (saṁskāraḥ) akadályozza (pratibandhī) a többi (anya) látens benyomást (saṁskāra)||50||

तस्यापि निरोधे सर्वनिरोधान्निर्वीजः समाधिः॥५१॥
Tasyāpi nirodhe sarvanirodhānnirvījaḥ samādhiḥ||51||

Továbbá (api) annak --vagyis az említett Prajñā-ból született látens benyomás-- (tasya) megszűnésekor (nirodhe) a Nirvījasamādhi van jelen --vagyis a tökéletes koncentráció, amely objektum nélküli vagy "nirvīja", azaz nincs objektum vagy "vīja" használva támaszként, hogy az egyén saját elméje egyhegyűvé váljon-- (nirvījaḥ samādhiḥ) minden (mentális módosulás vagy fluktuáció) (sarva) elnyomása révén (nirodhāt)||51||

Itt zárul az Első Fejezet, amely a koncentrációval foglalkozik

fel

 Összefoglaló megjegyzések

Az első dokumentum Yoga aforizmákkal tele Szanszkritul. Használd a Szanszkrit nyelv tanulásának folytatásához. Hallgasd meg újra és újra az aforizmákat, és aztán ismételd őket velem együtt. Ez a gyakorlat gondoskodni fog róla, hogy megfelelő módon ejtsd ki a Szanszkritot.

Ez az első dokumentuma a Pātañjalayogasūtra-knak szentelt sorozatnak. A következő dokumentum a II. Fejezettel fog foglalkozni, melynek neve "A gyakorlásról". A legjobbakat kívánom neked, és légy boldog.

fel

 További Információ

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.